A 96. születésnapján meghalt Del Medico Imre – írta meg a 24.hu.

Az ország leghíresebb sajtólevelezője két éve adott interjút a HVG-nek. Akkor úgy mutatta be pályája kezdetét: „Érettségi után elegem volt az iskolából. Beraktak egy állásba, amit 1942-re eluntam, és beiratkoztam a jogra. Amikor már az államvizsgák előtt álltam, kirúgtak a külügyből, lakásom sem volt.”

Amikor a Külügyminisztériumból 1948-ból sokadmagával együtt elküldték, kényszerű „vándormadár” lét után a Szerzői Jogvédő Hivatalba került, majd évtizedekig a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál dolgozott, onnan is ment nyugdíjba.

Közismertté azonban csak akkor vált: az 1980-as években közlésvágyát a maihoz mérten óriási példányszámú lapok levelezési rovataiban szinte naponta kiélte. Erre úgy emlékezett vissza: „Az első levelem az I. kerületi tanácsnak szólt. Az Alagút utcában volt egy szép nagy fa. A törzse körül, a kérge és a járda között hagytak egy tányért, ahol a víz be tudott folyni a gyökerekhez. Ezt szépen leaszfaltozta valamelyik marha. Ezt írtam meg a mai önkormányzatok elődjének. Két hét múlva feltörték az aszfaltot a fa körül. Rájöttem, hogy szólni kell a nem tetsző dolgok miatt. Először a Pálfy József-féle Magyarországnak írtam, amikor kifogásolnivalót találtam a lapban. A következő számban lejött az észrevételem. Vérszemet kaptam, s lassacskán ismertté vált a nevem. Talán álnévnek tűnő olasz hangzása miatt ragadt meg az emberek fejében.”