hvg.hu: A Bëlga dalait és megnyilatkozásait már a kezdetektől rendre sokan félreértették. Volt, aki szélsőjobbosnak, volt, aki szélsőbalosnak tartotta a zenekart. A fotósunk most mesélte, hogy egyszer egy koncerten, amikor az újságírókat szidtátok, a közönség egy része ezt felszólításnak érezte, hogy inzultálja az ott jelenlévő fotósokat.

Bauxit: Pedig mi csak felolvastunk egyes cikkeket a koncerten, nem szidtunk senkit.

Tokyo: Mondjuk üvöltözve olvastuk fel azokat.

Bauxit: Igen, de mégiscsak az újságokban megjelent szövegek voltak, tehát nem a mi szavaink.

hvg.hu: Ezek a félreértések máig előfordulnak?

Bauxit: Mindig mindent félreértenek. Soha nem lehet úgy interpretálni semmit, hogy azt a másik úgy pontosan úgy értse, ahogy azt a gondolat feladója gondolta.

Tokyo: A legmagasabb szinten sem ment ez soha, filozófusoknak sem.

hvg.hu: Mondjuk a Bëlga tesz is azért, hogy ne legyen egyértelmű az üzenet megfejtése.

Bauxit: Mi tudomásul vesszük, hogy semmi nem egyértelmű.

Még5lövés: Ez szórakoztató tud lenni, sokat nevetünk a különböző értelmezéseken. A kedvencem az a mostanában minden lemezünknél felbukkanó véleményt, hogy „na igen, ezen már lehet érezni, hogy nem a Titusz csinálta a zenét”. (DJ Titusz - a kedetektől ő felel zenéért a Belgában - a szerk.) felelősMiközben természetesen ezt is ő csinálta. Én meg is kérdeztem őt, hogy ennek örül vagy sem, hiszen egy ilyen beszólás azt jelenti, hogy a korábbi Titusz-lemezek nagyon jók voltak, de azt is, hogy az adott új lemez meg már nem jó (noha azt is ő csinálta). De nem adott egyértelmű választ Titusz, hogy most akkor jól esik-e neki ez vagy sem.

Bauxit: Volt korábban egy dalunk az Artisjusról. Egyszer egy koncertünkön felnyújtott valaki a színpadra egy artisjusos belső levelezést kinyomtatva, ami arról szólt, hogy most pereljék-e be ezért a dalért a Bëlgát vagy ne. A jogi osztályuk azt állapította meg, hogy nincs a dalban negatív állítás, ezért nem lehet perelni. Aztán végül állítólag csak jót nevettek rajta.

hvg.hu: Az új lemezen van is egy Összeesküvés gyakorlat című dal, amely e körül az interpretációs kérdés körül matat, és kijelenti, hogy az „összeesküvés nem elmélet, hanem gyakorlat”.

Bauxit: Az összeesküvés az interpretációs katyvasz egy nagyon sajátos, mai formája. Arra való az is, hogy megmagyarázza az embereknek, hogy mi történik.

hvg.hu: Nagyon különböző stílusú dalok sorakoznak az új lemezen a bluestól a gagyi latin popon át a magyarnótáig. Erre a sokszínűségre utal az albumcím, a Karnevál?

Tokyo: Világzene lemezt terveztünk, ez találtuk jó címnek.

Bauxit: Végül nem etnós lett az anyag, hanem kicsit mulatós, falunapos. Az etnónak és a falunapnak a metszete pedig a karnevál. Legalábbis errefelé.

hvg.hu: A lemez pont a járvány alatt készült, nagyjából annak lecsengésére jelent meg. Hogy készültek a dalok?

Tokyo: A lemez fele már megvolt korábban is, a másik felét kellett megcsinálni. Igazából a leállással lett rá időnk, tulajdonképpen tök kényelmesen tudtunk dolgozni. Nem voltak koncertek, nem fáradtunk el agyilag, tudtunk erre koncentrálni.

Bauxit: Jó volt, hogy nem volt presszió, hogy mikor készülünk el. Olyan volt, mint az első lemeznél. Akkor azért nem izgultunk, mert mondták a kiadók, hogy úgyse fog kiadni minket senki, mert csúnyán beszélünk, nincsenek slágeres refrénjeink. Sokan elhajtottak. Most meg tudtuk, hogy mindegy mikor jövünk ki, hiszen úgy sincsenek koncertek.

hvg.hu: Végül pont jó volt az időzítés, mert megjelent az album, és nem sokkal ezután bejelentették, hogy mehetnek a kisebb koncertek.

Még5lövés: Ez valóban szerencsés együttállás volt. Már volt is egy koncertünk, a Kobuciban (az interjú június 17-én készült, azóta már több koncertje is volt a zenekarnak – a szerk.). Minden zenekar berozsdásodott egy kicsit a járvány alatt. Mi sem hagytunk még ki soha ennyi időt.

Bauxit: Én próbáltam is edzeni a koncertre.

Csak nehéz úgy futni az erdőben másfél órát, hogy közben éneklem a Bëlga-dalokat.

hvg.hu: Hogy születnek a számaitok? Valaki mondjuk kitalálta, hogy kéne egyet írni a minden társasházban lakó abszurd alapélményéról, a lakógyűlésekről, és mindenki hozzáír?

Még5lövés: Igen, bedobjuk a közösbe az ötleteket. És akkor vagy az van, hogy rögtön mindenki érzi a témát, és hozzáírja a maga részét, vagy az van, hogy érezzük, hogy van benne valami, de sokat kell még beszélni, amíg megtaláljuk a közös fonalat.

Tokyo: A Lakógyűlés például már régi ötlet, még a Sanyi lemezre készült volna, de sosem fejeztük be. Most jött el a pillanat, amikor összeállt.

Bauxit: A dalok írása egyébként nálunk egyfajta szeánsz. Mindhárman ott vagyunk, szinte már rituális, ahogy együtt gondolkodunk, és akkor ebből kijön valami.

hvg.hu: A zene már megvan ilyenkor? Vagy előbb van a szöveg, és utána jön Titusz?

Még5lövés: Általában megvan már valami zenei alap, az megy, mi meg arra szövegelünk. De van, amikor kifejezetten kérjük Titusztól, hogy „valami ilyesmit” csináljon.

hvg.hu: Hogy készült az Össznépi trepni című dal? Ez olyan, mint egy osztálytalálkozó, meghívtátok Krúbit, Dé:Nash-t és Kiss Erzsit, hogy valami félig halandzsa nyelven, valójában különböző régiós szlenggel adjatok elő egy sztorit. Hogy jöttek a képbe a vendégek?

Még5lövés: A klipet feliratoztuk mai magyar nyelven. A dalban elhangzó szavak mind valóban használt tájszavak. Krúbiék úgy kerültek be a dalba, hogy nagyon kedveljük őket, meg egymás munkásságát, koncerteztünk is együtt. Elég ritka, de velük tényleg azt éreztük, hogy nagyon hasonlóan gondolkodunk.

Tokyo: Mindig is szerettünk volna vendégművészeket, de túl sok ilyet nem tudtunk eddig felmutatni, Így került a képbe a Busa Pista is a Pontyfényképben. Korábban a Disco! lemeznél próbáltunk idősebb kollégákat is hívni, de nem nagyon sikerült.

Még5lövés: Ott én nagyon szerettem volna Szűcs Juditot a Dárenbészbe, de nem vállalta.

hvg.hu: Korábban azt állapítottátok meg, hogy a Bëlga egy középkorú zenekar, de hogy még nem klasszikus, mert nincsenek követői, mint a Kispálnak, Tankcsapdának. Krúbi és Dé:Nash azért valamennyire a ti világotok mai képviselője. Akkor mondhatjuk, hogy most már a Bëlga is klasszikussá vált?

Még5lövés: Az mindenképp érezhető az ő dalaikon, hogy hallgattak Bëlgát.

Tokyo: Ők amúgy sokkal jobbak nálunk.

hvg.hu: Wahorn Andrással azért sikerült már a diszkólemeznél is együttműködnötök. Az tényleg úgy indult, hogy olvastátok egy hvg.hu-s interjúban, hogy a Bizottság egyfajta szellemi-művészeti utódaként emlegeti a Bëlgát, és erre ti megkerestétek?

Bauxit: Igen. Olvastam a cikket, nagyon megtisztelő volt ez a nyilatkozat, ezért kerestük meg. Találkoztunk, elmentünk hozzá, csináltunk számokat, nagyon könnyen tudtunk vele is dolgozni.

hvg.hu: Akkor tényleg középkorú zenekar vagytok: Wahorn mint előd, Krúbiék mint utód, közte a Bëlga.

Még5lövés: Nagyon megtisztelő ez az ív, igen.

hvg.hu: Már csak azért is klasszicizálódik a Bëlga, mert lassan negyed évszázada működik. Nem unjátok még egymást?

Még5lövés: Szeretünk albumokat csinálni, dalokat írni. Az egész úgy kezdődött, hogy írogatunk számokat egymás és magunk szórakoztatására. Téma meg mindig van. Igazából a koncertek viszik az egészet. Folyamatosan van lehetőségünk fellépni, jönnek az emberek, szeretik, amit csinálunk.

Bauxit: A számok írása pedig extra hobbi. Nekem ez a közös kreatív munka nagyon fontos. Persze csak ez nem lenne elég, ha nem lenne érdeklődés, nem lennének bulik, nyilván már abbahagytuk volna. De most, ahogy ez a lemez is készült, óriási élmény volt. Sokat voltunk egy kis Coop üzlet melletti kisirodában, amit egy barátom adott kölcsön, és a raktárban, a WC előtt laptopba mondtuk a szövegeket.

Még5lövés: Olyan volt, mintha tizenéves, kezdő zenekar lennénk, akiknek ilyen körülmények között kell alkotni.

Tokyo: Mondjuk voltunk kastélyban is. Megkaptunk egy kastélyt pár napra, ott is csináltunk pár számot. Kétszáz négyzetméteres szobáink voltak, nagyobb, mint a lakásom.

Bauxit: Két napig Rolling Stones voltunk.

Tokyo: A Mutyit például a luxuskastélyban írtuk.

Bauxit: És a Búbánatost is, meg a Pontyfényképet.

Még5lövés: Mondjuk nem voltunk elég Rolling Stones, mert sok volt a poloska. Bele is kerültek a kis rohadékok Tokyo és Bauxit szövegébe.

hvg.hu: A Pontyfénykép című dalban is van egy vendégművész, a már említett Busa Pista. Tényleg a neve miatt került be?

Még5lövés: Röhögtünk rajta, persze, hogy milyen jó, hogy hal neve van. De azért a tehetsége is kellett.

Tokyo: Csuka Mónika már volt a Gyere, kislány, gyere című dalban. Halász Juditot nem mertük megkeresni. Harcsa Veronika pedig zeneileg nem passzolt volna ebbe a dalba.

Bauxit: Kárász Róbert meg nem zenél.

hvg.hu: Ti egyébként pecások vagytok?

Még5lövés: Nem, egyikőnk sem. De nekem nagyon szimpatikus a horgászat, simán lehet, hogy tíz év múlva kurva nagy pecás leszek.

hvg.hu: Áder János viszont nagy pecás, ő szerepel is a dalban.

Bauxit: Ő állítólag tényleg nagyon jó pecás. A dalban is pecásként, nem politikusként szerepel.

hvg.hu: A politikát nem szokta kerülni a Bëlga, de ezen a lemezen direkt politizálás nem nagyon van. Inkább közérzeti dalok szintjén jelenik csak meg. Miért kerültétek a politikát?

Még5lövés: Azért alattomosan, fű alatt elő-előkerül most is. Sok helyen tettenérhető, hogy a politika hatása hogyan szűrődik le a társadalom különböző szintjére.

Bauxit: Az, hogy munkaalapú társadalomban élünk, például a Gérvágón vagy a Jenő 2-n érzékelhető.

Még5lövés: A Gérvágó amúgy egy keresztény szám. Benne van, hogy Isten hat nap alatt teremti a világot, a hetediken pihenés van. Mi pedig kiállunk e mellett. A keresztény megbocsátás ugyan nincs benne a számban, mert itt a dolog elintézése inkább a „fűkaszával kenném el a száját” irányba megy, de akkor is.

hvg.hu: A munkásságotoknak a nevelési jellegű dalok is fontos részei. Most a Father Blues-ban ismerhetnek magukra a gyerekeik agyára menő apukák.

Még5lövés: Szokták mondani sokan, hogy azt hitték, csak náluk vannak ezek, de kiderül, minden családban hasonló mondatok repkednek. Talán valamennyire ez megnyugtató is, hogy más is ugyanezt csinálja, nem én vagyok az egyedüli szar apa. Könnyű volt megírni a szöveget, mert kábé csak le kellett írni, mi történt aznap és az utóbbi hónapok minden napján.

Bauxit: Ez a dal egyébként az iPhone egyik ismert telefoncsengőhangjára készült. Azt Bauxit berakta, felvette egy laptoppal, beloopoltuk, és arra nyomtuk a szöveget. Tiszta barkács-mód.

hvg.hu: Visszatérve a politikára, miért kerültétek az ezeknél direktebb utalásokat?

Bauxit: Pártpolitikai szövegeink sosem voltak. Az nem érdekes számunkra, és az holnapra amúgy is elszállna. Sokszor nincs is értelme beleállni bizonyos dolgokba. Egyébként a politikánál sokkal kényesebb terep a cégvilág. Egyszer egy bank által is támogatott turnén hoztuk a szokásos formánkat, meg az olyan szokásos dalokat, mint az Egy-két-há és tettünk néhány, egyébként nem durva, megjegyzést a mögöttünk lévő vetítésre. Lett is baj.

Tokyo: Egyébként meg ki akarjuk rángatni az embereket abból, amibe a politika egyfolytában belepasszírozza őket. Ezért is gondoltunk a buli-tematikára. Most a bulizást elfelejtette mindenki. A felhőtlen szórakoztatás az elsődleges.

hvg.hu: Az is szórakozás, ha kiröhögjük a saját nyomorunkat, meg a politikusok nyomorát.

Még5lövés: Igen, de jó, ha öt év múlva is, ha berakja a CD-t valaki, akkor is jót szórakozik.

hvg.hu: Milyen jót fog szórakozni mindenki öt év múlva, üvöltözve hogy „hová a p*csába szállnak már el az árak még?”

Még5lövés: Ez ellen úgysem tudsz semmit tenni. Legalább beszéljünk róla, viccelődjünk vele!

hvg.hu: Korábban a Bëlga elleni kritikák egyik fontos pontja volt a ronda beszéd, de mintha a trágárkodás is most visszaszorult volna.

Még5lövés: Ha indokolt, akkor káromkodunk most is, nem magunkat fogtuk vissza. Ha egy szám témája indokolja, akkor van trágár beszéd, ha nem, akkor nincs.

hvg.hu: Szóval nem azért finomodtok, hogy mondjuk bekerüljetek a rádióba.

Tokyo: Ez nem szempont.

A tömegzene, amit a rádiók nyomnak, mindig is a semmiről szólt, arról, hogy minden rendben van.

A hiphopnak is van egy ilyen vonulata, ami a semmiről szól. Ez van ma a rádióban.

Bauxit: A kereskedelmi rádiók egyszerűen nem szeretnek olyan dalokat játszani, amelyek valamiről szólnak. A Rendőrmunka is azért nem ment, mert szólt valamiről. Ahol kereskedelmi szempontok vannak kizárólag, ott a szuperbiztonságos dolgok mehetnek csak. Alternatív rádiók meg alig vannak, csak jó öreg Tilos tartja még magát még az éterben.

Tokyo: Szerintem egyébként most egy anti-lázadó generáció mutatja meg magát a zenében is. Kifutott a 70-es, 80-as éveken születettek generációja, most mindenki tök normális. Lehet, hogy a legkisebb gyerekek majd fellázadnak a mostani tök normális szüleik ellen.

 

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: