Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az író 94 éves volt. Milan Kunderát évek óta az irodalmi Nobel várományosai között tartották számon, de végül soha nem kapta meg a díjat.
94 éves korában, kedden elhunyt Milan Kundera cseh regényíró, drámaíró, költő – írja a Reuters a cseh közszolgálati televízióra hivatkozva.
Kundera híres volt arról, hogy kerülte a nyilvánosságot. Bár hozzájárult, hogy készítsen róla dokumentumfilmet Miloslav Smídmajer 2021-ben, de kikötötte, hogy ő maga nem fog kamera elé állni. Végül, csak hangban szerepel a filmben.
Kundera a hatvanas években elsősorban A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényével szerzett magának nemzetközi hírnevet, és támogatta a prágai tavaszként ismert 1968-as reformfolyamatot, 1975-ben emigrált Franciaországba. Miután A nevetés és felejtés könyve címmel új regényt adott ki, a csehszlovák kommunista rendszer 1979-ben ellenséggé nyilvánította és megfosztotta állampolgárságától.
Ezt csak 2019-ban kapta vissza: az állampolgárság odaítéléséről szóló hivatalos levelet a kilencvenéves írónak a párizsi lakásában adta át a cseh nagykövet. „Egyszerű, nemzeti zászló és himnusz nélküli esemény volt" – mondta akkor a nagykövet, aki szerint Kundera őszintén örült, hogy újra cseh állampolgár lehet.
Mint nemrég fordítója, Varga György – Magyarország egykori prágai nagykövete – a hvg360-nak elmondta, Kundera húzott egy vastag vonalat az életművében. „Amit Franciaországban írt, vagy amit még cseh nyelven írt, de először franciául jelent meg, azt mind vállalta, az utóbbiak közé tartozik Az élet máshol van és a Búcsúkeringő, valamint A lét elviselhetetlen könnyűsége is. A Tréfánál régebbi írásait azonban jórészt megtagadta.” Sokáig olyan értékes műveket is letiltott, mint a Hecc.
Több mint 50 év után megjelenhetett Milan Kundera megtagadott művének magyar fordítása
Az 1966-ban írt Hecc a cseh író azon művei közé tartozott, amelyeket nem engedett kiadni, nem ismert el életműve részének, miután az 1968-as prágai tavasz után emigrációba kényszerült. Fordítója, Varga György- Magyarország egykori prágai nagykövete - két évtizedet várt, hogy a regényt idehaza is kiadhassák.
Milan Kundera Brnóban született 1929-ben, apja az ötvenes években a brünni zeneművészeti főiskola rektora volt. A fiatal Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Irodalmi pályafutása költőként indult.
Az ötvenes években megjelent három verseskötete hozta meg számára az országos ismertséget. Első kötete még „sztálinista" stílusban íródott, és 1953-ban jelent meg. Tagja volt a kommunista pártnak, de a hatvanas évek végén korábbi munkásságát elvetette.
Első elbeszélését, az Én, a búbánatos Istent 1958-ban írta. „Ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá a hangnememre, sajátos, a világtól és az életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem (potenciális) regényíró, ettől a pillanattól datálódik egyenes írói, irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott.” Első, 1965-ben megjelent, regényében, a Tréfában már a sztálinizmus visszásságaival foglalkozott, de még az utolsó regényében, a 2013-as A jelentéktelenség ünnepében is helyet kaptak a mindennapjainkat átható pitiáner hazugságok és ócska kis tréfák.
A regény művészete című munkájában Kundera azt írja: „Szívesen gondolok arra, hogy a regény művészete Isten nevetésének visszhangjaként jött világra."
Karel Hvizdalak író-publicista egy tanulmányában azt hangsúlyozza, hogy Kundera világ életében homo politicusként viselkedett. „Hozzájárult ahhoz, hogy a világ ne feledkezzen meg Csehszlovákia 1968-as megszállásáról, Közép-Európa elrablásáról. Létezik- e Közép-Európa, ez a rég elfelejtett fogalom? Kundera arra törekedett, hogy jelenvalóvá tegye a fogalmat, s politikai és intellektuális alternatívát mutasson fel a szürke és megdermesztett szovjet „Kelet-Európával” szemben, s hogy rámutasson e térség egyedülálló voltára, különbözőségére, sokrétűségére, tarkaságára. Közép-Európa, az elrabolt Nyugat, mely a jelentős kulturális áramlatoknak ugyanúgy részese volt, a második világháború után a Kelet foglyává lett."
Kundera regényeit több mint negyven nyelvre fordították le a világon, és több mint másfél tucat regénye magyarul is megjelent. A Nobel-díjat sosem kapta meg, 2020-ban viszont a Franz Kafka-díjjal ismerték el munkásságát. Az elismerést a prágai székhelyű Franz Kafka Társaság adományozza 2001 óta minden évben olyan írónak, akinek munkái minden olvasóhoz szólnak származásra, állampolgárságra, kulturális háttérre való tekintet nélkül, és aki műveivel hozzájárult a demokrácia, az egymás iránti tisztelet és a humanizmus elveinek, értékeinek a terjesztéséhez.
