Sándor Tibor történész, az Edutus Főiskola tanára hangsúlyozza ezt, aki Ókori utak - ókori utazók című könyve a Corvina kiadó ajánlása szerint hasznos tankönyv leendő turisztikai szakemberek számára, s egyben "kultúrtörténeti csemege mindazoknak, akik érdeklődnek az elmúlt korok hétköznapi élete iránt."

Az utazástörténettel is behatóan foglalkozó író szerint az utazásokat önmagukban történelmi jelenségnek kell tekinteni. Körülbelül tízezer éve, a letelepedett életmóddal egyidejűleg kezdődtek az utazások, amelyek az államilag szervezett társadalmak megjelenésével teljesedtek ki az ókorban - Mezopotámia különböző államaiban, Egyiptomban, Hellászban, vagy a Római Birodalomban.

"A római időkben, s ezen belül a császárkorban, a Kr.u. 1. és 2. évszázadban már nemcsak utazásokról, hanem turizmusról is beszélhetünk. A turizmus abban különböztethető meg az utazástól, hogy van egyfajta infrastruktúrája, ipari háttere. Ez már megfigyelhető a Római Birodalomban - nagyon sokan utaznak, nagyon hasonló módon hasonló infrastruktúrát vesznek igénybe. Tehát ott már szervezett turizmusról beszélhetünk" - fejtegette Sándor Tibor az MTI-nek.

Ráadásul "a Római Birodalomban, ha valaki beszélt latinul és görögül, bárhol tudott érvényesülni. Egységes valutát, a sestertiust használták, amely sokkal elterjedtebb volt, mint az euró. Megvolt a motivációjuk is, kíváncsiak voltak, ami a modern turizmust is motiválja. Nem azért keltek útra, hogy adót szedjenek, vagy kereskedjenek, hanem mert kíváncsiak voltak a világra. Ez is megvolt a rómaiakban."