hvg.hu: Miféle szimbiózisban dolgoztok együtt? Mégiscsak egy házaspár vagytok, nemcsak munkatársak és barátok.

Élő Márton: A szimbiózis nagyon jó szó erre. Elég jól kiegészítjük egymást. Az egész életünk egybefonódik, úgyhogy meg kellett találnunk valamilyen közös harmóniát. Egyelőre egy gyönyörű hármashangzatnál tartunk.

Élő Márton

Téglás Zoltán

Sena Dagadu: Ez igaz, és ráadásul nagyon működik. Marci pár éve vett nekem egy kis midibillentyűzetet és megmutatta, hogy kell használni a Logic zenei programot. Azelőtt mindig alapokat kaptam másoktól. Vadimtól, Marcitól, Mangotól és még rengeteg embertől. Ekkor kezdtem el a saját kis zenei világomat kialakítani. Nagyon megszerettem otthon a verandán ülve belemélyedni ebbe, egyszerre írtam zenéket és hozzájuk dalokat is. Ilyen ötletből rengeteg összegyűlt. Ezekből kezdtük kimazsolázni a legérdekesebbeket illetve a zenekarommal is elkezdtük őket komplett számokká gyúrni. Szóval ez a lemez más, mint a többi: teljes értékben az én lelkemet tükrözi, április 7-én adjuk elő először élőben az A38 hajón.

É.M.: Azt hozzá kell tennem, hogy bár a kezdetektől hallgattam Sena demóit és jelen voltam az alkotás túlnyomó részében, de most inkább, mint csak valami "külső fül".

hvg.hu: Sokkal gitárosabb, bluesosabb, elvontabb az új anyag. Mi indukálta az új utak keresését?

S.D.: Mint mondtam, ezek a zenék az én kis demóimból születtek, amikre nagyon is jellemző ez a világ. Elvontak, sokszor tényleg blues-hatást keltenek. Semmiképp sem próbálnak megfelelni a jelenlegi mainstream zenei trendeknek. Ezért is határoztunk úgy, hogy ha már ilyen alternatív a hangulat, legyen teljesen élő, akusztikus a hangzás.

hvg.hu: Marci, mintha jazzesebb énedet is jobban kiélnéd, nem? Elszálltabb, pszichedelikusabbak a szívedhez oly közelálló rezek is.

É.M.: Mivel már évek óta játszunk a Sena zenekarral, én is szerettem volna egy élő lemezt csinálni. Senának pedig készen állt egy tucat új szerzeménye, amit a zenekar már játszott egy ideje. Ezért tudtunk egy ilyen egyben feljátszott, élő lemezt csinálni. Itt nincs se takjel, se editálás nagyon. Így lett feljátszva a lemez egyben, a főénekkel együtt. A fúvós hangszerelés egyébként Meggyes Ádám érdeme. Én leginkább a keveréssel járultam hozzá ehhez a lemezhez. Szeptemberben vettük fel a lemezanyagot Csillebércen a Studio Einzben és ezt követően körülbelül két hónapig kevertem-kavartam még az anyagot a saját stúdiómban, mire elkészült.

Itt meghallgatható az album:

hvg.hu: Sena, miben változott a lírája, a verbális arzenálja az új daloknak a korábbiakhoz képest?

S.D.: Míg a zenei világ elég eltérő a korábbiakhoz képest, a szövegben azért jobban kapcsolódom a korábbi dolgaimhoz. Továbbra is leginkább a személyes benyomások, általam megfogalmazott kérdések határozzák meg a szövegeimet, illetve próbálok inspirációt nyújtani másoknak is, akik hasonló gondolatokkal küzdenek. Leginkább az engem őrlő kérdésekre próbálok lírai válaszokat adni, mintegy szelepként kiengedve ezzel ezeket a sokszor nyomasztó gondolatokat.

hvg.hu: Mennyiben más a szólómunka az Irie Maffia világához képest?

É.M.: Az Irie Maffia legnagyobb előnye és egyben legnagyobb hátránya is a 12 fős, hatalmas csapat. Ekkora zenekarban, ahol 2 producer és négy frontember van, lehetetlen mindenkinek folyamatosan érvényesülni, ezért is alakult úgy, hogy a zenekarban mindenkinek vannak szóló dolgai. Sena évek óta csinál önálló lemezeket és koncerteket, én két éve elkezdtem a RedRed-et csinálni, de a többiek is ugyanígy vannak ezzel. A Maffia zenei világát jelenleg JumoDaddy és Columbo rádióbarátabb elképzelései jellemzik. Sem én az afrikai dolgaimat, sem Sena a saját - alternatívnak mondható - zenéjét nem próbáltuk meg integrálni a Maffiába, inkább kicsit hátrébb léptünk az ottani alkotási folyamatból. Nem lehet egyszerre ennyi mindenre koncentrálni, így nekünk ez nagyon jól jött, hiszen szabadon alkothatunk a Maffia mellett.

hvg.hu: Az a már-már infantilis játékosság, ami az alkotásban jellemző rátok, mennyiben “inspirálódott” Kekeliből, a gyermeketekből?

S.D.: Én, amióta Kekeli velünk van, sokkal lazábban tudok játszani, kevésbé görcsölök azon a hiányzó zenei tudáson, ami nélkül tulajdonképpen igazából csak az ösztöneimre hagyatkozhatok, amikor zenét csinálok. Ez a naiv, kötetlen zenei világ bátrabbá tesz, hiszen csak szórakozás az egész.

hvg.hu: Kik játszottak a lemezen? Azért is kérdezem, mert övék a főszerep, míg az elektronikának mellékszerep sem jutott szinte.

É:M: A jelenleg aktív Sena zenekar játszotta fel a lemezt (Dési Tomi-dob, Szekér Ádám-gitár, Bata Pisti-basszus, Premecz Matyi-billentyűk, Meggyes Ádám-trombita, és jómagam harsonán), illetve pár vendégzenész segített még a végleges hangzás elérésében (Hock Ernő-nagybőgő, Ibro Fall-ütőshangszerek, Jász András-altszaxofon, Kováts Gergő-tenor- és bariton-szaxofon, Puskás Csaba-trombita).

Téglás Zoltán

Mint már említettük, ez egy teljesen élő lemez. Egyben lett felvéve, csak a fúvósok és az ütős dolgok, illetve némi extra gitár és hammond került rá utólag, a lehető legkevesebb szerkesztéssel. Igen, az elektronika majdnem teljesen kimaradt, minden élő, akusztikus hangszerből lett kicsiholva. Egyedül a My Freedom című számban jelenik meg az autotune, mint effect.

hvg.hu: Nagy útról tértetek haza a napokban. Hogyan kerültetek nemcsak rokoni látogatásra, de fesztiválgründolóként is Afrikába?

S.D.: Én már évek óta zenélek Ghánában is, Marcival együtt. Régóta próbálok jelen lenni a helyi zenei életben. Már terveztük egy ideje, hogy csinálunk kint saját dolgokat. Erre meg éppen rímelt, hogy megnyílt a Ghánai Magyar Nagykövetség, ahol eleve szerették volna, ha fellépek a megnyitón. Ezt mi továbbgondoltuk és kitaláltuk, hogy szervezünk egy egész Magyar Kulturális Hetet. Szerencsére mind a Nemzeti Kulturális Alap, mind pedig a Külügyminisztérium támogatta az elképzelésünket és kaptunk annyi támogatást, hogy megcsináljuk ezt a fesztivált.

É.M.: Szabó András nagykövet úrral közösen egy elég komoly programot sikerült összehoznunk. Ő leginkább a diplomáciai körök, üzleti, politikai és törzsi vezetők számára, a Kempinski hotelben zajló rendezvények megszervezésében jeleskedett, míg mi a publikus programokkal voltunk elfoglalva, Összesen 30-40 ember utazott Ghánába erre a rendezvényre, jött 3 zenekar, egy egész vizuális stáb, a LaLuz, valamint a technikai stáb, divattervezők, borász, a magyar Kempinski egyik szakácsa, üzleti delegáció és még sorolhatnám. Szerveztünk gyerek-foglalkozást, a Librinek hála, vittünk ki vagy 100 magyar szerző angol nyelvű könyvét, ezt aztán több gyermekkönyvtár közt osztottunk szét. Szerveztünk kertmozit magyar filmeknek, fényfestést, illetve a Kempinski protokoll eseményei mellett egy nagy zárókoncertet is, ahol a 3 magyar zenekar, számos ghánai vendéggel együtt adott műsort.

S.D.: A hab a tortán az volt, hogy a koncertet követő napon az egész brigád felkerekedett és elutaztunk édesapám szülőfalujába, a Volta-környéki dzsungel közepébe, Tsyome Afedo-ba, ami még a térképen sincs rajta, olyan kicsi. Ott a helyiekkel karöltve rendeztük egy hatalmas falufesztivált. Vittünk színpadot, hangrendszert, fényfestést, apám pedig megvendégelte az egész falut. Ez volt a csapat számára a legintenzívebb élmény, és biztos vagyok benne, hogy a falu számára is az volt.

hvg.hu: A szólódolgok hatnak-e az Irie jövőjére esetleg? A Maffiás rádióbarátságból van-e visszatérés?

É.M.: Nem tudjuk még, mi az Irie jövője. A zenekaron belül van egy erős igény egy a mostani Sena lemezhez hasonlóan, élőben megalkotott, kicsit kevésbé populáris anyag elkészítésére. Kérdés, hogy erre mikor kerül sor, de az biztos, hogy lesz még ilyen is. Most egyelőre a nyári koncert-dömpingre próbálunk felkészülni.