Kult hvg.hu 2017. április. 07. 13:03

A Lex CEU után jöhet a Lex Jordán

A színházigazgatók kinevezéséről szóló törvényt is átírnák, mégpedig úgy, hogy a kormányzat sokkal nagyobb szerepet kapna akár egy vidéki színház vezetőjének kiválasztásában is.

A megyei jogú városok vezetői kedden kapták a levelet, hogy véleményezzék csütörtökig az erről szóló tervezetet – tudta meg a valasz.hu. A lap úgy tudja, más, a társadalmi egyeztetésbe elvileg bevonandó szervezetek nem kaptak ilyen levelet.

A törvénymódosítás apropóját valószínűleg a Jordán-ügy adja, rendet vágnának a kinevezési gyakorlatban. A lényege az, hogy a színházigazgatói kinevezések elvárásrendszerét kormányrendeleti szintre vinnék.

A miniszter felmentést adhatna mondjuk olyan elvárások alól, hogy a színházigazgatónak szakirányú végzettségre van szüksége. Már ha a pályázó rendelkezik előadó-művészeti szervezetben szerzett legalább ötéves vezetői gyakorlattal. Azon, hogy ezt az öt évet is csökkentsék három évre, a valasz.hu értesülései szerint megy még a vita, de ha mondjuk a három év lesz a befutó, az leginkább a kaposvári igazgatói posztot Rátóti Zoltán lemondása után betöltő Fülöp Péter menedzsernek lenne jó.

A kinevezések viszont alapvetően változhatnak meg. A kormányrendeletterv ugyanis két változatban készült el. A tervezet „B” változata a nyílt pályázati eljárás mellett megteremti meghívásos pályázati eljárás meghirdetésének lehetőségét is: a lap informátorai szerint ezt a változatot a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nyomja.

Így értelmetlenné is válna az egész aprólékos módosítás, olyan új rendelkezések például, hogy ha a kuratórium választottját nem fogadja el a fenntartó, akkor kötelező megindokolnia azt.

Az ügyben az InfoRádió megkereste az MMA színházi tagozatának több tagját, ám ők nem tudtak a javaslatról. Az is kiderült, miért. A szervezet főtitkára szerint a javaslatok kidolgozására az előterjesztő rendkívül szűkös határidőt szabott, ezért belső konzultációra csak a tagozathoz kötődő vezetőkkel volt lehetőség.

Kucsera Tamás Gergely ugyanakkor a rádiónak hangsúlyozta: a meghívásos pályázat csak egy lehetőség, a fenntartó döntése, hogy él-e ezzel. Hozzátette: a javaslatban is szerepel, és nagyon fontosnak tartják, hogy a pályázat – meghívásos esetben is – ugyanolyan feltételek mellett valósuljon meg, mint egy nyílt eljárás, azaz a folyamat szakmai színvonala és nyilvánossága biztosított legyen.

 

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.