Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
George Lucas a XX. század talán legnagyobb mesemondója, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a popkultúrán, pedig alapvetően egy visszahúzódó, az autókért rajongó fiú volt. Nemcsak a Csillagok háborúja univerzumát álmodta meg, hanem például Indiana Jones is hozzá kötődik.
George Lucas a kaliforniai Modesto városkában született 1944-ben. Apja, a helyi papír- és irodaszerbolt vezetője szerette volna, ha fia a családi üzletet viszi tovább. Tinédzserként összességében nem sokban különbözött a későbbi felnőtt énjétől: visszahúzódó volt, leginkább autók szerelésével és különböző masinák építésével töltötte az idejét, illetve falta a képregényeket.
A szórakoztatóiparhoz való különleges érzékének első jele akkor mutatkozott meg, amikor egy barátjával egy komplett elvarázsolt kastélyt épített a garázsukban: a fényekkel, tükrökkel és látványos effektusokkal felszerelt helyiségbe még néhány centes belépőt is szedtek.
Érettségije előtt nem sokkal súlyos autóbalesetet szenvedett, és rádöbbent, hogy valamit kezdenie kell az életével. Belevetette magát a tanulásba, fel is vették a modestói főiskolára, ahol pszichológiát és antropológiát hallgatott, főként a mítoszok és mesék foglalkoztatták, szakdolgozatát Propp mesemorfológiájából írta.
Ezután a Dél-kaliforniai Egyetemen filmkészítést tanult, s már első munkája, a THX 1138 című rövidfilm elnyerte a Nemzeti Diákfilmfesztivál fődíját és a Warner Brothers ösztöndíját. Ennek révén ismerkedett meg Francis Ford Coppolával, akivel 1969-ben független stúdiót alapítottak. Itt forgatta le a THX 1138 visszhang nélkül maradt játékfilmváltozatát, s az anyagi nehézségek miatt a két barát útjai egy időre szétváltak.
Coppola elkészítette A Keresztapát (1972), Lucas pedig 1973-ban a félig-meddig önéletrajzi ihletésű Amerikai graffitit. A film a közönség és a kritikusok körében is sikeresnek bizonyult, öt kategóriában – köztük Lucast a rendezésért és a forgatókönyvért – Oscar-díjra jelölték.
Ötletekben nem szűkölködött, de a Csillagok háborújának filmtervét a nagy stúdiók elutasították. Végül a 20th Century Fox mégis beszállt, és egy tunéziai sivatagban megkezdődött a sokszor napi 18 órás forgatás. Lucas az ifjú tehetségek (Mark Hamill, Carrie Fisher, Harrison Ford) mellett a brit Sir Alec Guinnesst is megnyerte az 1977. május 25-én bemutatott, hét Oscar-díjat nyert film számára.
Lucas hihetetlenül tudatosan építette fel a film mitológiáját. Egy korabeli interjúban így nyilatkozott a Star Wars eredetéről: „Úgy láttam, hogy a mai gyerekek nem élnek semmilyen fantáziavilágban, nincsenek westernfilmjeik, kalózfilmjeik, buta kalandfilmsorozataik, amiket mi néztünk régen”. A nagy eredetmítoszok és legendák struktúráit tanulmányozva írta meg a film sztoriját: „Szerintem valódi pusztító tűzként hatna a kultúrára, ha egy egész nemzedéknyi gyerek mese vagy mítosz nélkül nőne fel”. Tehát a Star Wars mögött egy komoly nézői igény felismerése állt.
A „messzi-messzi galaxisban” játszódó űrmese soha nem látott sikert aratott, három hónap alatt 100 millió dolláros bevételt termelt.
A film nemcsak az évszázad kasszasikere lett, hanem iszonyatosan gazdaggá is tette Lucast, a hallgatag csodabogár ugyanis egy ravasz és előrelátó szerződés kötött a stúdióval. A nagy fizetésről lemondva saját magánál tartotta a Star Wars jogait, így a különböző játékokból és egyéb melléktermékekből befolyó pénzeket is. Később ezekből a milliárdokból alapította meg a Lucasfilmet, amely a gigantikussá nőtt franchise ügyeit irányította egészen mostanáig – írtuk korábban.
Lucas a pénzt ismét befektette, kibővítette a céget, egy trükkstúdiót és egy utómunkálatokkal foglalkozó vállalkozást is létrehozott. 1979-ben elkészítette az Amerikai graffiti második részét, de mivel ez nem aratott sikert, visszatért a Csillagok háborújához. Következett 1980-ban A Birodalom visszavág, majd 1983-ban A Jedi visszatér, ezekben íróként és producerként vett részt. Rendezni ugyanis nem szeretett. „Ki nem állhatom a rendezői munkát. A rendezés rendkívül megterhelő, a folyamatos frusztráció és a rengeteg munka, a heti hét nap, napi tizenkét óra robotolás kivesz belőlem minden energiát” – nyilatkozta.
A közönség változatlanul imádta a Skywalkerek, Darth Vader és társaik kalandjait, a busás bevétel pedig lehetővé tette Lucas számára, hogy régi álmát megvalósítva Kaliforniában felépítse saját kis birodalmát, a Skywalker Ranchet.
Rendezőként visszavonult, ám annál több energiát és pénzt fektetett a produceri munkába, támogatta többek között a japán rendező, Kuroszava Akira Árnyéklovas című filmjét.
Jó barátságba került Steven Spielberggel is, akinek felvetette: készítsen filmet az általa kitalált kalandor-régész Indiana Jonesról. Spielberg Lucas anyagi segítségével le is forgatta Az elveszett frigyláda fosztogatóit (1981), amelynek főszerepére a Csillagok háborújából jól ismert Harrison Fordot kérték fel. A siker ezúttal sem maradt el, így Indy 1984-ben, 1989-ben, 2008-ban és 2023-ban is visszatért a filmvászonra.
A kilencvenes években három új Csillagok háborúja-film elkészítése mellett döntött, amelyek az eredeti trilógia előzményeit mesélik el. A Baljós árnyak (1999), A klónok háborúja (2002) és A Sithek bosszúja (2005) egyaránt kasszasiker volt, bár vegyesebb kritikákat kapott, mint az első három film. Lucas 2012-ben négymilliárd dollárért eladta produkciós cégét a Disney Stúdiónak, a vételárból egymilliárd dollárt jótékony célokra, elsősorban oktatási programokra adományozott.
2014-ben lett az új Star Wars-trilógia kreatív tanácsadója, és már ebben a szerepében támogatta a 2015-ben bemutatott újabb Star Wars-trilógia első részének, Az ébredő Erőnek a megszületését. A rendezői székbe J. J. Abrams ült. 2017-ben folytatódott a trilógia Az utolsó Jedik címet viselő résszel, amely – szakítva a korábbi Star Wars-hagyományokkal – éppen ott folytatta, ahol az előző epizód véget ért. A szereplők új generációját Rian Johnson instruálta. 2019-ben került a mozikba a trilógia utolsó része, A Skywalker kora, amelyet ismét J. J. Abrams rendezett. 2022-ben Lucas forgatókönyvíróként részt vett az Andor című nagy sikerű akciófilm-sorozat munkálataiban, amely a Csillagok háborúja világában játszódik.
Lucas négy Oscar-jelölést követően 1991-ben megkapta az életmű-Oscarral egyenértékű, producereknek adományozható Irving G. Thalberg-emlékdíjat. 2005-ben átvehette az Amerikai Filmintézet életműdíját, 2013-ban az Egyesült Államok legmagasabb művészeti kitüntetését, a Nemzeti Művészeti Érdemérmet, 2015-ben pedig a washingtoni Kennedy Központ díját.
Bevételeinek jelentős részét jótékonysági célokra fordítja. 2014-ben feleségével 5,6 milliárd forintnak megfelelő összeget adományozott a világ tíz legjobbja közé tartozó Chicagói Egyetemnek. 2016-ban 10 millió dolláros adománnyal alapítványt hozott létre egykori alma matere, a Dél-kaliforniai Egyetem filmművészeti iskoláján, majd egy évvel később újabb 10 millió dollárral támogatta, hogy minél több társadalmi réteg tehetséges fiataljai sajátíthassák el a szakmát.
Várhatóan 2025-ben megvalósul régi álma, ugyanis megnyílik Los Angelesben a filmes látvány evolúciójának történetét feldolgozó Lucas Museum of Narrative Art, ahol többek közt a filmrendező festmény-, illusztráció- és digitális művészeti gyűjteményét is láthatja majd a közönség.
