Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több mint két évtized után véget ér az RTL Klub meghatározó sorozata: a Barátok közt társadalomban betöltött szerepéről, a Mátyás király tér durva haláleseteiről, az örök túlélő Berényi Miklósról és a nézőszámcsökkenés lehetséges okairól Kalamár Tamással, a sorozat alapító producerével és Ondruss Ilonával, a stáb régi tagjával, a széria utolsó kreatív producerével beszélgettünk.
hvg.hu: Amikor 1998-ban elindult a Barátok közt, két évet kaptak arra, hogy bizonyítson a sorozat. Mennyire számított bátor vállalásnak akkoriban egy új, napi széria legyártása?
Kalamár Tamás: Nagyon, ráadásul a legelején nem is volt akkora a nézettsége, mint amekkorára számítottunk. Beletelt hat hónapba, amíg elértük az elvárt szintet. Hogy aztán a nézettségünk mégis elkezdett meredeken nőni, és a 3. vagy a 4. évad környékén csúcsot is döntöttünk – 70 százalékos nézettségünk volt ekkoriban –, az abszolút a fiataloknak is köszönhető; ők hozták be a többi nézőt. Mindenki a BK-t nézte, főleg azért, mert olyan új témákat jelenítettünk meg a sorozatban, mint a cigányság vagy a melegség kérdése. Ne felejtsük el: a rendszerváltás után 9 évvel indult a sorozat, és a nézők észrevették, hogy amit mi mutatunk, az végre hasonlít a valódi élethez.
hvg.hu: Az eredeti elképzelés is az volt, hogy a sorozat beleálljon bizonyos társadalmi ügyekbe, érzékenyítsen, vagy ez csak így alakult?
K. T.: A roma-szál (az ügyvéd Balogh Nóráról kiderül, hogy roma származású – a szerk.) és Hoffer Misi szexuális irányultsága is részei voltak az eredeti koncepciónak. Emlékszem, ekkoriban jelent meg a Magyar Narancsban egy cikk azzal a címmel, hogy „Buzi, zsidó, cigány”, és arra reflektált, hogy Kern András egy reggeli műsorban „lebuzizta” Friderikuszt. Ezek a témák akkor még tabunak számítottak a magyar társadalomban. Én pedig úgy éreztem, hogy ha ezek tabuk, akkor benne kell lenniük a mi sorozatunkban.
Muszáj reagálnunk arra, ami az országban történik. Balogh Nóra sztorijával kezdtük. Ez a szál elég negatívan indult, mert volt egy enyhén rasszista karakter, aki pejoratív megjegyzéseket tett Nóráról; például, hogy a romák lopnak és ehhez hasonlók. Ekkor bejelentkezett nálunk több roma néző is, hogy ők soha többet nem fogják ezt a sorozatot nézni, mire megnyugtattuk őket, hogy várják ki a végét, mert ahhoz, hogy B-t tudjunk mondani, előbb A-t kell mondanunk. Így is lett, kimondtuk idővel a B-t is, és a végén még díjat is kaptunk azért, mert sokat tettünk a roma kisebbség reprezentációjáért.
Ondruss Ilona: Volt néhány fogyatékossággal élő szereplő is a sorozatban, ez a téma is kapott hideget-meleget. Először mindig a felháborodott kommentek jönnek, ezt már megszoktuk. Egy cselekményszálnál ugyanis először mindig a negatív oldalt jelenítjük meg, az előítéleteket például, amire mindig jönnek nagyon durva reakciók a nézőktől. Majd mikor megmutatjuk, hogy lehet a témáról másképp is gondolkodni, akkor megnyugodnak, és végül szeretik a sztorit.
hvg.hu: Hatalmas hírértéke volt annak, hogy a magyar televíziózás történetében először a Barátok köztben csattant el meleg csók. Hogyan reagáltak Hoffer Misi coming outjára a nézők?
K. T.: Abszolút pozitívan! Adott egy löketet, hogy végre őszintén lehessen erről a témáról beszélni. Ahogy a meleg karaktert bemutatták a Szomszédokban (a Bajor Imre által megformált Oli bácsi – a szerk.), az egy elcsépelt sztereotípia volt.
hvg.hu: Hoffer Misi még szégyellte a melegségét, félt erről beszélni az apjával. Ma már másképp írnák meg ezt a szálat vagy ugyanúgy?
K. T.: Bizonyos fokig ugyanúgy írnánk meg, mert azt átélni, hogy valaki elfogadtassa magát, amikor látja, hogy nem mindenkinél fog ez úgy bejönni, ahogy elképzelte, kemény dió. Ezek a nehézségek, akadályok ma is megvannak. Talán a folytatás lenne más. Behoztunk Misinek egy partnert, de akkor még nem járt ott a társadalom, hogy beszélhessünk bármilyen házasságról vagy örökbefogadásról. Akkor elértük az utca végét. Ma már ez az utca nyitott. Illetve, a fene tudja...
hvg.hu: A bulvármédia jót csámcsogott azon annak idején, hogy a Szabó Erika által megformált Tilda szexi fehérneműre vetkőzött a sorozatban. Eléggé úgy tűnt, hogy a vetkőzéses jelenetre csak a nézettség növelése érdekében volt szükség. Ezt a jelenetet ma már lehet, hogy ciki lenne leforgatni, nem?
K. T.: Miért ne lehetne leforgatni ma is? Nem a bulvár miatt raktuk bele a sorozatba. Pontosan emlékszem, hogy az volt a sztori, hogy a barátja elhanyagolta, és Tilda így próbálta meg felrázni a dolgokat. A vetkőzés szükséges volt, különben a jelenet sablonos, unalmas lett volna. Van úgy, hogy ki kell, hogy lógjon a takaródból egy kicsit a lábad, hogy tudj fejlődni, aztán majd a takaród utánad megy. Azt hiszem, ez is volt a titkunk, hogy egy darabig minden évben meg tudtunk újulni, és tovább tudtuk feszíteni a határainkat.
hvg.hu: A sorozat végének közeledtével számtalan olyan cikk született, amely összegyűjtötte a BK médiatörténeti pillanatait. Ezek között találunk gyatra színészi teljesítményeket, kissé bugyuta szálakat, nagyon esetlen helyzeteket is.
K. T.: Mire gondolnak?
hvg.hu: Például, amikor lecserélték Tildát: Erdélyi Tímea bement a vécébe, de már Szabó Erika jött ki onnan.
K. T.: Az egy belső vicc volt. Ez volt az első színészcsere a sorozatban, nem is kicsi. Jó előre felkészítettük a nézőket; Szabó Erikáról addigra már mindenki hallott, direkt azért, hogy a nézők várják őt. Utána mindenki arról beszélt, hogy „képzeld, bement a vécébe, és kijött egy másik”. Ez volt a lényeg. Meg az, hogy minél hamarabb szokják meg, hogy ez egy új karakter. Más lett a színésznő, ez pedig a karakterre is hatással volt, Erika egy vadabb, lazább Tildát hozott, mint Tímea.
hvg.hu: Mit gondolnak a színészi teljesítményeket érő kritikákról?
K. T.: Nem hiszem, hogy rossz színészi teljesítmények lettek volna a Barátok köztben. Amikor elindult a Jóban rosszban, akkor ők próbálták meg úgy beállítani magukat, hogy náluk mindenki igazi színész lesz. De senki nem mondhatja, hogy Rékasi Károly, Ábrahám Edit vagy Szőke Zoltán rossz színész lenne, mert nem azok.
A múltkor láttam, hogy néztünk ki a legelején a mostanihoz képest. Díszletszaga volt az egésznek. Emlékszem, próbáltam minél hamarabb elérni, hogy ne úgy nézzen ki az egész, mint egy stúdió. A színészeknek pedig meg kellett tanulniuk, hogy ne túlartikulálva szavalják a szöveget. Például Tihanyi-Tóth Csabára emlékszem: a legelső jelenetében bejön a bisztróba, amikor mindenki le van sújtva, mert meghalt a Berényi Zoli, mire ő szétdobja az ajtókat, mint az Operett színpadán, és azt mondja, „megjött Laci bácsi”.
hvg.hu: Az sem túl elegáns megoldás, mégis visszatérő motívum volt a sorozatban, hogy valakik szövetkeznek az udvaron, valaki más meg hunyorítva, a tenyerét dörzsölve kihallgatja őket.
K. T.: Ez a szappanoperák sajátossága. A szarkeverés alaptulajdonsága egy napi sorozatnak.
hvg.hu: Ahogy az is a Barátok közt sajátja, hogy vetésforgóban járkálnak ki-be benne a szereplők. Mi alapján döntötték el, hogy mondjuk, egy karakter „kifáradt”, és ki kell írni a sorozatból?
K. T.: Ilyen esetekben a nézői visszajelzés is fontos volt, csináltunk felméréseket pár évente, hogy lássuk, kik azok a karakterek, akiket szeretnek és akik azok, akik kevésbé érdeklik már a nézőket. Akkor fárad ki egy szereplő, ha már nehéz írni, nem tudsz új sztorit adni neki.
hvg.hu: Azt számolta valaki, hogy a Berényi Miklóst hányszor és hányféle módon próbálták meg megölni? Volt rákos, egyszer ráomlott egy épület, máskor a tetőről csúszott le, végül, 22 év után lelőtték. Hogy lehet az, hogy a magyar Jockey majdnem mindent túlélt? Nem volt egy ponton túl már sok, hogy még mindig életben van?
K. T.: Amikor megnézték a Titanicot, úgy ültek be a moziba, hogy tudták, el fog süllyedni a hajó, mégis végignézték a filmet. Ha belekeverjük Berényi Miklóst egy életveszélyes szituációba, mindenki tudja, hogy túl fogja élni, mégis megnézik, mert kíváncsiak, hogy na most vajon hogy ússza meg.
hvg.hu: 23 év alatt sok brutális és időnként röhejes haláleset történt. Géza barátnője lezuhant egy liftaknában, Lóri szaxofonozás közben agyvérzést kapott. Rudi egy verekedés után leesett egy hajóról és a Dunába fulladt, de a családokat sem kímélték: Berényi András és Berényi Ákos is egy tetőről zuhant le, úgy haltak meg.
K. T.: Ákosé volt az első komolyabb haláleset: a színész távozni akart, ennél fogva mondtuk, hogy akkor ez egy hirtelen halál lesz.
O. I.: És milyen örömmel vállalta ezt a színészi feladatot!
hvg.hu: Az egész sorozat talán leghíresebb jelenete mégis Magdi anyus halála. Mikor lehajol egy papírgalacsinért, leesik a lépcsőn. Büszkék erre a megoldásra? Nem éppen hősies halál a sorozat egyik legemblematikusabb szereplőjének.
K. T.: Viszont gyors.
Egy balesetet akartunk, ami gyors halálhoz vezet. Hiszen Zsóka akkor már két éve mondogatta, hogy abba akarja hagyni a Barátok köztöt, én meg mindig rábeszéltem, hogy maradjon. Mikor már nem tudtam mit kitalálni, rávágtam, hogy jó, akkor menjél, de csináljuk gyorsan.
O. I.: Egyébként pedig nagyon életszerű is az, hogy valaki idős korban leesik a lépcsőn.
hvg.hu: De ebből mém lett, az emberek kinevették.
K. T.: Az kifejezetten jó, hogy mém lett belőle, és különben is, miért kellene tragikusnak lennie?
O. I.: Magdi anyus amúgy is inkább egy komika volt.
K. T.: Azért azt el kell mesélnem, hogy annak idején milyen volt megtalálni a takarítónő és házmester szerepére Fodor Zsókát. Fodor Zsókát, akire, ha ráadsz egy otthonkát, akkor is úgy néz ki, mint egymillió dollár. Ő egy díva, ezért marha nehéz volt lehozni őt Magdi anyus szintjére. Szeretett volna például jobban öltözködni. Mondom, Zsóka, gyere már be velem a stúdióba, és nézd már meg azt a lakást, ahol lakik majd a karaktered. Ahogy öltözködsz, annak reflektálnia kell ízlésben arra, ahol laksz. Nagyon sokáig, akármit is csináltunk a Zsókával, mindig túl jól nézett ki.
hvg.hu: Egy napi sorozatról beszélünk: mennyire volt daráló jellege a Barátok köztnek?
K. T.: Daráló volt, de nem a klasszikus értelemben. A sztorik, és ahogy meg voltak írva, azok szerintem adtak a színészeknek olyan lehetőségeket, hogy akár brillírozni is tudjanak. Ez a legfontosabb.
Mindig azt mondtam az íróknak, hogy amikor kitaláljuk a történeteket, akkor azoknak a 25 százaléka kitűnő sztori legyen. Ha ezzel megvagyunk, akkor megengedhetünk 20-25 százalék szar sztorit is, a maradék meg legyen átlagos.
A nézőkben is a végletek maradnak meg. Az, hogy Magdi néni egy galacsin miatt hal meg, egy jó sztori.
hvg.hu: Miért van az, hogy mindenkit Szegedre vagy Pécsre száműztek, akit átmenetileg vagy teljesen kiírtak a sorozatból?
K. T.: Tényleg?
hvg.hu: Nos, senki nem ment például Békéscsabára vagy Nyíregyházára.
O. I.: Egy távolabbi várost akartunk, és valóban sokan költöztek Szegedre most, hogy mondják.
K. T.: Azt hiszem, azért, mert semmiképp nem akartunk olyan várost, ami közel van, különben sűrűbben kellett volna látogatóba jönnie egy karakternek. Ezért kellett egy csomót elküldeni külföldre, mert akkor kisebb az esélye, hogy egyszer csak felbukkan Budapesten. Szóval ez csak praktikus megoldás volt.
Az igazság az, hogy lehetett volna egy spinoffot csinálni. És honnan tudjuk, hogy nem lesz...?
hvg.hu: Lesz?
K. T: Ezt csak Kolosi Péter tudná megmondani. Esetleg.
hvg.hu: Minek tudható be, hogy a kezdeti, évekig tartó sikerek után a Barátok közt mégis egyre népszerűtlenebb lett a nézők körében?
K. T.: A távozásom után egy komoly változás történt a sorozat életében, ami aztán eléggé negatívan befolyásolta a kimenetelt, és amikor Ilona lett a kreatív producer, már nem lehetett megmenteni a sorozatot. 2015 után a Barátok köztbe behoztak olyan idegen karaktereket, akik nem illettek ebbe az egészbe. A pszichológus, Emília például entellektüel, és őt tették meg kvázi a főszereplőnek. Most őszintén, Mari nénit Bugacpusztán fogja érdekelni, hogy a főszereplő kiad egy könyvet?
hvg.hu: Nem lehet, hogy a nézőszámcsökkenés inkább annak a következménye volt, hogy eleve megváltoztak a sorozatnézési szokásaink, és megjelentek a streamingszolgáltatók?
K. T.: Ha a lineáris tévé haldoklásáról beszélünk, akkor arányaiban kellett volna, hogy csökkenjen a Barátok közt nézettsége. De nem arányaiban csökkent, a többihez képest is meredeken zuhant. Mikor bejöttek az új produktumok, A mi kis falunk, a Drága örökösök, azok újszerűnek hatottak, míg a Barátok közt elment az öreg sztorik felé, olyan figurákkal, akik senkit sem érdekeltek, ráadásul a kedvenc szereplők karakterét is megváltoztatták. El tudják azt képzelni, hogy milyen Berényi Miklós jófiúként? Mert én nem, mégis megtörtént.
hvg.hu: Ilona, mekkora feladat volt a végén átvenni egy két évtizedes múlttal rendelkező sorozatot?
O. I.: Nagy volt a nyomás, és nem akarok hazudni, de benne volt a levegőben, hogy nem biztos, hogy meg tudjuk majd menteni a Barátok köztöt. Én azon az úton mentem tovább, amit Tamással együtt rajzoltunk, jól ismertem az általa képviselt vonalat. 2019 végén lettem kreatív producer, de valójában csak 2020 közepén kezdhettem meg az érdemi munkát, mert fél évre előre meg volt már írva a sorozat. Csakhogy tavaly ilyenkor a járvány közepén voltunk, és azt sem tudtuk, hogy másnap mit forgatunk, vagy ki lesz épp beteg. Ráadásul mire eldőlt, hogy átveszem a sorozatot, addigra már az akkori csapatból sokan felmondtak. A színészek is nagyon kicserélődtek, mindenkivel egyesével le kellett ülni, hogy átbeszéljük a karakterüket, hogy mit éreznek, hogyan viselkednek. Egyébként ez nekik nagyon tetszett, borzasztóan ki voltak éhezve az instrukciókra.
hvg.hu: Mivel lehetett volna még új életet lehelni a sorozatba?
O. I.: Azon dolgoztunk, hogy a karakterek visszakapják eredeti és egyedi jellemzőiket. Már amelyiket lehetett, mert ugye például a Giziből, aki eredetileg egy egyszerű bártáncosnő volt, időközben írót csináltak, és őt már nem lehetett visszafordítani. Visszahoztuk a szociális témákat, mert azok is elmaradtak, akciójelenetek meg krimiszálak voltak helyettük. Nyilván ezek is kellenek, de ettől még nem tudsz azonosulni egy magyar sorozat szereplőivel.
És igazából ez volt a baj, hogy már nem lehetett a sorozattal azonosulni.
hvg.hu: Milyen volt a legutolsó nap? Tamás, bement erre az alkalomra?
K. T.: Nem voltam Magyarországon, meg egyébként is én hat évvel ezelőtt otthagytam ezt a sorozatot, már nem az enyém; noha ez nem jelenti azt, hogy nem beszélek szívesen arról, hogy mit csináltunk, hiszen tévétörténelmet írtunk. Semmilyen dramatikus sorozat nem tartott ilyen hosszú ideig Magyarországon, helyi gyártásban, mint ez, tényleg egy generáció nőtt fel rajta. Ilyen már nem lesz.
hvg.hu: Vajon lesz egyszer – mondjuk 17 év múlva, mint a Jóbarátok esetében – egy Barátok közt-reunion?
K. T.: Ha még élünk... 17 év után? Tudják mit, szívből remélem, hogy lesz!
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Megvan a történelmi dátum: ekkor ér véget a Barátok közt
