Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyik oldalon a hatalmas pénzekkel megtámogatott, politikailag kedves intézmények, projektek, a másik oldalon a teljesen kivéreztetett, bezárt, veszélyeztetett közgyűjtemények. Az Orbán-kormány 2010 óta jelentősen átalakította a területet, de ebben nem volt sok köszönet.
„Egy nem kellőképp óvatos, átgondolt, a múzeumi szakmával nyíltan és részletesen nem egyeztetett beavatkozás több kárt eredményezhet, mint hasznot. A megfelelő részletességű tájékoztatás hiánya bizonytalanságot szül, nem szolgálja egyik intézmény érdekét sem” – írta többek közt nemrég állásfoglalásában az Iparművészeti Múzeum KKDSZ-alapszervezete.
A múzeum munkatársai arra a hírre reagáltak, hogy a kormány összevonná a Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM) az Iparművészeti Múzeumot és a Magyar Természettudományi Múzeumot. Az integrációhoz a kormány embert is rendelt L. Simon László személyében, aki már április 15-től mint „a Magyar Nemzeti Múzeum megújítása és a múzeumi integráció előkészítéséért felelős miniszteri biztos” tevékenykedik.
Az Orbán-kormány 2010 óta gyökeresen átalakította a magyarországi múzeumok, közgyűjtemények rendszerét (erről az e heti HVG-ben is bővebben írtunk), bizonyos intézmények elképesztő lehetőségekhez, iszonyatos forrásokhoz jutottak, sok másnak a működése ugyanakkor ellehetetlenült.
A június 26-i Múzeumok Éjszakáján a Blinken OSA Archívum egész estés programjának fókuszába ezért a hazai közgyűjtemények helyzetét állítja. Az eseményen, amelynek partnere a Partizán YouTube-csatorna, közgyűjteményi dolgozókat és szakembereket látnak vendégül, hogy a hazai múzeumok, levéltárak és könyvtárak jelenlegi állapotáról beszélgessenek. Az Archívum egyébként A kultúra robotosai. Adatok a közgyűjtemények helyzetéről címmel adatbázist is létrehozott a hazai múzeumi színtéren az utóbbi évtizedben történtekről.
A Blinken OSA Archívum tartalomért felelős munkatársa, Zsámboki Miklós a hvg.hu-nak azt mondta, a pénzzel bőven megszórt intézményekre jó példa a Demeter Szilárd és a Petőfi Irodalmi Múzeum köré felépített „kulturális erőtér”, vagy a szintén hatalmas pénzeket felemésztő Liget-projekt. A magyar állam, a miniszterelnök döntésére 13 milliárd forintért megvásárolta Seuso-kincseket, egymilliárdot adott a pannonhalmi illatmúzeumra, vagy nyolcmilliárdot a zalaegerszegi Mindszenty zarándokközpontra.
A másik oldalon viszont ott vannak a bezárt vidéki múzeumok, poros raktárokba száműzött értékes közgyűjtemények. Olyan intézmények, amelyektől elvették az önállóságukat, ingatlanjaikat, gyűjteményeiket, megfélemlített dolgozóikat pedig kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítették.
Rév István OSA-igazgató azt mondja, hogy az elmúlt évtizedben lezajlott egy nagyon nagy mértékű centralizáció ebben a szférában is, a megyei múzeumok fenntartását átadták a városoknak, amelyek viszont a forráselvonások miatt sok helyen nem tudják fenntartani azokat, így számos korábban jól működő múzeumot be is kellett zárni.
„A vállalhatatlan bizonytalanság miatt felálltam" - sorban távoztak a kulturális szakemberek Pápán
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése egybeesett Pápán az önkormányzati intézmények átszervezésével, melynek következtében sokan felálltak a kisváros kulturális életét meghatározó emberek közül. Ami viszont Pápán történt, országos tanmese is lehetne, és kérdéseket vet fel a többi könyvtári, múzeumi vagy művelődésházi dolgozó jövőjéről is.
Egy múzeum, levéltár vagy könyvtár gyűjteményére számos tényező jelenthet fenyegetést – hívja fel a figyelmet az OSA. Ezek egyike az "intézményi környezetből következő veszélyek", így az állománymegőrzés hiányosságai, a gondatlanság, a kormányzati határozatok, a nem engedélyezett pusztulás, a lopás és az amortizáció, ebből az aspektusból az OSA szakemberei szerint igenis veszélyben vannak a magyarországi közgyűjtemények. Erről fog szólni a Múzeumok éjszakája-rendezvény is az OSA-ban. A program mellett az érdeklődők egyébként épülettúrákon vehetnek részt, ahol további veszélyeztett gyűjteményeket is megmutatnak a látogatóknak.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
