Kult MTI 2018. december. 23. 09:13

Meghalt a varsói gettólázadás utolsó túlélője

Simcha Rotem a lázadás idején az ellenállási mozgalom fő futáraként küzdött a nácik ellen.

Kilencvennégy éves korában elhunyt Jeruzsálemben Simcha Rotem, a varsói gettólázadás utolsó túlélője. A gettólázadás 1943. április 19-én tört ki, amiért a nácik megindították a gettó felszámolását, hogy annak teljes lakosságát koncentrációs táborokba szállítsák.

Rotem a Zsidó Harci Szervezet (ZOB) nevű ellenállási mozgalom tagja volt, a lázadás idején a szervezet fő futáraként küzdött a nácik ellen, egyfajta közvetítői szerepet játszott a gettó és Varsó nem zsidó részei között.

Jürgen Stroop SS-tábornok, a gettó felszámolásának felelőse az ellenállásra reagálva elrendelte a terület leégetését: épületet épület után gyújtottak fel a nácik. A felkelés során több ezer zsidó halt meg, sokan bennégtek a házakban vagy megfulladtak a füstben.

A felkelés május 16-áig tartott, és az alig felfegyverzett, utánpótlást nélkülöző ellenállás teljes felszámolásával végződött. A varsói gettófelkelés az első tömeges megmozdulás volt a náci megszállás ellen Európában.

Rotemnek sikerült megszöknie a városból, de folytatta a harcát a zsidó ellenállás berkein belül, segítette a lengyel fővárosban bujkáló zsidókat, és részt vett az 1944-es varsói felkelésben is.

Reuven Rivlin izraeli elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egyaránt tisztelettel adózott Rotemnek, a miniszterelnök a Twitteren azt írta, hogy a veterán „nácik ellen harcolt, zsidókat mentett... hősies történetét pedig számos izraelinek továbbadta”.

Az úgynevezett Jom Hásoát, a pusztítás gyásznapját a zsidó naptár szerinti niszán hó 27. napján tartják meg Izraelben és szerte a világon a varsói gettólázadás kitörésének napján. Az izraeli kormány 1951-ben hozott döntése értelmében minden évben ilyenkor emlékeznek meg a második világháború hatmillió zsidó áldozatáról.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.