Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Halálos iramban kultikus akciófilm sorozattá érett az elmúlt húsz év során. A kilencedik részben a főszereplő Vin Diesel mellett – eddig a sorozatban soha nem látott testvéreként – Jakob Torreto karakterében John Cena tűnik fel. A színész a kezdetektől rajongója a Fast and Furious filmeknek, mert a száguldás soha nem állt tőle távol magánemberként sem. Az F9 szerepéig az autójában alvástól jutott el és bár lehet, hogy a rendőrök még ma is le tudnák kapcsolni gyorshajtásért, ő mégsem próbálna kibújni a törvények alól, kihasználva ismertségét. John Cenával a Halálos iramban 9 médiaeseményén beszélgettünk a Universal Stúdióban, Los Angelesben.
A szerepe bővelkedik akciójelenetekben, küzdelmekben és a vezetéstechnikáját demonstráló epizódokban, de bizonyítania kell, hogy a jellemfejlődés felépítése sem okoz komolyabb problémát. Jakob karaktere nagy utazást tesz meg emberileg is. Mi jelentette színészileg ezek közül a feladatok közül a legnagyobb kihívást?
John Cena: Jakob karaktere gyakorlatilag a kezdetektől létezett. A Toretto család – Dom és Mia – rossz útra tért testvére a háttértörténetben mindig is ott volt, még ha fizikálisan nem is láthattuk soha a filmvásznon. Ezért a legnagyobb kihívást egyértelműen az jelentette színészileg, hogy felépítsem Jakobot, megalkossak egy olyan karaktert, akinek ott van a húsz évnyi története minden gesztusában és szerves része legyen ennek a családtörténetnek. Emellett nagyon szeretek vezetni és nem okoznak problémát számomra a testet igénybe vevő küzdelmek, harcjelenetek sem. Azt nem mondom, hogy ezeket a jeleneteket gyerekjáték volt felvenni, viszont lényegesen több színészi tapasztalatom van ezen a területen.
Justin Lin rendező instruálta a forgatásokon. Milyen rendezőnek ismerte őt meg?
J. C.: Fantasztikusnak. A Halálos iramban filmekben mindig az a nagy kérdés, hogy mi a következő dolog, milyen újabb látványos jelenettel tudunk előállni. De amit nagyon tisztelek Justinban, hogy nem csak erre koncentrál. Az az erőssége, hogy nem azt kérdezi, hogy akkor „mivel álljunk elő legközelebb?”, hanem, hogy „miért csináljuk ezt? Hogyan kapcsolódik ez az akciójelenet az adott szereplőhöz?”
A Halálos iramban csapata köztudottan „családnak” nevezi magát. Milyen volt az első benyomása róluk, és hogyan fogadták önt, az új családtagot?
J. C.: Az volt a benyomásom, hogy teljesen jogosan nevezik magukat családnak, mert tényleg ez a kifejezés írja le legjobban a köztük lévő kapcsolatot. Éppen ezért nem volt könnyű eleinte beilleszkednem. Mindenki másképp állt hozzám, mindenki a saját habitusa szerint tett próbára és akart róla meggyőződni, hogy a szándékaim valóban igazak és nincs bennem semmiféle képmutatás. Nagyszerű lehetőséget kaptam azzal, hogy egy ilyen ismert és bejáratott sorozatba léphettem be új arcként, új szereplőként. Ők építették fel ezt az egészet, hosszú-hosszú éveken át tartó munkájuk van benne. Amikor viszont mindannyian meggyőződtek arról, hogy én is a maximumot igyekszem nyújtani és én is azon dolgozom, hogy a film a lehető legjobban sikerüljön, akkor üdvözöltek a „családban”. Ez a forgatási élmény egyetlen korábbi forgatási élményemhez sem hasonlítható – egészen különleges tapasztalat.
A Halálos iramban 9-ben Vin Diesel a partnere. A karaktereik feloldhatatlannak tűnő emberi konfliktusból állnak fel és rendezik végül a kapcsolatukat. Jó barátságban vagytok a való életben is a színész kollegáddal?
J. C.: Lehet, hogy kicsit patetikusan hangzik, de az egész Halálos iramban 9 forgatás megváltoztatta az életemet. Vin a barátom lett a munka során – nagyszerű ember. Az a támogatás és szeretet, amit Vintől kaptam a jelenetek felvételei közben és szünetében, megalapozta a barátságunkat. Ilyen mértékű emberi odafordulással még soha nem találkoztam, úgyhogy a válaszom a kérdésedre egyértelműen igen, nagyon jó barátok vagyunk Vinnel.
Ha elmennének csak ketten egy autós körútra, merre indulnának?
J. C.: Teljesen rábíznám az útvonalat, mert ő sokkal tapasztaltabb utazó, mint én. Egyik pillanatban itt van, a másikban ott, eltölt két percet egy adott városban, aztán a következő pillanatban már a Föld másik oldalán bukkan fel. Hagynám, hogy ő tervezze meg az egész utat, biztosan nagyon szórakoztató lenne.
Azt hallottam önről, hogy forrófejű fiatalként egészen más kapcsolata is volt az autókkal. Egészen pontosan egy bizonyos autóval, amelyben egy ideig élt… Eszébe jutott ez az élmény a forgatások során, amikor valamelyik sportkocsit vezette?
J. C.: Ez így van, a saját döntésem volt, hogy az autómba költözzek, mert változtatni akartam az addigi életvitelemen, valami másba, valami izgalmasba akartam belefogni. Választhattam volna a szüleim otthonának a kényelmét is, de én el akartam jönni otthonról.
Nem kényszerből éltem az utcán, mint ahogyan sok ember, akinek nincs más választása, hanem kalandvágyból. Ha belegondolok, egy ilyen kezdet után a Halálos iramban 9-ben játszani… teljesen valószerűtlen utazás.
Említette, hogy a való életben is a vezetés megszállottja. Mi volt a legnagyobb sebesség, amelyet valaha elért?
J. C.: Egyszer alkalmam volt egy átalakított Aston Martint vezetni az Egyesült Arab Emirátusokban, Dubajban, a Yas Marina pályán. Akkor elértem a 220 mérföldes sebességet, amely körülbelül 350 km/h-nak felel meg…
Annyival már repülők is repülnek… Ha megállítanák a rendőrök itt Los Angelesben, a híres 405-ös autópályán, mert átlépte a megengedett sebességhatárt, akkor jó kifogásként használná, hogy szakmai ártalom önnél a gyorshajtás, mert a munkája során sportkocsikat kell vezetnie?
J. C.: Úgy élek, hogy mindenben az őszinteség irányelvét követem, tehát nem próbálnék kifogást keresni, hogy kicsússzak a büntetés alól. Őszintén azt mondanám a rendőröknek, hogy elnézést, de olyan sofőr vagyok, aki szeret gyorsan hajtani, viszont szeretnék még időben megváltozni. Ha ez elég nekik és emiatt megenyhülnek, akkor jó – ha nem, nem. Nem hiszek abban, hogy a dolgokat ügyeskedéssel el lehet intézni…
Melyik a kedvenc autója?
J. C.: Rajongok az autókért, de nem tudok egyetlen olyan autómárkát sem említeni, amely kifejezetten a kedvencem lenne. Húsz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy valaha is szereplője leszek a sorozatnak, de már az első filmet is az autók miatt néztem meg. Azok közé a fiatal srácok közé tartoztam, akiket megfogott a tuningolt kocsik utcai versenyzése. Minden olyan jármű érdekes lehet számomra, amelyre rá tudok hangolódni. Amikor beülök a volánhoz, ráteszem a lábamat a gázpedálra és megérzem a kapcsolatot a kocsival… Az a kedvenc autóm, amelyik megadja nekem ezt az érzést.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
