„A diákok érettségizni akarnak” – indokolta nemrég Maruzsa Zoltán köznevelési államtitikár azt a kormánydöntést, hogy a szokásos időben, május 4-én elkezdődnek az írásbeli érettségik. Véleményét egyébként a – kormány által korábban életre hívott – Országos Diáktanács 19 tagjával való konzultációra is alapozta.

A kormányközeli diákok tehát nem mondtak ellent a kormánynak e kérdésben sem, de mi a helyzet a többiekkel? Erre pontos adat nincs, mi is beszámoltunk róla, hogy van, akinek tetszik ez a döntés (írásbeli lesz és időben, de szóbeli nem), sokan viszont nem értenek vele egyet, mondván, hogy a járvány tetőzése idején miért is kell 80 ezer gyereknek és 20 ezer pedagógusnak megszegeni a „maradj otthon”-elvet.

Számos szervezet kritizálta a kormány hozzáállását az érettségihez, a legtöbben azzal érvelnek, hogy a vizsgákat nem lehet biztonságosan lebonyolítani. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a hétvégén arra szólította fel az államtitkárt, hogy vonja vissza a döntést. Két nappal korábban Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője arról beszélt, azért tartják "jó időpontnak" a május 4-ét, mert "nagyon alacsony szintű a járvány terjedése Magyarországon a zárt intézményrendszeren kívül". Gyarmathy Éva pszichológus szintén az érettségi halasztása mellett érvelt.

Maruzsa ebben a dilemmában (érettségizni vs. figyelni a járványügyi biztonságra) egyébként hárítja a felelősséget, hiszen azt nyilatkozta, hogy döntsön a diák, akár még az érettégi reggelén is. Arról pedig egy szót sem szólt, hogy mi a teendő akkor például, ha valaki köhög, lázas, de mégis bemegy vizsgázni.

Az elmúlt hétvégén online kérdőíves felmérésben kérdezték meg a diákokat e kérdésben, amire több mint háromezer érettségi előtt álló válaszolt.

Összességében megállapítható, hogy a diákok többsége egyetért a Maruzsa-féle diáktanáccsal, nem szeretné az érettségi vizsgák elhalasztását, de ebből nem következik, hogy egyetértenek a lebonyolítás mikéntjével. És még mindig bíznak egy méltányosabb és kevesebb kockázatot jelentő megoldásban.

Kiderült, hogy az érettségizők negyede él együtt 65 éven felüli családtagokkal – ez az összes érettségizőre vetítve mintegy 50 ezer veszélyeztetett családtagot jelent. Felük tömegközlekedéssel jut el a vizsgára. Csaknem negyedüknek komoly nehézséget okoz vagy megoldhatatlan a szállás, a közlekedés.

CKP

A kitöltők 81,2 százaléka nem ért egyet a jelenlegi kormányrendeletben szabályozott érettségi menetével, ennek az egészség veszélyeztetése a legfőbb oka. Járványügyi kockázatot tekintve 85,3 százalék tart a személyes jelenléttől és érzi saját és családja egészségét veszélyeztetve. A megkérdezetteknek elenyésző hányada (1,2%) vélekedik úgy, hogy nincs járványügyi kockázat.

A megkérdezettek 80 százaléka szerint az esetleges fertőzéstől való aggodalom az érettségi eredményeket is negatívan befolyásolná. Az aggodalom mellett a maszkban történő nehezebb koncentrálás is a teljesítmény romlását eredményezné.

Az alternatív megoldások közül a vizsgázók 71,7 százaléka azt a megoldást tartaná legjobbnak, ha kizárólag a felvételi tantárgyakból kellene érettségi vizsgát tenni. A többi, nem felvételi tantárgyra pedig megajánlott jegyet kapnának. Ennek számítási módját legtöbben a négyéves középiskolai tanulmányi átlagból tartanák igazságosnak kiszámítani.

Többségük (87,9%) az írásbeli számonkérést tartja a legjobb megoldásnak, a szóbeli vizsgákat mindössze 8,3% preferálná. A vizsgák elhalasztását is mindössze 16,5% szeretné.

A nem felvételi és nem emelt szintű tárgyakból többségében pedig elfogadnák azt a javaslatot, hogy legyen lehetősége érettségi vizsgát tenni azoknak is, akik ezt nem fogadják el, azaz a megajánlott jegyek helyett érettségizni szeretnének.

A felmérést végző Civil Közoktatás Platform szerint a következőkel lehetne a károkat mérsékelni:

A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók számára:

–           érettségi kizárólag a felvételi tantárgyakból közép- és emelt szinten

–          a nem felvételi tantárgyak esetében a középiskolai tanulmányi átlag (4 év átlaga) alapján számított megajánlott jegy, amely teljes értékű érettségi jegynek minősül

–          a megajánlott jegyek elfogadása a diák önálló döntése. Amennyiben nem kívánja elfogadni, mert úgy érzi, hogy érettségi eredménye jobb lenne, érettségi vizsgát tehet az 1. pontban vizsgázókkal.

Ideje: május 4.-től a meghirdetett tantárgyi és helyszíni beosztásban. Azok számára, akik nem tudnak részt venni, digitális érettségi lehetőségének biztosítása, akár egy későbbi időpontban

Azoknak, akik most nem akarnak továbbtanulni:

–          a középiskolai tanulmányi átlag (4 év átlaga) alapján számított megajánlott jegy, amely teljes értékű érettségi jegynek minősül, de nem jogosít továbbtanulásra

–          későbbi továbbtanulási szándék esetén érettségi vizsgát kizárólag a felvételi tantárgyból kell tennie

A kutatási összefoglaló itt tekinthető meg.