A múzeum vezetője szerint az eddig feltételezettnél kevesebb kincset vittek el a hétfői ékszerrablás elkövetői a szász választófejedelmek és királyok palotájának világhírű kincstárából.
A rablók csak azokat a tárgyakat vitték el, amelyekhez közvetlenül hozzáfértek, miután baltával betörték három ékszeres vitrint üvegét – közölte kedden Dirk Syndram, a kincstár igazgatója. A tárolókban három ékszergarnitúrát őriztek, amelyek összesen nagyjából száz darabból álltak.
Az elrabolt ékszerek között van egy nagy gyémánt bross, egy gyémántokkal kirakott váll-lap és más ékszerek. Nem sikerült azonban megkaparintaniuk a gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, egy gyöngy nyakláncot és egy gyémántokkal kirakott kardot.
A drezdai múzeum apró betörői pontosan tudták, hogy mit keressenek
Európa egyik leggazdagabb kincstárát rabolták ki hajnalban. A felbecsülhetetlennek mondott kár ezúttal tényleg felbecsülhetetlen.
A rendőrség szerint a rablást profi bűnözők követték el, nem egyszerű betörésről van szó, hanem célirányos, jól előkészített bűncselekményről – mondta Olaf Richter, a nyomozás vezetője. A rendőrség azonosította azt az autót, amellyel a rablók elmenekültek, és amelyet később kiégve találtak meg a kincstárhoz közeli egyik mélygarázsban. Az elkövetők a gépkocsi felgyújtásával a nyomokat akarták eltüntetni – mondta Richter.
A rendőrség feltételezése szerint az, hogy a környék áramellátásban zavar keletkezett a betörés előtt, kapcsolatban állhat a rablással. A hatóságok felhívására már 91 bejelentés érkezett, kikérdezték egy közelben lévő szálloda vendégeit és a múzeum környékén hétfő hajnalban tartózkodó járókelőket is.
A rendőrség kedden közzétett az interneten egy részletet az ékszerrablás idején készült biztonságikamera-felvételekből. Ezeken két alak látható, amint kezükben zseblámpával a kincstár felé haladnak. Az egyik csuklyát viselő ember fejszével addig üti az ékszeres vitrin üvegét, amíg be nem törik.
A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás – ékszer, dísztárgy, bútor – gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.
A palota és benne a kincstár a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.