Elsőre egészen hihetetlennek tűnik, hogy 1967. szeptember 30., reggel 6 óra 55 perc előtt Nagy-Britanniában nem működött tisztán popzenei profilú rádió adó - pedig ez az igazság. Hiszen akkor már legalábbis 5 éve a placcon volt a Beatles, és akkor még igen megengedőek voltak a BBC popkulturális érzékenységével, hiszen a modernkori pop nem 1962-ben, hanem már jóval korábban elindult.

Az 50 évvel ezelőtti dátumot megelőzően a brit közszolgálat, 1945-től egy BBC Light Programme nevű csatornát üzemeltetett szórakoztató célokra, ami egy afféle könnyűkulturális fradikolbász volt, mindenféle műsorok egyvelege, némi könnyűzenével.

Mindeközben - hiszen közönség- és piaci igény a hatvanas évek első felében az már jócskán volt a könnyűzenei profilú rádiós ajánlatra - a ziccert mások már lecsapták. Az angol partok közelében, a felségvizek határán kóborló hajókról sugárzó zenés kalózrádiók töltötték be azt az űrt, amit a British Broadcasting Corporation egészen 1967. szeptember végéig nem töltött be. Azért beszélünk kalózrádiókról, mert 1966-ig a brit törvények szerint a rádiózás monopóliuma az azt ellenőrző brit királyi postán keresztül a BBC-é volt (a televíziózás állami monopóliumát 1954-ben oldották fel, ekkor indult az ITV). Erről a korszakról szól a Rockhajó című film.

1967. augusztusában aztán elfogadták a Marine Offences Act nevű törvényt, amely megtiltotta, hogy brit joghatóság alá eső személyek hajóról, vagy repülőgépről rádióadást sugározzanak. E törvény hatálybalépése után a legtöbb kalózrádió beszüntette a sugárzást.

A Radio 1, mely egyébként indult az inkább a középkorosztálynak szóló és nem tisztán zenei profilú (beszélgetős műsorokat és egyebeket is sugárzó) BBC Radio 2-val, egészen 1973-ig egyeduralkodó lehetett a zenei rádiós piacon. Akkortól az új szabályozás már engedélyezte helyi kereskedelmi rádiók működését. 1990-ben aztán elfogadták az úgynevezett Broadcasting Act nevű törvényt, melynek nyomán három, korábban a BBC által használt középhullámú országos frekvencián országos kereskedelmi adók indulhattak, melyek közül egy, az Absolute Radio volt könnyűzenei.

A startoló BBC Radio 1-on elhangzó első zene a Beatles-producere, George Martin által komponált Theme One, az első teljes egészében lejátszott dal pedig a Move Flowers In The Rain című dala volt.

Az induló stáb tagjai közt több, korábban kalózrádiókon dolgozó DJ is helyet kapott - hogy mást ne mondjuk, a legendás rádiós személyiség, popkulturális legenda, John Peel, aki csak maga külön fejezet a könnyűzene történetében. De a BBC Radio 1-ban debütált 1970-ben Nagy-Britannia első női DJ-je Annie Nightingale, aki a mai napig is a csatorna munkatársa. A BBC Radio 1 volt az első olyan csatorna, mely kifejezetten a meleg közönség számára készített műsort - ez volt a Loud'n'Proud, mely 1993-ban indult.

A Radio 1 az elmúlt 50 évben az európai közszolgálati zenei rádiók mintapéldánya lett, legyen szó a zenei profilról, a zenei profil formálásáról, a műsorstruktúráról, a zenei rotációs rendszerről, vagy arról, ahogyan a csatorna az emblematikus rádiós DJ-k és műsorvezetők - Alan Freemantől a már említett John Peelen vagy Zane Lowe-ön át Steve Lamacq-ig és Chris Moyles-ig - személyiségével, a személyiségekhez kapcsolódó műsorok-műsorsávok segítségével menedzseli-alakítja a csatorna arculatát.