Ezentúl lesz banán - Novellák a rendszerváltásról

„Valami történt. Kiderült, hogy nem hiába volt a sok titkos dolog, ugyanis mindenről, ami titkos, most hirtelen beszélni lehet. A szüleim barátai, akik eddig nálunk gyűltek össze titokban, most a Városligetnél gyűlnek össze, és szó sincs se kiabálásról, se rendőrökről, se vízágyúkról.” Valahogy így nézett ki a rendszerváltás egy tinédzser szemüvegén keresztül. Kovács Eszter, az Ezentúl lesz banán című kötet utószavában azt írja, rádöbbent és rácsodálkozott, hogy eltelt harminc év a rendszerváltás óta. Ez adta a legnagyobb löketet ahhoz, hogy eszébe jusson, milyen jó lenne, ha a mai fiataloknak is jelentene 1989 valamit – „bármit, ami több annál, mint amit a történelemtankönyvekben elolvasnak”.

A szerkesztő felkért néhány olyan szerzőt (többek között Lackfi Jánost, Mészöly Ágnest, Mán-Várhegyi Rékát és Kiss Judit Ágnest), aki a nyolcvanas-kilencvenes évek volt gyerek vagy kamasz, hogy írja meg, mit jelentett számukra az az időszak. A végeredmény helyenként vicces, helyenként szívszorító. A németek a balatoni nyaraláson, a gyomorgörcsöt gerjesztő határátkelés, a nyugatról beszivárgó eszmék, a „demokráciát” kiáltó szülők mind-mind apró lenyomatai a kornak, még akkor is, ha a kötet tulajdonképpen nem a rendszerváltásról szól, hanem az azt megelőző és az azt követő mindennapokat festi le. Azokat a mindennapokat, ahol a történelem olyan közel van, hogy alig látszik: „Emberek tömörültek valahol, nem nagyon sokan, de azért eléggé, és egy szakállas, szimpatikus bácsi kilépett egy erkélyre, és szónokolt. Képtelen voltam arra figyelni, hogy miről beszélt. Valami magyar köztársaság, népköztársaság… rettentően untam.”

Tilos az Á Könyvek, 2 392 Forint

Tim Peake: Csillagközi kérdezz-felelek – 157 észbontó tudnivaló az űrből

Tim Peake, az Európai Űrügynökség asztronautája 2015 decemberében érkezett meg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. Miután visszatért, számtalan vicces és meglepő kérdéssel találkozott, ezért aztán a közösségi médiában elindított egy projektet, amelyben igyekezett kielégíteni a kíváncsi felhasználók tudásvágyát. Ez az ötlet szülte végül a Csillagközi kérdezz-feleleket, amely nemcsak a jövő űrutazóinak lehet érdekes, hanem mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik a csillagászat és az űrkutatás iránt.

Peake habkönnyű szövege hét fejezetben taglalja a küldetés összes fontos részét, a kilövéstől kezdve az űrsétán át a visszatérésig. Tudta például, hogy az egyik legnagyobb akadály, amivel az űrhajósoknak meg kell küzdeniük a fedélzeten a küldetés elején, az az alvás? Ennek egész egyszerű oka van: nem kapja meg a testük a szokásos beindítókat, azaz nem fekhetnek le, nem hajthatják párnára a fejüket. Peake szerint egyesek szeretik magukat odaszíjazni a falhoz az alvás idejére, míg mások egyszerűen csak lebegnek, holott simán benne van a pakliban, hogy nekiütköznek valaminek. A szerző sorra veszi azt is, milyen a szkafander, milyen ételeket esznek az űrben, sőt a népszerű vécékérdést sem hagyja ki. Sőt arra is kitér, mi történik a hulladékkal.

A felszállás előtti fura hagyományokról is szót ejt, például nem csak hiedelem, hogy az űrhajósok mindig lepisilik a busz kerekét kilövés előtt. Az űrséta legjobb és legrémisztőbb pillanatait is sorra veszi, sőt a landolás buktatóiról is nagyon részletesen ír. Peake egyik kedvenc kérdése az egyik legnehezebben megválaszolható is egyben: van-e szaga az űrnek? Szerencsére neki már van válasza erre.

Partvonal, 4499 Forint

Phil Knight: A Nike-sztori – A legendás márka alapítójának önéletrajza (ifjúsági változat)

Mit keresne egy vállalat történetéről szóló üzleti-gazdasági könyv egy átlagos tinédzser kezében? A kérdés jogosnak tűnik, de Phil Knight életrajzi kötetének rövidebb, kifejezetten a fiataloknak szóló átdolgozása egyáltalán nem egy szokásos gazdaságtörténeti kiadvány, hanem sokkal inkább egy fordulatos, izgalmas történet egy oregoni, futni szerető srác „őrült álmáról” és annak megvalósulásáról.

A hatvanas években ez a srác – a szerző – futás közben határozta el, hogy megpróbál betörni az amerikai piacra egy igazi, Japánból importált futócipővel, másrészt, hogy körbeutazza a világot. „Akármi történjen, ne állj meg!” – tanácsolta magának, és mint írja, fél évszázaddal később is úgy gondolja, hogy ez a legjobb tanács, amit bárki bármikor kaphat. A világkörüli útra apja áldását és pénzét adta, és úgy alakult, hogy ha már Japánban járt, megpróbálta eladni ott az ötletét. Az őrült álomból valós üzlet lesz, amely gyorsan fejlődik, igaz számos buktatóval jár. Kifejezetten izgalmas olvasni a fordulatokat, a társak, barátok feltűnését, a csomagtartóból árult, vagy a szobákban felhalmozott cipőkről szóló anekdotákat. És igen, ez leginkább egy szórakoztató anekdotagyűjtemény, amelyből kirajzolódik egy álom valóra válása, a világ egyik legismertebb márkájának megszületése. Naná, hogy kiderül az is, hogy született a híres logó, majd a név: Nike. Ezt nem lőjük le, elég legyen annyi, hogy Knightnak nem különösebben tetszett először egyik sem. A világnak annál inkább mindkettő.

HVG Könyvek, 3500 Forint

Stefanie Höfler: Velem ​nem lehet járni

Nagyon fontos és szerencsére egyre népszerűbb sorozat a Pozsonyi Pagony Kiadó Vészkijárata, amely különféle súlyos társadalmi, szociális, pszichológiai témákkal foglalkozik. A tinédzserek nyelvén írt kisregények többek között a szexuális zaklatás, az iskolai bullying, a depresszió, a bántalmazó kapcsolat témáját járják körül. Höfler – 2018-ban a Die Zeit Év Ifjúsági- és Gyerekkönyve díját is elnyerő – könyve a túlsúlyos, és ettől a kortárs csoport kiközösítését, állandó megalázását elviselni kénytelen tinikről szól. Konkrétan egy bizonyos Nikóról.

A fiú megpróbáltatásainak bemutatása természetesen sajnálatot vált ki elsősorban az olvasóból, de ugyanakkor tiszteletet is, hogy milyen rezignáltan állja a verbális és egyéb ütéseket. És ez csak erősödik, amikor – maga sem tudja, honnan merítve bátorságot – kimenti az osztály legjobb csaját, Serát a kiránduláson egy erőszakoskodó srác karmaiból. Sera és Niko – az addig két teljesen külön kaszthoz – a sikeres, elfogadott, körülrajongott, illetve a kitaszított, megalázott kaszthoz tartozó tinik – barátokká válnak. Mivel az erőszakoskodós sztoriból a lány is úgy kerül ki, hogy a közösség – igazságtalan – ítélete szerint ő a hunyó, ő is átcsúszik a Niko-kasztba. Innentől viszont a fiú az, aki felkarolja a lányt.

Lehet, hogy kissé sablonos a kitaszítottból hőssé avanzsáló főszereplő képe, de valahogy olyan könnyedén, humorosan tálalja a szerző a történetet, hogy ez fel sem tűnik. Viszont, ha egy tinédzser – akár bántalmazó, akár bántalmazott, akár csendes szemlélő szerepet tölt be általában a közösségben – elolvassa az alig 200 oldalas, pörgő kötetet, kénytelen elgondolkodni osztálya, iskolája csoportdinamikájáról. És ez már olyan következmény, amely komoly értékkel ruház fel egy könyvet.

Tilos az Á Könyvek, 2990 Forint

Hazudós – Novellák kegyes kis hantázásokról és ordas nagy hazugságokról

Miért hazudunk? Mindenki rossz ember, aki hazudik? Hazug lesz-e valaki egyetlen hazugságtól, vagy a kegyes hazugság megengedhető? Bevalljuk, hogy felnőtt fejjel is nagyon szerettük az eredetileg kamaszoknak szóló antológiát, a Szakítóst, most pedig a hazugság természetét járta körbe a Menő könyvek kötete. A Hazudósban többet között Dragomán György, Erdős Zsuzsanna, Háy János, Jászberényi Sándor, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya és Nyáry Luca ad választ arra a kérdésre, hogyan vezetnek a kialakult körülmények ahhoz, hogy végül füllentsen, vagy óriási hazugságokat mondjon az ember, de persze az sem marad leplezetlenül, hogyan kellene majd ezek következményeivel élni.

Jó, hogy elővette a témát a Menő könyvek, hiszen a kamaszkorból kivezető út során amúgy is számos dolgot kell helyretennie az embernek magában, a hazugság pedig pont ilyen. Az egyik történet felveti például, milyen lenne, ha a hazugság érettségi tantárgy lenne (merthogy hatalmas szükség lesz rá a későbbiekben is), de borsódzik a hátunk akkor is, amikor épp egy arra nem túl alkalmas helyen, egy szülőágyon nyerünk rálátást arra, hogyan vezet a tiltás, a fenyegetés hantázáshoz – kifejezetten a túlélés érdekében. Becsapottaknak, kiszolgáltatottaknak, hazudósoknak, hovatovább, született tuskóknak kötelező olvasmány – nem csak kamaszkorban.

Menő Könyvek, 2392 Forint

Berg Judit: Az őrzők

Ecovit

A középiskolás Bora oknyomozó újságíró édesanyja egy este egyszer csak nem jön haza. A francia Renard felügyelő pedig újabb hírt kap a régóta üldözött, műkincsrabló-lángelme Hiénáról, aki épp arra készül, hogy Budapesten lendüljön akcióba. Berg Judit imádnivaló, izgalmas karaktereket álmodott meg kamaszoknak szóló krimijéhez, az pedig már csak hab a tortán, hogy az egész a mesés Budai Várnegyedben játszódik. Boráék osztályának a Mátyás-templom történetét kell feldolgoznia a történelemórára, a kissé kimért, de jó fej Földvári tanár úr tolmácsolásában pedig egy csomó újdonságot, érdekességet tudhatunk meg a helyszínről. Némelyik névhez, illetve évszámhoz a könyv hátulján informatív jegyzetek is találhatók, így nemcsak azon izgulhatunk, sikerül-e a feleségét hiányoló Renard nyomozónak a magyar rendőrség segítségével elkapnia végre a múzeumok és a magángyűjtemények valóságos rémálmát, de közben értékes infókkal is gazdagodunk.

Berg Judit jól ismeri a kamaszokat: valóságos kihívásokat, motivációkat írt nekik, és még egy aprócska romantikus szál is belefért a fordulatos sztoriba – szóval ne pironkodjon, ha egyszer csak kedve lenne leemelni a tinédzser gyereke polcáról – felnőtteknek is könnyű kikapcsolódás!

Ecovit Kiadó, 3 458 Ft

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: