Egy hónappal ezelőtt kértünk meg egy magyartanárt, Keisz Ágostont, hogy foglalja össze a változásokat. A teljes interjú itt olvasható, most a fontosabb pontokat emeljük ki.     

A középszintű írásbelin megjelenik egy teljesen új feladattípus, ami a tárgyi elemekre kérdez rá. (Középszinten 100 pontot lehet elérni az írásbelin, ebből ez az új feladattípus, az irodalmi feladatlap 20 pontot tesz ki.) Írásbelin még a kétszintű érettségi bevezetése előtt sem volt soha ilyen, csak a szóbeli vizsgákon kerültek elő az ilyen lexikális ismeretek.

„Nem gondolom, hogy elvetendő az a vélemény, hogy fontos a tárgyi tudás, a műveltséghez ez is hozzátartozik. Kérdés az, hogy kérdezzük-e ezt az írásbelin, és ha igen, hogyan kérdezzük. Én hajlok rá, hogy a tárgyi tudás jelen legyen az írásbelin, de olyan, szövegekre épülő kérdések formájában, amelyekkel kompetenciát is mérünk, és amelyekre jól behatárolt követelményrendszer alapján tudnak a diákok készülni. Nem lehet cél az alaktalan félelem keltése vagy a magolás bátorítása, márpedig a mostani követelmény inkább ilyen hatást vált ki” – fejtette ki Keisz.

Újdonság a tesztben az is, hogy a szövegértési részben megjelenhetnek például leíró nyelvtani elemek, tehát konkrét, grammatikai kérdések. Az esszénél pedig választhatnak a diákok: vagy egy műelemzést írnak, ami hasonló ahhoz, mint eddig volt vagy valamilyen irodalmi témáról, motívumról, szerzőről, műfajról, akár egy korszakról írhatnak témakifejtő esszét.

Az esszé értékelésében a 40 pontból 30 a tartalmi elemre, 10 pont pedig a szöveg nyelvi megformálására, vagyis a szerkezet és a stílus, a nyelvhelyesség színvonalára adható. Az írásbelin a megszerzett pontszámból 8 pontot lehet elveszteni a helyesírási hibák és további 2 pontot a rendezetlen külalak révén.
(Az esszék kidolgozásához lehet majd szöveggyűjteményt használni. Ez az iskoláknak bonyolult logisztikai feladat, ugyanis a vizsgára minden vizsgázó számára biztosítani kell az összes – nagyjából érintetlen, nem összefirkált, nem beleirkált – szöveggyűjteményt.)

A magyarérettségi szóbeli része ugyan még odébb van, de ennek a változásiról is beszélgettünk a pedagógussal.

Eddig volt hat szerző, akiknek kötelezően kiemelten benne kellett lenni a tételsorban: Petőfi, Arany, Ady, Kosztolányi, Babits és József Attila, most bekerült még Vörösmarty, Mikszáth, Jókai és Herczeg Ferenc. Főleg az utóbbit tartják sokan súlyos aránytévesztésnek.

A szóbeli másik tíz tétele között viszont nincs sok újdonság. Van újonnan egy tétel a régi magyar irodalomból, kell választani – Keisz szerint nagyon helyesen – egy határon túli szerzőt, megmarad a régi érettségiből többek között a dráma, az irodalom határterületei, a világirodalom, és van egy kortárs irodalom tétel.

Mivel azonban továbbra is a tanár írhatja elő a szóbelin azokat a szempontokat, hangsúlyokat, ahogy az adott szerzőt fel kell dolgozni, akár – példálózott Keisz – az is előfordulhat, hogy Herczeg Ferencről egy olyan szempontot választ valaki, hogy „Herczeg Ferenc mint lektűríró”.

„Izgalmas helyzeteket szülhet, hogy kötelező olvasmányként bekerült például egy olyan Herczeg-publicisztika a tantervbe, ami arról szól, hogy gonosz tőkés körök kibányásszák a badacsonyi bazaltot, és anyagi okokból tönkreteszik a Balaton környéki természetet (Fekete szüret a Badacsonyon). Ha ezek után, mondjuk, egy közélet iránt érdeklődő kamasz párhuzamot vonna a napjaink balatoni építkezéseivel, történésével, az nem lenne meglepő.”

Arra is rákérdeztünk április elején a magyartanárnál, milyen eredményt jósol idén az magyar érettségin. Szerinte, hogy mi lesz az eredményekkel, azért is nehéz megjósolni, mert fölmerülhetnek politikai szempontok is, mégiscsak választási év van, noha ez a szempont nem befolyásolhatja a feladat-összeállító bizottság szakmai munkáját.

„Az tény, hogy az írásbeli eredmények május legvégére, egy bő héttel a választás előtt már ismertek lesznek. Az ezeken gyakran javító szóbeli vizsgákat pedig csak a választás után, június második felében tartják. Összességében én arra számítok, hogy a tavalyi 65 százalékos átlag egyértelműen romlani fog. Hogy mennyit, azt nem lehet megmondani, de nem zárom ki azt sem, hogy akár 10-15 százalékkal.”

„Nem lehet cél az alaktalan félelem keltése vagy a magolás bátorítása” – szaktanár a magyarérettségiről

Nem lenne meglepő, ha jelentősen romlanának a magyarérettségi eredményei a néhány hét múlva kezdődő megméretésen – véli Keisz Ágoston gyakorlógimnáziumi vezető tanár. A vizsga jelentősen megváltozik: az írásbelin például lexikális ismereteket is kérnek, a szóbeli tételei közé pedig bekerült Herczeg Ferenc is. Interjú.