Kedden indul a BIFF – Budapest International Film Festival, amely a 2019-ben megszűnt Titanic Filmfesztivál örökségét kívánja tovább vinni. Azóta nincs Budapesten nemzetközi filmfesztivál, ezért is lehet hiánypótló a filmrajongók számára a most útjára induló kezdeményezés. Október 29-től november 3-ig húsz filmet vetítenek majd a Corvin Moziban, java részüknek ez lesz a magyarországi premierje, tehát hónapokkal a mozikba kerülésük előtt lehet elcsípni azokat a friss alkotásokat, amelyek idén a legnagyobb fesztiválokon arattak sikert. Ajánlunk öt filmet, amelyet a legjobban várunk az első BIFF-en.
A szent füge magja – Irán (2024) – 2024.10.29. kedd
Ennek a filmnek a rendezőjét hazájában 8 év börtönre, vagyonelkobzásra és korbácsolásra ítélték: azzal vádolták, hogy engedély nélkül forgatott, női szereplői pedig hidzsáb nélkül láthatóak benne. Irán mindent megtett, hogy kizárják Mohammad Rasoulof filmjét a cannes-i versenyprogramból, amely végül a zsűri különdíját nyerte el. A szent füge magja társadalmi dráma és politikai thriller egyben. A személyi szabadság kérdését és a döntések súlyát mérlegeli, amely egy elnyomó rendszerben nehezedik az egyénre, válaszút elé állítva őt. Egy család történetén keresztül kapunk bepillantást a közelmúlt iráni politikai eseményeibe, és míg a családfő a biztonság és jóllét felé törekszik, lányai a rájuk kimért nemi szerepekkel szállnak vitába.
A brutalista – Egyesült Államok (2024) – 2024.10.30. szerda
Az idei év egyik fesztiválkedvence lett az a monumentális történelmi dráma, amely egy magyar építészről szól, aki a világháború után, a kiépülő diktatúra elől menekül az Egyesült Államokba, hogy ott tehetsége és szorgalma segítségével elérje az amerikai álmot. Tóth László (Adrien Brody) ugyan fiktív karakter, alakja azonban a mindenkori emigráns-lét nehézségeit jeleníti meg. A brutalista egyik különlegessége, hogy analóg technikával, 70 mm-es filmre vették fel, elkészítése több mint hét éven át tartott. Magyar származású főszereplővel, Magyarországon forgatták, vágója (Jancsó Dávid) és ko-producere (Petrányi Viktória) is magyar, valamint epizódszerepekben hazai színészeket (Vilmányi Bennett, Sztarenki Dóra) is láthatunk benne.
The Devil’s Bath – Ausztria (2024) – 2024.10.31. csütörtök
Ez a nyomasztó atmoszférájú kosztümös dráma-pszichohorror Ausztria nevezése a 2025-ös Oscar-gálára. Egy olyan világban játszódik, amelynek minden mozzanatát áthatják a vallási dogmák, tabuk és népi babonák. A 18. századi Európa egy zárt, vidéki közösségében mintha minden sors előre elrendeltnek és megváltoztathatatlannak tűnne. A legtöbben nem kérdőjelezik meg a dolgok rendjét, de még itt is akadnak olyanok, akik szűknek érzik a fennálló kereteket. A The Devil’s Bath főhőse, Agnes olyan nő, aki meglátja saját ketrecének rácsait, és ennek a felismerésnek tragikus következményei lesznek mind a lelki egészségére, mind az életére nézve.
Ragyogj, TV, ragyogj – Egyesült Államok (2024) – 2024.11.01. péntek
Valóság és fikció neonszínű határai elmosódnak ebben a misztikus atmoszférájú horror-drámában, amely a zseniálisan furcsa filmjeiről ismert A24 stúdió (A boszorkány; A világítótorony; Fehér éjszakák; Egy szent szarvas meggyilkolása) idei legnagyobb durranásának ígérkezik. Két, önmagát kereső kamaszról szól, akik függőjévé válnak egy rejtélyes tv-műsornak, amely mellett hétköznapi életük egyhangúsága csak még feltűnőbbé válik. Magány, meg nem értettség, a Videodrome előtt tisztelgő médiakritika, kísérteties és szatirikus elemek vegyülnek ebben a queer coming of age történetben, amelynek non-bináris rendezőjére, Jane Schoenbrunra olyan kultikus ’90-es évekbeli sorozatok gyakoroltak nagy hatást, mint a Twin Peaks vagy az X-akták.
Bird – Egyesült Királyság (2024) – 2024.11.02. szombat
A kortárs brit filmművészet egyik legjellegzetesebb női hangja, Andrea Arnold (Akvárium, American Honey) új filmje ismét az angol munkásosztály helyzete felé fordul, főhőse egy diszfunkcionális családban élő, elhanyagolt tinédzserlány, aki a város zajától elvonulva, a természetben és az állatok közelségében talál vigaszra. Mágikus realizmus és lírai hangvétel egyensúlya jellemzi a Birdöt, amely intim portrét rajzol a határhelyzetben lévő, se nem gyerek, se nem felnőtt szereplőjéről, miközben az elidegenedettségről, intoleranciáról és önmagunk megtalálásáról is mesél.
Az első BIFF teljes programját ezen az oldalon lehet böngészni.