A Fővárosi Törvényszéknek a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) perét tárgyaló tanácsa februárban fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert alaptörvény-ellenesnek tartotta nemcsak az SZFE-törvény egyik pontját, hanem azt is, hogy a felsőoktatási törvény módosítása után a választott szenátus helyett minden alapítványi tulajdonba adott egyetemen a fenntartó alapítvány fogadhatja el egyebek közt az intézmény költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, írja ki a rektori pályázatot.

Az Alaptörvény szerint a bírói kezdeményezésekről 90 napon belül kell dönteni, de ez most csak késéssel sikerült. A 113. napon, pénteken közzétett Ab-határozat nem semmisítette meg a vitatott paragrafusokat, de kimondta:

alkotmányos követelmény, hogy a fenntartó köteles a felsőoktatási intézmény szenátusát – mint a felsőoktatási intézmény oktatási-kutatási autonómiájának letéteményesét – megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, továbbá lehetőséget kell biztosítania érdemi javaslattétel megfogalmazására, amelyet a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során.

Az indoklásban az Ab azt hangsúlyozza, hogy a fenntartói jogkört gyakorló kuratórium és a felsőoktatási intézmény közös feladata és közös felelőssége a működés hatékonyságának és az oktatási-kutatás minőségének biztosítása. A költségvetés végleges elfogadása a kuratórium részéről például „nem sérti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, amennyiben a költségvetés részletes megalkotásában a szenátus érdemi megismerési, javaslattételi és véleményezési lehetőséggel bírt”. A rektori pályázat kiírása feltételezi azt, hogy a rektori pályázatra javaslattétel készüljön, ami szenátusi jogkör, tehát „a szenátusnak érdemi befolyást biztosító jogszabályi környezet alapján a támadott szabályozás nem alaptörvény-ellenes”.

Mindezt alátámasztja az Ab szerint, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról nemrég hozott törvény kimondja: a döntési jogosítványokat a fenntartó úgy gyakorolhatja, hogy „a szenátusnak az alapító okiratban véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.” Arra nem tér ki az indoklás, hogy a véleményezés sokkal kevesebbet jelent, mint az egyetértési, azaz vétójog, és a kuratóriumok dönthetik el, hogy e kettő közül melyiket alkalmazzák.

A határozathoz egyedül Pokol Béla fűzött különvéleményt. Szerinte az egyetemek társadalomtudományi, jogtudományi és művészeti karain beltenyészet és lobbirendszer működik, „az egyetemi autonómia különösen nem érvényesül a nyugati világ szellemi életében dominanciát elért balliberális politikai táborral szemben”. Meg kellene szüntetni a politikai táborokhoz kötődést, objektívebbé tenni az előléptetéseket, a lobbiktól megszabadított egyetemi-akadémiai közösségeket alávetve a teljes tudósközösség értékelési mérésének. Ő ennek elmaradását kimondta volna alkotmányos mulasztásként.

Az Ab közleménye jelzi azt is, hogy az SZFE ügyében két további ügy van náluk folyamatban: egy másik bírói kezdeményezés és az egyetem oktatóitól és hallgatóitól érkezett panasz. „Ezekben az ügyekben az indítványok vizsgálata szintén megkezdődött, a döntések később várhatóak.”