Kedden a Filmhu beszámolója nyomán mi is írtunk arról, hogy a Médiatanács támogatásával készült Candide című magyar animációs sorozat rendezői az Aurórában arról beszéltek, hogy az alkotóknak ki kellett vágniuk, illetve át kellett írniuk azokat a részeket a sorozatban, amelyek a napi magyar politikai témákra utal(hat)tak, mint például a stadionok vagy a kisvasút. Megkerestük a rendezőket, hogy beszéljenek minderről, beszámoltunk a producerek álláspontjáról is, illetve kérdéseket intéztünk az NMHH-hoz, illetve az MTVA-hoz is.

Az NMHH válaszában a közszolgálatisággal indokolta a változtatások szükségességét. Azt írják, hogy a támogatási folyamat lépései során „az MTVA Mecenatúra Igazgatóság tartalmi és pénzügyi ellenőrei” ellenőrzik a munkálatokat, és ha „tartalmi eltérést észlelnek az eredeti, támogatott tervekhez, vagy a kötelezően betartandó Közszolgálati Kódexhez képest, a bírálóbizottság véleményét is kikérik, valamint szükség esetén konzultációt kezdeményeznek az alkotásban részt vevőkkel is.”

Candide / Iványi-Bitter Brigitta

Az NMHH szerint „a szóban forgó mű készre jelentése során vált világossá, hogy az elkészült sorozat eltért egyrészt az eredetileg beadott pályázati tervtől, és az az alapján létrejött támogatási szerződéstől. Ugyan a készítés során a Médiatanács elfogadott módosításokat az eredeti pilothoz képest, de az elkészült alkotás ezekhez képest is eltéréseket mutatott. Másrészt a sorozat nem felelt meg az előzetesen ismert és az alkotók által vállalt támogatási célnak, a Közszolgálati Kódexnek, valamint nem volt összeegyeztethető a médiatörvény 83. §-ában foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaival.”

És valóban, a Dargay Attila 2015 pályázat 1.1.1 pontja azt írja:

„A jelen pályázati eljárás (a továbbiakban: eljárás) célja az Mttv.-ben, illetve a Közszolgálati Kódexben rögzített közszolgálati elvek és normák alapján maradandó kulturális értéket képviselő filmalkotások (a továbbiakban: filmalkotás) gyártásának támogatása.”

Emellett az NMHH kifogásolta azt is, hogy a sorozat nem felelt meg a készítés során megállapított korhatári besorolásnak. Azaz a rendezői változat csupán a 18 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába fért volna, „ami azért probléma, mert a bemutatási szándéknyilatkozatot kiállító médiaszolgáltató a IV. korhatár-besorolással számolt, és szigorúbb besorolás esetén szűkülnek számára az adásba szerkeszthetőségi lehetőségek” – írják.

Azt fontosnak tartották kiemelni, hogy az MTVA mecenatúraprogram pályázati rendszerének legfőbb alapköve az alkotói szabadság tiszteletben tartása, valamint a kulturális sokszínűség biztosítása.

A kérdés már csak az, hogy egészen pontosan mit is jelent a közszolgálatiság

Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, mit vágtak ki az alkotók a Candide-ból ahhoz, hogy az NMHH elfogadja a munkájukat – bár a Duna Tv ezután sem sugározta a sorozatot.

Ha elfogadjuk, hogy a tengerimalac – mint péniszre utaló figura – nem való egy korhatáros filmbe, illetve egyetértünk azzal, hogy Pangloss mester keresztre feszítése, illetve egy latin-amerikai maffiózó Szűz Mária-tetoválása sérthet bizonyos társadalmi csoportokat – még mindig adja magát a kérdés, hogy melyik ponton sérti a Közszolgálati Kódexet:

• a kisvasút,
• a stadionok,
• a migránstematika.

A Közszolgálati Kódexben ugyanis többek között ez olvasható:

A közszolgálati médiaszolgáltatás célja: „sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele; a közszolgálati médiaszolgáltatónak törekednie kell arra, hogy az adott témákhoz kapcsolódóan bemutassa a lehetséges, többféle értékrend alapján való megközelítést, értékelést”.

Candide / Iványi-Bitter Brigitta

A Candide mint társadalomkritikai szatirikus vitairat adaptációja ráadásul illeszkedhet a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveibe azon a ponton, ahol arról írnak:

„A közszolgálati médiaszolgáltatások a társadalom megkülönböztetett hatású információtermelő és továbbító eszközei. Ezen szerepüknél fogva fontos közfeladatot látnak el, bemutatják és értelmezik a múlt és a jelen egész társadalmat érintő folyamatait, a személyek, egyes csoportok, helyi közösségek, társadalmi rétegek jellegzetességeit, valamint az életviszonyok, az egyes élethelyzetek, a kultúra egységét és sokféleségét.

(...)

A közszolgálati médiaszolgáltatások a fentiekben részletezett ismeretközlés és mintanyújtás révén, a társadalmi önismeret megteremtésével, valamint a társadalmi integráció elősegítésével fontos nevelő, egyén- és közösségalakító feladatot is ellátnak. A közszolgálati médiaszolgáltató működése során különös figyelmet fordít a magyar kultúra értékeinek bemutatására, valamint új értékek létrehozására, a magyar történelem megismertetésére, az értékes nemzeti hagyományok ápolására, valamint a nemzeti eszmére, a demokráciára és a szabadságra vonatkozó ismeretek közvetítésére.”

A közszolgálatiság pontosítására vonatkozó kérdéseinket továbbítottuk az NMHH felé.

UPDATE 

Ezt a két kérdést küldtük el az NMHH-nak:
1. Melyik ponton sérti a Közszolgálati Kódexet: a kisvasút, a stadionok, a migránstematika, amelyek szintén kikerültek a filmből?
2. Illetve ha ezeket nem vágják ki/fogalmazzák át az alkotók, úgy elfogadták volna-e a sorozatot?

Az alábbi választ kaptuk:
"Az egyeztetések során nem hangzott el olyan igény a Médiatanács részéről, hogy a kérdéseikben említett jelenetek ne kerüljenek bele az animációs sorozat végső változatába. A támogatottakkal szemben a Médiatanács csupán azt az elvárást támasztja, hogy a támogatási szerződésben vállalt feltételeket tartsa be, pénzügyi, tartalmi és technikai értelemben egyaránt."

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: