A Nemzeti Kulturális Alap érvelése szerint ők nem szüntették meg a társaság támogatását, mert ilyennel nem is rendelkeztek. Az írószervezet elnöke úgy látja, jobb híján néhány szóba tudott belekötni az NKA, és már nem akarnak a kuratóriummal vitatkozni, mert szerintük ez méltatlan, és úgysem fog változni semmi.
Mi állítottunk valamit, ők állítják annak az ellenkezőjét. Nyilván az, hogy a bizottsági ülésen mi hangzott el, sosem fog kiderülni. Részünkről a vita le van zárva
– fogalmazott Czinki Ferenc, a Szépírók Társaságának elnöke lapunknak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) közleménye kapcsán, amelyben azt próbálják elmagyarázni, miért maradt ki a 2024-es nyertes pályázók köréből az eddig minden évben támogatást kapó irodalmi szervezet.
Korábban mi is megírtuk a Szépírók Társasága posztja alapján, hogy a támogatást indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül szüntette meg az NKA. A társaság szerint a pályázatukat most is a szokásos színvonalon állították össze, és szerényebb méretű keretösszeggel terveztek. A negyedszázados múlttal, négyszáz taggal rendelkező, évi száz programot megvalósító egyesület nehezen tudja másként értelmezni a döntést, mint „a hazai független irodalmi-kulturális civil közösség elleni, a független színházak kivéreztetéséhez hasonló egyértelmű és nyílt politikai támadásként, elhallgattatási szándékként”. A pályázati kiírásnak megfelelő írószervezetek közül ráadásul egyedüliként nem kaptak támogatást, ami „újfent megerősíti a döntés diszkriminatív voltát”.
Indoklás nélkül szüntette meg az NKA a Szépírók Társasága jövő évi támogatását
Ezek szerint a négyszáz taggal rendelkező és évi száz programot megválósító szervezet nem érdemes az állami támogatásra - írja a társaság. A visszavonást nyílt politikai támadásnak és elhallgattatási szándéknak tartják.
A Szépírók október 30-án kelt posztja után az NKA válaszul november 2-án küldött egy közleményt Megszüntetni nem lehet azt, ami nem létezik címmel. A szövegnek az volt ugyanis a lényegi mondandója, hogy nem szüntették meg a támogatást, mert ilyennel nem rendelkezett a társaság. Meg is magyarázták, mit értenek ez alatt:
A Nemzeti Kulturális Alap projektek (rész)támogatását végzi. Kifejezetten nem feladata és nincs is rá jogszabályi lehetősége, hogy bármely kulturális szervezet működési költségeit finanszírozza, a teljes támogatási igény biztosításával.
A pályáztatást – kezdve a pályázati felhívások során alkalmazott kritériumrendszer megfogalmazásától a döntések meghozataláig bezárólag szakemberekből álló szakmai kollégium végzi.”
Hozzáfűzték még, hogy szerintük a Szépírók Társasága „a Szépirodalom Kollégiuma által hozott szakmai támogatási döntést politikai döntésnek kívánja beállítani, melyet az általa szervezett adománygyűjtő kampány akciói során kíván felhasználni”, ezt azonban a leghatározottabban visszautasítják.
A közlemény szerint a döntést egy 9 főből álló kuratórium hozta meg, ami a szakmai szervezetek, a Magyar Művészeti Akadémia és a Kulturális és Innovációs miniszter által delegált személyekből állt össze. „Jelen esetben elutasító döntés született úgy, hogy egyetlen tagnak sem volt kifogása és észrevétele a szavazati eredménnyel kapcsolatban.” Mint írták, az öt altémában meghirdetett felhívásra 187 pályázat érkezett, amiből 76 részesült támogatásban, 111-et elutasítottak, a fellebbezést illetően pedig zárásként megjegyezték, hogy a pályázati eljárás minden fázisában lehetséges jogorvoslati lehetőségként kifogást benyújtani, ennek feltételeit a felhívás és az elutasító levél is tartalmazza.
Czinki Ferenc úgy látja, hogy a nyilatkozatban jobb híján néhány szóba tudtak belekötni, például hogy nem megszüntetik a társaság támogatását, hanem 2024-re nem támogatják. Mint mondta, az NKA-közleményt közvetlenül meg sem kapták, csak a szemlézett változatát látta a sajtóban, végül egy többszörösen továbbított e-mailben tudta olvasni az egész szöveget.
Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy az NKA nem működési támogatást ad, hanem programtámogatást. A működés szót azért használtuk, mert nagyon pici stábbal, nagyon pici működési költséggel dolgozunk, így a működésünk 90 százalékát valójában a programok adják ki. Azt pedig az olvasókra bízom, hogy ha egy szervezet, ami 1997 óta működik és azóta folyamatosan pályázik, különböző kormányzatok, NKA-vezetések, kuratórium-összetételek alatt mindig nyert, és most hirtelen nem nyer, döntsék el, hogy akkor ez most szakmai vagy politikai alapon történt
– magyarázta Czinki.
Arról is beszélt, hogy a korábbi évekre visszatekintve átlagosan hét és tízmillió forint közötti összeget kaptak, a tavalyi évben a háborús veszélyhelyzetre, a rezsiválságra hivatkozva drasztikusan keveset, összesen hárommilliót. Idén – látván, hogy összességében kisebb a keretösszeg az eddigi évekhez képest – hétmillió körüli összegre pályáztak, bízva abban, hogy a felét vagy kétharmadát megszavazzák majd, de nem így történt.
Czinki szerint ha valaki végigböngészi a listát, láthatja, hogy az összes írószervezet legalább annyi támogatást kapott, mint a korábbi években szokott, a válsághelyzet előtt. Arra is rámutatott, hogy a nagy múltú írószervezetekre kiírt pályázaton egyedül a Szépírók nem kapott pénzt, rajtuk kívül mindenki más igen.
A továbbiakról az mondta, a tervük elsősorban az, hogy
nem akarnak az NKA-val és a kuratóriummal vitatkozni, mert méltatlan, és úgysem fog változni semmi.
„Azt feltételezem, hogy Magyarországon és európai szinten is szükség van egy négyszáz fős és ilyen kiváló embereket tartalmazó közösségre. Meg fogjuk találni azokat, akik számára ez tényleg fontos.”