Teljes egészében látható Mohácsi János legendás 1993-as kaposvári Csárdáskirálynő rendezése, mások mellett Molnár Piroska, és Kulka János főszereplésével.

Az operett nagy hazugságai  mögött lappangó valóságot mutatja fel az előadás. Nemcsak arról szól, hogy ahol pezsgőznek, ott le is részegednek, hogy a szerelemért nemcsak hűség, de gyermekáldás, vetélés no meg szifilisz is jár cserébe. Az egész század tapasztalatait zúdítja Kálmán Imre művére” -   írta a ”93-as előadásról kritikájában Zappe László a Népszabadság kirtikusa.

Mohácsi a cselekmény idejét alig néhány hónappal tette későbbre az 1915. novemberi ősbemutató jelenéhez képest, egy másik kritikus, Koltai Tamás szerint azért, „hogy a háborús hősök nacionalista arroganciáját fitogtató magyar tisztek keveredhessenek a második felvonás főhercegi báljára egyenesen az Isonzo mellől, az olasz frontról érkezőkkel, s a harmadikban a fiumei hajóavató ünnepségre odaérjen Ferenc József halálának újdonsült híre”. Ahová „a teljes szereposztás hivatalos, egybeömlik a svarcgelb és a pirosfehérzöld, a Gotterhalte és a Himnusz, a csillagkeresztes csárdáskirálynő beszédet mond, Csermanek (később Kádár) János hatéves magyar kisfiú verset szaval.”