Ami, ha szórakoztató tévézésről van szó, nem feltétlenül jelent rosszat.
Bár először a svédek csinálták meg a maguk lakatlan szigetes túlélőshow-ját Expedition Robinson címmel, nem kellett sokáig várni, amíg a formátumra ráugrott az Egyesült Államokba emigrált angol sztárproducer, Mark Burnett – akit egyesek a széles körben sokáig csak Amerikában ismert Donald Trump világra szabadítójának tartanak, The Apprentice című későbbi realityje miatt.
A 2000-es év nemcsak a keresztény időszámítás, de az amerikai valóságshow-k történelmében is fordulópont volt: ez év nyarán került adásba a tengerentúlon a szociálpszichológiai (más oldalról megközelítve: kukkolós) szériák legnagyobbika, a Big Brother és a fent említett svéd sorozatra építő Survivor is. A kettő közül az utóbbira kattantak rá úgy a nézők, hogy az első kiemelten magas nézettségű reality címét kiérdemelje, és saját műfaján túllépve is az előző évtized legjobb és legsikeresebb sorozatai között emlegessék. Mivel évente két szériát indítanak, idén már a 35. szezont kezdik meg Jeff Probst vezetésével.
Ehhez képest Magyarországon a Big Brother volt az instant sikersztori, míg a 2003-ban és 2004-ben összesen két évadot megélő, Stohl András vezette Survivor – A sziget nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, így az RTL Klub gyorsan el is kaszálta a dolgot. Talán jobban jártunk, hogy így, 13 év szünet és rengeteg tapasztalatszerzés (na meg hatévadnyi Lost) után tértek csak vissza a Survivorhöz, mert a vetélkedéssel egybekötött valóságshow-k közt is a legizgalmasabb formátumról van szó.
Ma már szinte minden sokszereplős reality kötelező fordulata, hogy taktikázni kell, de a Survivornél talán nincs nagyobb mentális erőfeszítést igénylő show. A két törzsre (ezúttal Buwaya és Ibon, vagyis krokodil és madár) osztott 16 játékosnak először csapatban, majd idővel egyénileg kell megküzdenie egymással úgy, hogy miután szépen lassan kiszavazgatják a másikat, a végső győztesről a kiesettek dönthetnek. A kapcsolatépítés így kulcs: csapatban erősnek kell mutatkozni, de nem lehet átgázolni a másikon, mert akkor pápá húszmillió.
A produkción tényleg meglátszik az utóbbi évek tapasztalata: a Fülöp-szigeteki helyszín közeli (tengerparti kavicsokon mászkáló skorpiók) és távoli (a zöldellő erdők drónfelvételei) képeken is csábító, a narrációnak nevezett B-filmes Attenborough-paródia ellenére ("Tízezer kilométerre Magyarországtól, a Csendes-óceán partján a természet szinte teljesen érintetlen" + drámai konga).
A műsor három szinten zajlik majd: az első adásban látott zsákmányszerzést másnap egy védettségi játék (a védett játékost nem lehet kiejteni), majd pedig egy kiszavazás követi. Persze legelőször még nagyvonalakban meg kellett ismerkedni a résztvevőkkel, konkrétan fejenként 2-3 kamerába beszéléssel kellett a produkciónak eladniuk tizenhat karaktert, ami pont olyan lehetetlen, amilyennek hangzik.
Ebben a csapatban egy adást követően egyetlen nagyon érdekes és három-négy egész érdekes figura van, a többiek egyelőre nem igazán ütik meg azt a szintet, amiért érdemes lenne az ő túlélésüket hosszabb távon követni. Rendben, hogy ez még csak egy óra volt, de még a saját bevallása szerint a meleg sztereotípiát izmos-tetovált testével megváltoztatni kívánó Krisztián és a Survivort 17 éve követő, vagyis elméletben szupertaktikus Gergő izgalmas karakterei is teljesen elveszett a sok "nyerni jöttem" és "manipulatív leszek" játékos között.
Ebből a mezőnyből pedig olyan durván kiemelkedik a kommandós múlttal rendelkező Feri ("Harcos vagyok. Túlélő vagyok."), hogy minden szexista és/vagy nevetséges mondata ellenére sem tudunk haragudni rá, mert egy személyben csinálja meg a show-t. Olyan figuráról van szó, aki egy csapat-erőpróba közben simán megkérdezi társaitól, hogy "láttátok a Conan, a barbárt?", és bármire rávágja, hogy "ezért nincsenek nők a hadseregben". És ő az, aki nem egyszerűen legyőzi az ellenfelet, hanem LIKVIDÁLJA. Hogy likvidálja? "Kegyetlenül és keményen."
Istenes Bence egyelőre nem sok vizet zavart, de még az is elképzelhető, hogy ha továbbra is ilyen impotens lesz a tűzgyújtásra és bunkerépítésre is képtelen sárga csapat (nyilván Feriék a pirosak), akkor a műsorvezetőre is nagyobb hangsúly terelődik majd, és hozzájuk képest, legyen akármilyen ellenszenves, még ő is érdekesebb jelenség lesz a képernyőn.
De amíg ilyen izgalmasak a zsákmányszerző játékok, amíg a természet szolgáltatja a meglepetéseket (száraz banánostul, ágyban mászó skorpióstul) és amíg Feri, a barbár talpon van, addig a szórakozás garantált – a számok alapján pedig úgy tűnik, ezúttal a nézők is a Survivorrel vannak.
A Survivor minden hétköznap 19.00-tól látható az RTL Klubon.