Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ebben a városban bármelyik pillanatban belefuthatunk egy dühítő vagy egy megható történetbe. A 100 szóban Budapest pályázat győztes szövegein is egy egyszerre félelmetes és varázslatos város rajzolódik ki előttünk. Sztorik Budapestről, ahogy ismerjük.
Harmadik alkalommal adták át a 100 szóban Budapest történetíró pályázat díjait a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A pályázatra több mint 1200 rövid történet érkezett postán, emailben, itthonról és külföldről egyaránt. Ezek közül a zsűri – Winkler Nóra, Térey János, Nagy Dániel Viktor – választotta ki a legjobb tizenkettőt, és a pénzjutalmat kapó legjobb hármat. Pontosabban négyet, hiszen idén rendhagyó módon a hasonló téma miatt két második helyezettet is díjaztak.
A zsűri, Sári Edina Fuss a gesztenyéért! című művét találta a legjobbnak. A megosztott második helyen Balogh-Szabó Kitti …kisEBb, valamint Ferdinánd Zoltán A világ legjobb kurvája című története, míg a harmadik helyen Soltész Béla Corvin-negyed című írása végzett. Az első helyezett 65 ezer, a másodikak 30-30 ezer, míg a harmadik 25 ezer forintos jutalomban részesült.
A kiválasztott 12 történetet kortárs illusztrátorok munkáival kiegészítve állítják ki az éjjel-nappal nyitva tartó szabadtéri kiállításon a Városháza parkban. A legjobb 100 pályaművet letölthető pdf-ben, valamint nyomtatott formátumban, egy zsebkönyvben is elolvashatják az érdeklődők, sőt a 12 legjobb pályamű a 100 szóban Budapest weboldalán is olvasható.
A "100 szóban" történetíró pályázat az idei évben a Visegrád Alap támogatásának köszönhetően Budapest mellett Prágában, Pozsonyban és Varsóban is elindult. A pozsonyi díjátadót október 28-án, a prágait november 7-én tartják.
| Sári Edina: Fuss a gesztenyéért! |
| Futás után az utcasarkon belebotlottam egy kerekesszékbe, amiben egy nyolc év körüli kisfiú ült. Anyukával együtt mindhárman megijedtünk a váratlan eseménytől, a kissrác élénken fordult hátra, a megtört arcú anyuka mondta, minden rendben, és elindultunk ellenkező irányba. Hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem, tudja-e annyira gyorsan tolni a széket, hogy "versenyezzünk". Igen, mondta, erre a gyerek majdnem kiesett a székből örömében, izgatottan hajtotta a kerekeket – persze ő győzött. Minden porcikája táncolt a székben, ujjongott: anyuka, győztem, győztem! A dzsekizsebben ősz óta tartok egy gesztenyét, odaadtam neki, mondtam, ezt annak őrizgettem, aki legyőz engem futásban – és gratuláltam a díjhoz. Majdnem sírtam. |
| Ferdinánd Zoltán: A világ legjobb kurvája |
| Én azért élek, mert a nagymamámat nem ölték meg. Pedig kurvára megszerették volna ölni, de a Manci néni, aki mellesleg kurva volt a Király utcában, nem hagyta, hogy megöljék, inkább elbújtatta, pedig az ilyesmi, hogy is mondjam, akkoriban nem volt egy életbiztosítás. Zsidókat bújtatni. A zsidók nem olyanok, mint a nemzsidók. A kurvák nem rendes emberek. A kurvák kurvák, a zsidók meg zsidók. Egyszerű ez, mint az egyszeregy. Nem tudom a Manci néni vezetéknevét, a nagyanyám nem szívesen beszél azokról az időkről, de szerintem ez a Manci lehetett a legjobb kurva az egész kurva világon. |
| Balogh-Szabó Kitti: ...kisEBb |
| A magyarok kiestek, és a festett arcú szurkolók lelkesedése megtört bár, de nem fogyott. A metrón hazafelé nagy volt a tömeg, mindenki kiabált, hogy "RiaRia", meg "Léálé". Tényleg mindenki! Együtt. Jó volt nagyon. Életemben először nem féltem a drukkerektől. Az ultráktól sem. Pedig Újpest-központig metrózok 28 éve. Szóval akkor és ott, egy srác elkezdte ütni ritmusra a metró plafonját, amiből az ütések hatására kiáramlott az évtizedes kosz. A fekete por-pernye ráhullott egy lányra, aki ettől olyan dühbe gurult, amit ki sem néztem volna belőle. “Kussolj, te zsidó kurva!". Ez lett a vége. De lehet, hogy csak az évtizedes kosz miatt. |
| Soltész Béla: Corvin-negyed |
| Találtam a neten egy fekete-fehér fotót a házunkról: hiányzott a homlokzata. Leomlott ötvenhatban, a harcok után pár nappal készülhetett a kép. A monitorhoz hajolva megtaláltam a szobám helyét. Aztán felnéztem. Hatvan évvel ezelőtt ezen a helyen a levegőben lógtam volna. Kimentem a gangra: Irma néni ott ült, mint mindig. Megmutattam neki a képet a telefonom képernyőjén. Bólogatott. - Igen, így volt. Én itt voltam akkor - mutatott pár centivel a telefonom alá. - A pincében. Lenéztem a gangról az udvarra: onnan nyílik a pince. Még nem jártam ott, pedig öt éve lakom a házban. Nincs hozzá kulcsom. |
Olvassa el a 12 legjobb rövid történetet Budapestről!
A győzteseket csak péntek este hirdetik ki, de a 100 szóban Budapest pályázat tizenkét legjobbját már most elolvashatja, sőt, a hozzájuk készített illusztrációkat is megmutatjuk. A szövegekből és képekből egy egészen varázslatos és sokszínű város tárul elénk. Szívja be magába a pestszagot!
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
