Rákosi Mátyásnak köszönhető, hogy az egykori Kúria épülete csaknem hetven évig különböző múzeumoknak adott otthont. Utolsó lakója, a Néprajzi Múzeum a múlt hét végéig fogadta a látogatókat.
Bár soha nem volt alkalmas múzeumnak, mégis számos országos közgyűjtemény keltetője volt a Kúria Hauszmann Alajos által tervezett épülete.
A HVG hetilap friss számából kiderül, azért ebrudalták ki a bíróságot 1948-ben, hogy méltó emléket állíthassanak a harmincas években itt zajlott Rákosi-pernek. Ennek csúcspontja a Rákosi hatvanadik születésnapját ünneplő kiállítás volt 1952-ben. Az első magyar blockbuster tárlatra félmillióan voltak kíváncsiak. Látható volt Rákosi egykori börtöncellájának mása, 25 teremben pedig megcsodálhatták a dolgozó nép által a vezérnek adott ajándékok végtelen sorát is.
Talán Rákosi életében betöltött szerepének köszönhette az épület, hogy – megannyi századfordulós műemlékkel, például a Budavári Palotával szemben – elkerülte, hogy historizáló díszeit elpusztítsák, és a szocreál szellemében átalakítsák. 1956 után már inkább kínos volt a rákosista múlt, így kaphatta meg a Nemzeti Galéria, majd a Néprajzi Múzeum az épületet. Most nekik is menni kell, azért, hogy visszatérhessen a Kúria. Egyelőre raktárba kerül a mintegy negyedmillió műtárgy.
Baán László miniszteri biztos pénteken jelenti be, hogy még az idén elkezdődik a Liget projekt részeként a múzeum építése.
A cikket teljes terjedelmében elolvashatja a friss HVG hetilapban.