A Szegedi Nemzeti Színház a 2023/24-es évadra az államtól sokkal kevesebb támogatást kap, mint amennyit korábban a kormány megígért. A Telex cikke szerint idén év elején még arról folytak az egyeztetések, hogy az állami és az önkormányzati támogatás is 1-1 milliárd forint lesz a legnagyobb vidéki színház számára, amelyhez a Kisszínház, a közvetlen állami támogatás nélkül működő Szegedi Szabadtéri Játékok és a képzőművészeti kiállításokat bemutató Reök-palota is tartozik. A Szegedi Nemzeti Színház éves összkiadása körülbelül 3,5 milliárd forint.

Végül a beígért összegből kevesebb jutott az intézménynek, miután a színházi támogatások országos keretét a kormány 30 milliárd forintról 6 milliárdra csökkentette.

A Szegedi Nemzeti Színházhoz továbbra is 683 millió állami forint folyik be, ugyanannyi, mint tavaly vagy az azelőtti években, emiatt Szeged önkormányzata – a saját 1 milliárdos támogatása mellett – kénytelen volt tovább 316 milliós plusztámogatással kiegészíteni a kulturális intézmény büdzséjét. Ebből végül aztán csak 266 millió lett, mert a színház bevállalta, hogy valahogy megspórol 50 millió forintot.

Csakhogy a főigazgató, Barnák László szerint takarékoskodni meglehetősen nehéz úgy, hogy közben az intézmény minden költsége folyamatosan növekszik. Spóroltak a fűtésen, az irodákban takarókba bugyolálva ültek a dolgozók, a lámpákban kicserélték a hagyományos izzókat ledesekre, továbbá 2023 első két hónapjában energiatakarékossági okokból szünetet is tartottak, ami miatt viszont az elmaradt előadások 19 millió forintos kiesést okoztak a bevételben. „Ami azt jelenti, hogy a téli fűtésen spórolni sem olcsó" - írja a lap.

Megemelték a jegy- és bérletárakat is, van olyan bérletük, ahol tízszázalékos emelést hajtottak végre. Újabb zenés darabot nem vesznek fel a repertoárba, mert ahhoz vendégművészek jönnének, akikre most nincsen keret.

Mindeközben drágábbak lettek a díszletekhez, jelmezekhez és a kellékekhez való anyagok, emelkedtek az áram- és gázszámlák, és a munkatársak fizetését is meg kellett volna emelni, mert az infláció miatt a bérek egyre kevesebbet érnek. Barnák szerint azonban nincs miből felemelni a színházi fizetéseket. A legutóbbi bérrendezés két éve volt.

A főigazgató azt mondja, hogy „az előző év elejének adatai szerint a 225 alkalmazottunkból 160 ember volt, akinek a bére nem érte el a bruttó 350 ezer forintot". Mivel egyre többen vannak, akik nem tudnak megélni a színházi keresetükből, egyre több műszaki és más szakember hagyja ott a Szegedi Nemzeti Színházat. Az utóbbi két-három hónap alatt tízen távoztak, köztük az énekkarból hárman. Barnák László úgy tudja, volt, aki a fővárosba, volt, aki az egyetemre ment dolgozni, de olyan is akad, aki viszont éttermi felszolgálónak állt.

Az igazgató szerint egyre több a hiányszakma a színházakban: nincs elég öltöztető, szabó, fodrász, díszletmunkás, hangosító és műszaki munkatárs.

Jelenleg Szeged város önkormányzatától remélhetnek valamekkora további segítséget. Az önkormányzat ősszel több körben is tárgyal majd a színházzal újabb pénzösszegről, és szeptember közepén elkészülhet a színház további támogatásáról a javaslat.