80 éves volt.
Meghalt Tandori Dezső, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, József Attila-díjas és Prima Primissima-díjas magyar költő, író, műfordító.
A hírt a család nevében a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia közölte az MTI-vel. A közlés szerint az alkotót szerda hajnalban érte a halál.
Tandori Dezső Budapesten végezte gimnáziumi tanulmányait, majd magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett.
Nagyon fiatalon bekerült gimnáziumi tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek írói-baráti körébe (Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával, Mándy Ivánnal s másokkal volt szoros kapcsolatban), s e körnek irodalmi-művészeti-filozófiai tájékozódása, ízlése s erkölcsi tartása igen nagy hatással volt írói pályakezdésére s választásaira – emlékeztet a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja.
Voltak, akik mindjárt első kötete, az 1968-ban megjelent Töredék Hamletnek című után egyenesen „költészettörténeti fordulatot” emlegettek, második, 1973-ban megjelent kötetét, az Egy talált tárgy megtisztítását pedig pedig "kopernikuszi fordulatnak" értékelte a költészetben Bán Zoltán András.
A hetvenes évektől kezdődően Tandori folyamatosan és igen sokféle műfajban publikált: jelentős érdeklődést és visszhangot váltott ki mind állandóan, kötetenként megújuló, folyamatosan új poétikákat kipróbáló költészete, mind széles körű, filozofikus esszéírása, mind sokoldalúan újító prózaírása, mind pedig a minimal art vagy a concept art felé tájékozódó képzőművészeti, grafikai tevékenysége.
1978-ban megkapta a József Attila-díjat. A hetvenes évek vége felé visszavonult az irodalmi élet nyilvánossága elől, s több mint tíz évig csak alkotásaival jelent meg a közönség előtt. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától kezdve ismét kilépett, személyében is, a nyilvánosság elé: sokat utazott, s gyakran fellépett irodalmi rendezvényeken is, melyeken saját műveinek meglepő és izgalmas interpretátoraként is bemutatkozott.
1994-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé választotta.
Tandori Dezső személyében olyan szabálytalan művész jutott el az idén a Kossuth-díjig, aki nem ismeretlen a költészettel amúgy nemigen foglalkozó, a külsőségek iránt viszont fogékony többség előtt sem. Az ítészek jobbára még ma sem tudják, hová is tegyék a verébsírkertet létesítő, detektívregényeket író, többféle művészeti ágat „összemosó”, de időnként a show-műsorokban is megforduló költőt. Így – hol dicsérve, hol kárhoztatva – főként művészeti szentségtöréseit sorolják
– írta a költőről a HVG, amikor 1998-ban, 60 éves korában Kossuth-díjat kapott.