Az év legjobb épületét kiválasztó közönségszavazásunkon olyan eredmény született, amelyet a szakmai zsűri is csak követni tudott. Bemutatjuk, melyik házak lettek a legjobbak, és mit üzen ez a természetnek, és a kormányközeli építkezési vállalkozóknak.
“Nincs szükség már új épületekre, épp elég, ha értékeljük, megőrizzük, felújítjuk, amink már van.” Nem reprezentatív, de tanulságos felmérésünk alapján ezt üzenik Kedves Olvasóink, és az építészettel foglalkozó sajtó munkatársai egyaránt. A héten rendezett Média Építészeti Díj szavazásán ugyanis olyan pályamunkák nyertek, amelyek már meglévő épületeket mentettek meg, újítottak fel, vagy kerestek nekik új funkciót. Ezzel a hvg olvasói is csatlakoztak az építészet progresszív irányzatához, tudván, hogy a környezetet kiemelten terhelő új építkezések helyett környezetbarátabb, ha kezdünk valamit a már létező épületállományunkkal.
A népítélet már csak azért is fontos, mert Magyarországon eközben tombol az építkezési düh: a mindenfelé felhúzott betonmonstrumok pedig nemcsak a környezetet, de építészeti örökségünket, sőt, ha a Budai Várat nézzük, akkor a történelmi emlékezetünket is veszélyeztetik.
Visszatérve a szavazáshoz: olvasóink idén a józsefvárosi telefonközpontban kialakított hotelt tartották a legjobbnak. Azt a Baross utcai szecessziós palotát, amelyet évtizedek lassú romlása már predesztinált a megszokott életútra, azaz hogy kormányközeli üzletemberek közreműködésével az egészet lebontsák egy alapterület-maximalizáló betonmonstrum kedvéért. Ehelyett a tömböt a sors kegyéből külföldi tőkéből, magyar szakemberekkel (a KIMA és a BM Stúdió tervei alapján) restaurálták, és alakították át hotellé.
A közönségszavazásnak idén volt egy kiterjesztett verziója is, amelyben a hvg.hu és az Építészfórum olvasóinak voksait egyesítették, de így is egy épületfelújítás nyert. A cserépváraljai templom rekonstrukciója esetében nem csak a felújítás volt az, amely kivívta a szavazók lelkesedését. Nyilván sokat nyomott a latban az eredeti épület izgalmas formavilága, sőt, történelme is. Le Corbusier híres kápolnáját, a Notre-Dame du Haut stílusát idéző kis templom ugyanis a szürke ötvenes években épült, abban a korban, amikor nem csak a progresszivitást, de a vallási épületeket sem támogatták túlságosan.
Érthető, ha az Urániában zajló nyílt szavazáson is ezt, a Partizán Architecture révén rendbehozott épületet hozta ki a legjobbnak a médiazsűri.
Terv katergóriában is egy régi épület revitalizációját szavazták meg a legjobbnak az újságírók. Krusinszky Kitti Micélium tudásközpont a Téglagyári-völgyben című diplomamunkája egy régi téglagyárat alakított át gombatermesztő üzemmé és látogatóközponttá azzal, hogy új funkciókat talált a régi, tégalgyártásra használt építészeti elemeknek.
Az Építészfórum olvasóit pedig szintén egy régi épület revitalizációjának terve fogta meg leginkább, amikor a legtöbben Tihanyi Dóra koncepciójára szavaztak. A terv a kőkúti pálos kolostorrom helyreállítására tett javaslatot.
Az utolsó közönségdíj csak látszólag lóg ki a sorból azzal, hogy új épületet hozott ki a legjobbnak. Az épített környezet kategória közönségdíját megszerző erdei olvasókabin (a MOMÉ-s Studio B munkája) ugyanis szintén a fenti alapelvek mentén épül. Hagyjuk a hatalmas, beton építményeket, a házgyárakat. Vonuljunk ki a természetbe, hogy egy fák közé olvadó kis olvasókabinban elmélkedjünk arról, mi végre is van az építészet a Földön.
És akik még esélyesek voltak:
Egy Bimbó úti társasház:
A szentpéterfai Horvát-Magyar Kétnyelvű Nemzetiségi Általános Iskola épületegyüttesének fejlesztése:
A zsámbéki Csillagvirág református óvoda:
Egy családi ház a Pitypang utcában: