Bohócdoktorként nemcsak kórházakba, hanem menekülttáborokba, árvaházakba is jár Csatári Éva, aki a HVG-nek adott interjúban azt mondta: sajnálattal nem tud dolgozni.
Sztracsatellaként több bókot kap, mint a magánéletben – mondja Csatári Éva, művésznevén Sztracsatella, aki a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvánnyal visz vidámságot kórházakba és idősotthonokba. A Szigligeti Színház volt színésznője és Pintér Béla társulatának alapító tagja az improvizációra épült bohóclétben találta meg az alkotás örömét.
A HVG-nek adott interjúban azt mondta: sajnálattal nem tud dolgozni. „Nem a betegségre vagyok kíváncsi, arra ott vannak az orvosok. A mi szakterületünk, hogy az emberek egészséges, játékra, humorra fogékony részével foglalkozzunk. Lenyűgöz, hogy ez a legkilátástalanabb helyzetekben is működik” – mondta a munkájáról.
Bohócdoktori minőségében menekülttáborokban is jár, nemrég tért vissza például Leszboszról. Az ott szerzett tapasztalatairól azt mondta: „Teljesen természetes, hogy az afgánok és az afrikaiak elmenekülnek az élhetetlen körülmények közül. Többségükben végsőkig békés és toleráns emberek, pedig konténerben vegetálnak. Az ő helyzetükben én már rég kukákat gyújtogatnék.”
A Csatári Évával készült teljes interjút a HVG e heti számában olvashatják.