Donald Blinken, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete olvasói levélben reagált a The New York Times írására, amelyben arról volt szó: öt európai ország, köztük Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelességét, mely szerint vissza kell szolgáltatni a leszármazottaknak a nácik által elrabolt műkincseket.

Az 1998-as Washingtoni Egyezmény alapján ugyanis, amelyhez 44 állam csatlakozott, a résztvevők kötelezettséget vállalnak az eredeti tulajdonosok felkutatására és méltó kompenzálásukra (túlnyomórészt holokausztáldozatok egykori tulajdonát képező festményekről, grafikákról, szobrokról és más műalkotásokról van szó). Ám a szerződés 20. évfordulóján a volt amerikai főtárgyaló, Stuart E. Eizenstat főképpen Magyarországot kritizálta, amiért a mai napig rengeteg, nácik által ellopott jelentős zsidó műkincset birtokol, és nem hajlandó visszaszolgáltatni őket, dacára annak, hogy erre többször is figyelmeztették.

Blinken, aki 1994-1997-ig volt amerikai nagykövet Budapesten, olvasói levelében megerősíti: 1997-ben megállapodott a magyar kormánnyal abban, hogy az visszaszolgáltat Herzog Mór Lipót báró volt festmény-gyűjteményéből egy tucatnyit a báró Amerikában élő leszármazottainak, cserébe a leszármazottak néhányat felajánlottak volna Magyarországnak. "Sajnálatos módon azonban azóta mindegyik magyar kormány visszatáncolt" - állapítja meg a volt diplomata.

Herzog 1934-ben hunyt el. Kollekcióját, amely a fénypontján összesen mintegy 2500 darabból állt, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe.