Kult hvg.hu 2020. június. 08. 15:56

Bristolban vízbe lökték egy rabszolgakereskedő szobrát

A George Floyd halála után kirobbant tüntetéssorozat és az amerikai szoboreltüntetések begyűrűztek Európába is. Bristolban a szimpátiatüntetők Edward Colston szobrától szabadultak meg.

George Floyd halála
Friss cikkek a témában

Anglia-szerte tartottak demonstrációkat a rendőri erőszak és rasszizmus ellen George Floyd meggyilkolására emlékezve, és a szimpátiatüntetések egyik ikonikus mozzanata lett, amikor vasárnap a nyugat-angliai Bristol kikötőjében vízbe döntötték Edward Colston egykori rabszolgakereskedő bronz szobrát.

A kérdés persze, az amerikai szobordöntésekhez hasonlóan az, hogy miért nem döntötték le már évekkel korábban egy ilyen ember szobrát? Az 5,5 méter magas alkotás ugyanis 1895 óta állt a Colston Avenue-n. A válasz erre az, hogy bár sokan, köztük történészek is, régóta követelték már a szobor eltávolítását, a bristoli születésű Colston munkássága erősen vitatott, mert a rabszolgakereskedelemmel telt évek után sokat jótékonykodott. Annak idején pénzt adományozott a helyi iskolák és szegényházak fenntartására, templomokra. A jótékonykodás előtt azonban, az 1600-as évek végén még emberkereskedelemből élt: a Királyi Afrikai Társaság (Royal African Company) tagjaként, majd alkormányzójaként több tízezer (egyes becslések szerint 100 ezer) rabszolgát szállíttatott Afrikából Amerikába, az így megszerzett pénzéből pedig másoknak hitelezett.

A 21. században ezeknek már nincs helyük

Megelőzve Colston szobrának ledöntését, az Egyesült Államokban már több szobrot is el kellett távolítani a Back Lives Matter jelszó alatt szerveződő tüntetések nyomán. Robert Lee tábornok lovasszobrát Virginia államból vitték el, mert az a rabszolgatartás megtestesítője volt, Frank Rizzo, Philadelphia egykori rasszista polgármesterének és rendőrfelügyelőjének szobrát pedig azután szállította el egy daru, hogy a tüntetők követelték a ledöntését.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.