Tucc-tucc, popzene dallamára dübörög a mélynemzeti kultúrharc. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ugyanis a kilencedik évében, az írókkal és a színházcsinálókkal folytatott háború közben egyszer csak rádöbbent, hogy még nem szállta meg a könnyűzenét. Lássuk hát a frontokat.
„Anarchia mellett despotizmus: csak az irodalom, amit ők annak tartanak.... Csak az ő ízlésük, ízlés… azt kell tenni, amit parancsolnak, – kötélnek kell állani mindig! – Eh, elég ebből!”
(Füst Milán 1924-es naplóbejegyzése, amikor bejelenti, hogy több mint másfél évtized után elhagyja a Nyugatot.)
Az utóbbi hetekben ellentétes információkat hallottunk arról, mire ez a nagy kultúrharc, amit a Magyar Idők szerkesztői és levelezői diktálnak? Egyesek szerint csak figyelemelterelés, a felszín kapargatása, hiszen amíg mindenki arról beszél, hogy ki az elkényeztetett balliberális, és ki az elnyomott jobboldali művész, addig az igazi, nagy dolgokra nem figyelünk oda. Mások azonban azt mondták, a harc itt is valós, Orbán megalomániája nem ismer határokat, uralni, leuralni akar mindent.
A könnyűzenét most találta meg magának Szakács Árpád, a Magyar Idők kultúrharcosa, aki cikksorozata tizenharmadik részére eljutott Esterházy Pétertől a balliberális elhajló Fluor Tomiig („Kinek a kulturális diktatúrája, XIII. rész”). Szakács azt bizonygatta, hogy a popzene is a balliberális oldal kezében van, hosszasan írt arról, hogy a szerinte fideszes Tóth Verát alig játsszák a rádiók, pedig például a „közismerten balliberális 30Y zenekar” dalai sokat szólnak az éterben. De Tóth Vera nem kért abból, hogy mártírrá vagy legalábbis politikailag aktívvá maszkírozzák, visszaszólt a Magyar Időknek.
Tóth Vera nemcsak azt rögzítette, hogy sohasem politizált, de megjegyezte: vannak olyan kollégái, akik felvállalják a politikai hovatartozásukat, akik a jelenlegi kormány mellett állnak. Őket nagyon sokat hallja a rádióban. Más, szintén nyíltan politizáló, szintén népszerű, ám a kormány ellen megszólaló művészeket pedig nem feltétlenül játszanak, legalábbis nem hallja őket a rádióban.
Kiket említ elnyomottakként Szakács? Tóth Vera mellett Vastag Csabát és FankaDelit. És kiket agyonjátszott baloldali előadóként a 30Y és Fluor mellett? Király Viktort, a Hősöket, a Kelemen Kabátbant, a Brainst, a Punnany Massifot, az Irie Maffiát, a Halott Pénzt.
De hol van Ákos?
Szakács azt írta, a lejátszási listákból olvasta ki, ki az elhallgatott zenész, külön kiemelve, hogy „nemcsak a kereskedelmi adókat látjuk itt, hanem ott van például az adófizetők pénzéből működő, igen jelentős hallgatottsággal bíró Petőfi rádió is. Vajon itt milyen a kiegyensúlyozottság?”.
Szakács a Most szól online adatbázist idézi, csak épp azt felejti el hozzátenni, hogy a Petőfi rádió második legtöbbet játszott előadója Ákos, cikkünk írásakor 4318 lejátszással. (Az első Coldplay mögött alig lemaradva, amely 4340 lejátszással vezet, a top 5-ben egyébként Ákos az egyetlen magyar.) A Mérce főszerkesztője, Jámbor András a közösségi oldalán meg is jegyezte, Ákos 23 évvel ezelőtt megjelent Indiántánc című dalát augusztus első 25 napjából 15 napon játszotta a Petőfi. Azt is tegyük hozzá, hogy az előadó kapcsán a politikai kötődés nem feltételezés, hanem interjúkban felvállalt tény.
Szakács vagy azért nem vette észre Ákost a lista élén, mert nem illet a koncepciójába, vagy mégsem ismeri annyira a könnyűzenét, hogy el tudja helyezni a legtöbbet játszott előadót. Mindkét verzió eleve hitelteleníti írását a Magyar Időkben. De menjünk mélyebbre.
Nézzük a híreket az Irie Maffia háza tájáról. Az énekesnőt, Sena Dagadut a nyáron rasszista támadás érte, amiről így mesélt: „Odajön még egyszer a bácsi nagyon-nagyon dühösen, vörös fejjel és üvöltözik velünk. Elmondani sem tudom, hogy milyen nyelvezettel küldött el minket a büdös francba. Felálltam, úgy, hogy közben fogtam két kisgyereknek a kezét, és konkrétan odajött hozzám ez a bácsi és mellen könyökölt. Éreztem, hogy az egyik gyerek elkezd sírni, majdnem én is elkezdtem, viszont nagyon dühös is lettem. Úgy kellett visszafogni magam. Kívántam neki, hogy fulladjon meg a saját dühében a rasszista állat és elsétáltam.”
A zenekar másik tagja, MC Kemon pedig korábban arról beszélt, eredetileg azért jött Magyarországra, hogy beindítsa focista karrierjét, de máshogy alakult az élete, az Irie Maffia tagja lett. Szerinte jó dolog egy idegen országban való letelepedés, hiszen az egyik legfontosabb dolog az emberek életében, hogy világot lássunk. Egyikük rasszizmus elleni kiállása sem egyenlő a baloldalisággal, hiszen feltételezhetnénk, hogy minden tisztességes jobboldali embert is sért a bőrszín alapú kirekesztés. (Szakács támadását megelőzően a zenekar 9 milliós állami támogatást kapott az Első Magyar Ghánai Fesztivál megrendezésére.)
Távol a politikától
A Punnany Massif említése azért érdekes a Magyar Idők cikkében, mert róluk még a kormánypárti Magyar Hírlap is írt korábban, amikor stúdióba vonultak. A zenekar egyik tagja, Wolfie pedig a menekültválság idején posztolt arról, hogy őt is érdekli, kinek az érdeke Európa veszte, miközben az összeesküvés-elméleteiről híres, akkor Echo Tv-s Szaniszló Ferencet osztott meg. A zenész később arról tett közzé bejegyzést, hogy nem mozgatják politikai babérok, antiszemita nézeteket sem vall.
A Halott Pénz egyik számát korábban már Orbán is megosztotta Facebook-oldalán, ez kicsit bonyolítja, hogy akkor őket Szakács miért emelte ki, amikor ők voltak a bizonyítási alap ahhoz, hogy velük ellentétben Tóth Verát milyen keveset adják a rádiók. Marsalkó Dávid a 24.hu-nak nemrég egy interjúban egyébként azt mondta a politikáról és arról, hogy Orbán megosztotta őket, hogy nem tudja, ez a megosztás jó volt-e.
Attól függ, mit oszt meg, mert a mi esetünkben ez egy teljesen semleges dolog volt, kommentár nélkül osztotta meg Orbán Viktor az Otthon című videónkat, de épp ezért nem is tudott vele senki sem mit kezdeni. Az se derült ki, miért osztotta meg, és egyébként is, a politikusok teljesen másként gondolkodnak. Nekem akkor okozott egy kis fejfájást a dolog, hiszen mi teljes mértékben távol tartjuk magunkat a politikától, de mivel ennek semmilyen folytatása nem volt, különösebb hatása nem volt ránk, és ma már maximum mosolygunk ezen.
(Orbán nemcsak Halott Pénzt, hanem a korábban jobbikos Ismerős Arcokat is megosztotta, a nemzeti összetartozás napján a Nélküled c. számot. Havasi Bertalan erről korábban azt mondta a cikk szerzőjének, hogy nem érti, mit és miért kellene ezzel, mármint a dalválasztással kapcsolatban bármit is megindokolni. „Ha a tényekből és nem a saját skatulyázásából illetőleg szelektív koncertlistájából indul ki, akkor talán egyetért velem abban, hogy semmit.”)
Vastag Csabáról is írt Szakács, és legalább az ő politikai hovatartozása Ákoshoz hasonlóan jól dokumentált. Vastag már négy éve is pózolt Orbánnal, 2018-ban Hollik István kampányát tolta meg (igaz, ez is kevés volt, Hollik kikapott), testvérével, Tamással már több Fidesz-rendezvényen fellépett.
Szól a (kormány)rádió
Tavaly év végi hallgatottsági mérések szerint országosan a 15 éves vagy idősebb lakosság körében a Petőfi rádió volt a leghallgatottabb rádió (1,9 millió fővel), ezzel nagyon elhúzva a többi rádiótól. Második helyen a Kossuth rádió követte (1,4 millió fő), és a szintén 1,3 millió hallgatót meghaladó Rádió 1. A Music FM közönsége 739 ezres, a Sláger FM hallgatósága 629 ezres volt országosan.
A Petőfi – ahogy a komplett közmédia – a kormánypárt érdekei szerint működik, miközben zabálja a közpénzt, a Rádió 1 Andy Vajnáé, a Music FM korábban Simicskáé volt, de ő mindenét Nyerges Zsoltnak passzolta, egyedül a Sláger FM az, amelynek a vezetőjét, Radu Morart még Andy Vajna sem tudta kiütni a nyeregből – egyelőre. Budapesten a Sláger FM-nek 277 ezer fő, a Rádió 1-nek 262 ezer fős hallgatótábora volt. Az állami Petőfi rádió ezúttal 223 ezer főt tudott elérni. Az akkor a Simicska, már Nyerges érdekeltségében lévő Music FM-nek 179 ezer fős az elérése.
A Nemzeti Kulturális Alap júliusi miniszteri támogatási listája alapján az Emberi Erőforrási Minisztériuma és a korábbi tárcavezető Balog Zoltán Palya Beát, Rúzsa Magdit (aki nemrég állami kitüntetést is kapott) és a Kárpátia zenekart is milliókkal támogatta.
Rúzsa Magdi a Beregszászi Városnapokon megrendezendő koncertjére kap 3,5 millió forintot, míg a Kárpátia 5 millióból készítheti el dokumentumfilmjét. Palya Bea pedig 12 milliót kapott Szívzár című lemezének elkészítésére és kiadására, „valamint 2018. évben videóklipek forgatására, és koncert-színházi sorozat megvalósítására”.
A szintén a Most szól oldalról származó adatok szerint a Rádió 1 lejátszási toplistáján ott van a magyarok közül a Wellhello (egyik tagja a már említett Fluor, aki amellett, hogy a köztévén kamerába ordította, hogy Soros, amiért néhány napra tiltólistára tették, nevezte már töketlennek a komplett ellenzéket), Rúzsa Magdi, Király Viktor és a Halott Pénz.
A Music FM-nél is előkelő helyen van a Wellhello és Király Viktor, ahogy a Halott Pénz is, de ők adják Freddie, Fehérvári Gábor Alfréd számait is, aki korábban megnyerte A Dalt, ez az Eurovíziós dalfesztivál honi előválogatóját a köztévén, később a műsort is vezette ugyanott. A Sláger FM pedig Bikinit, Eddát és Republicot önt a hallgatóknak elsősorban. Hogy Pataky Attila kicsoda, azt valószínűleg még Szakács is tudja. Ha máshonnan nem, hát a Békemenet első sorából...
De mi van Majkával? |
Az elmúlt napok popzenei híre, hogy Majka a kokainproblémái miatt kidobta Curtist, eddig zenésztársát. Majkát sem érdekli a politika, miközben a TV2-nél dolgozik, amiért rendszeresen előveszik. De nem nagyon adják a dalait a rádiók. A Petőfi a Magyar Vagyok c. számukat egyszer adta le. Majka erről korábban már többször posztolt, legutóbb akkor, amikor a Mindenki táncol c. száma milliós megtekintésnél tartott a YouTube-on, a rádiók viszont nem adták. A bejegyzés után a 24.hu megkereste a Music FM-et, ahol azt mondták, volt egy felmérésük, ahol kiderült, az adott előadó zenéjét más rádióktól várják. |