A Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-rendezőjének a Hamlet-rendezéséről jutott eszébe ez a párhuzam. A HVG-nek adott interjúban azt mondta, nem rendezte volna meg a MITEM színházi fesztiválon is bemutatott Hamletet, ha nem találkozott volna Vecsei H. Miklóssal és néhány hasonlóan gondolkodó fiatal művésszel.
„A színháznak az a szerepe, hogy tükröt tartson, még akkor is, ha veszélybe sodorhatja önmagát azzal, hogy szembehelyezkedik a fősodorral, a rendszerrel, a hatalommal” – mondta a HVG-nek Tompa Gábor, aki az idei budapesti MITEM színházi fesztiválra elhozta a merész értelmezésű Hamlet-rendezését. A Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-rendezője hozzátette, nem rendezte volna meg ezt a Shakespeare-drámát, ha nem találkozott volna Vecsei H. Miklóssal és néhány hasonlóan gondolkodó fiatal művésszel. „Ebben a szélsőségesen megosztott, párbeszédhiányos társadalomban ők a megbékélést, a közeledést, a depolitizáltságot képviselik a munkájukkal” – mondta róluk.
Tompa a nyolcvanas években is rendezett egy Hamlet-előadást, a kommunista rendszerben, amikor, mint mondta, „a szellemi ellenállás egyik fellegvára volt a színház”.
Most megint hasonló korban élünk, a cancel culture mozgalom rendívül hasonlít a Ceausescu- vagy a Mai-rendszer kulturális forradalmára. A múlt, a hagyományok, a teljes kulturális emlékezet eltörlése a cél
– mondta Tompa.
A rendező szerint a román színházi életre nem jellemző a politikai megosztottság, a hovatartozási kényszer, ugyanakkor a színházkritika kezd megosztottá válni „az úgynevezett progresszív ideológiát képviselő, aktivista színikritikusok feltűnésével”.
Az interjúban Tompa Gábor beszélt arról is, hogy miként csapódik le a Fidesz újabb kétharmados győzelme Erdélyben, és hogy mit gondol a békés egyet nem értésről. Az e heti HVG-ben, illetve a hvg360-on olvasható a teljes beszélgetés.