Grétsy László halálának a hírét a kezdeményezésére létrehozott konferencián jelentették be hétfőn. A Magyar Nyelv Jövője című rendezvényre idén is készült, de a résztvevők már nem élvezhették a magyar nyelvművelés legendás alakjának a társaságát.

A konferencia egyik szervezője, Blankó Miklós nyelvész idézte fel a Blikknek az emlékeit Grétsy Lászlóról, illetve azt, amit barátja és mentora életének utolsó időszakáról tudott. „Hiába töltötte volna be néhány hét múlva a 92. évét, nagyon jól bírta magát. Utoljára decemberben találkoztam vele, akkor is jókedvű volt, tele tervekkel. Bár tudta, hogy az életkora már sok mindenben akadályozza, energikusan, jókedvűen élte a mindennapjait” – mondta Blankó Miklós a lapnak.

Grétsy László: Minden szó, amellyel találkozunk, érték

A 91 éves korban elhunyt Grétsy László mindannyiunk helyett is őrizte kicsit a magyar nyelvet, de annak változásait is megértően tudomásul vette. Az Álljunk meg egy szóra! „Tanár Ura" nemcsak a műsorban mutatta állandóan derűsnek magát, ez hozzá tartozott az alaptermészetéhez.

Grétsy László élete végéig egyedül lakott az V. kerületi lakásában, és tavaly karácsonykor még láthatta az ötödik dédunokáját, aki nemrég született.

Az utolsó percig dolgozott, két szaklapban volt állandó rovata, és még a halála előtt befejezte az újabb könyvét. Blankó szerint Grétsy László úgy halt meg, ahogy mindig is szeretett volna. „Fontos volt számára az aktivitás, minden reggelt harminc perc tornával kezdett. Igaz, hogy januárban egy picit gyengélkedett, de alapvetően semmilyen egészségi problémája nem volt. Szombaton beszéltem vele utoljára telefonon, jól volt, és készült a konferenciára. Vasárnap álmában érte a halál az otthonában… Mindig is erre vágyott, nem akart gondozásban, kiszolgáltatottan élni.”

A Blikk felidézte az utolsó interjúját is a nyelvésszel, aki a 90. születésnapján arról beszélt, hogy mennyire nem kedveli az üres órákat. „Még ilyenkor is szeretnék valami mást is tenni. Például valami jó, de fogós nyelvi feladványt fejben kigondolni és rejtvénnyé formálni” – mondta.

Egykori kiadója és jó barátja, Balázs Géza is megosztotta az emlékeit a Blikk-kel: „Egyszer azt mondta nekem, mindennap törekszik arra, hogy valami öröm legyen az életében, kiállításra, színházba járt, ám oda csak akkor, ha biztos volt benne, hogy nem beszélnek csúnyán... Emellett kirándult, naponta tornázott.”

Balázs Géza szerint Grétsy László népszerűségének a titka a felkészültség volt, és az „hogy szinte minden nyelvi kérdésre azonnal tudott válaszolni, a közvetlenség, a lelkes, hiteles előadókészség, a kedvesség, hogy még akkor is szerényen integetett, amikor az utcán rákiáltottak: Tanár úr, álljunk meg egy szóra!”