Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tulajdonképpen a legújabb babavárós Bridget Jones-film sem más, mint az eddigiek: kínosabbnál kínosabb jelenetek sorozata, de szerencsére egyszer sem lépi át azt a bizonyos arcot kézbe temetős „már nem bírom nézni, annyira fáj”-határt.
Ne essen zavarba, ha elveszítette volna a fonalat valahol a második Bridget Jones-könyv és az abból, meg az első kötetből készült filmek után, és nem igazán tudja követni, hogy kedvenc brit szingli nőnk sorsa – az idődimenziókat igencsak nagyvonalúan kezelve – épp miként alakul a folytatásokban. Hiszen Bridget hol megözvegyül, hol negyvenen túl is szingliként tengeti mindennapjait, majd hirtelen két überpasi kezd offenzívába, hogy meghódítsa. Na, de tényleg lesz gyerek, és ha igen, ki az apa? Mi lesz Bridget végzete? Megtalálja még a szerelem?
Sokáig valóban úgy tűnt, hogy Helen Fielding a második könyv (1999) után elbúcsúzik hősnőjétől, ám közel másfél évtizednyi hallgatás után megírta a Bolondulásig című kötetet, amiből kiírta egyik főszereplőjét, Mr Darcyt, Bridgetből pedig özvegy, kétgyermekes édesanyát csinált. A harmadik kötet színvonala szerény véleményünk szerint nem feltétlenül üti meg az első két kötetét, és a terjedelme is némiképp indokolatlan, ugyanakkor a rajongók jelentős része nagyra értékelte, hogy Bridget Jones velük együtt öregedett, így továbbra is ismerős élethelyzetekben próbálja feltalálni magát.
A brit írónő két könyvét nagyjából 5 éves spéttel követő, azonos című filmeket lényegében tekinthetjük klasszikus adaptációnak, már amennyiben ezt egy napló megfilmesítése engedi. A legújabb, most bemutatott Bridget Jones-film forgatása 2014-ben, nagyjából akkor kezdődött, amikor a Bolondulásig című kötet Nagy Britanniában megjelent. A forgatókönyvet – Helen Fielding az Independentben közölt írásai alapján – a szerző, Dan Mazer és a filmben Bridget szarkasztikus nőgyógyászát alapító Emma Thompson közösen írta. Nem meglepő, hogy Helen Fielding most is helyet kapott a kreatív stábban, hiszen az első két filmnél is oszlopos tagja volt az írói csapatnak.
És most jön a csavar: a Bridget Jones babát vár című könyv magyarul várhatóan november elején jelenik meg. Hatalmas a titkolózás a kötet körül, ami egyáltalán nem véletlen, mert a könyv jogaival rendelkező brit ügynökség titoktartási szerződést íratott alá a magyarországi kiadóval. A helyzet nem szokatlan az Európa Könyvkiadó számára: anno a Bolondulásig című regényről sem mondhattak semmit előzetesen. Egy ideje bevett módszernek számít, hogy az ügynökségek megszabják a könyvhöz kötődő kommunikációs irányvonalakat, főleg, ha olyan bestsellerekről van szó, melyek érkezését hatalmas érdeklődés övezi.
Az Európa Könyvkiadó kérdésünkre annyit azért elárulhatott, hogy a most bemutatott filmet érdemes önálló alkotásként kezelni, a novemberben megjelenő Bridget Jones babát vár című könyvet pedig egy olyan műként, amely kiegészíti, teljessé teszi a regényfolyamot. A Bridget Jones babát vár című könyv tehát a Mindjárt megőrülök című második és a Bolondulásig című harmadik rész közé illeszkedik, és Bridget Jones első terhességének szokatlan történetét meséli el. Ez tehát a két és feledik kötet a Bridget Jones-sorozatban. Őrület.
Parádésan ciki
A film kezdő jelenetében hősnőnk máris kiábrándít bennünket, mikor egyedül találjuk otthonában, pizsamában üldögélve a kanapén egy üveg bor és egy cupcake társaságában: így ünnepli 43. születésnapját. Szóval Bridget, az előző filmed végén hiába jött el érted Mr Darcy, mint egy Brontë-regényben, mostanra (megint) egyedül maradtál, jó pár évvel idősebb lettél, ezer éve senkivel sem szexeltél, még a meleg barátaid is családot alapítottak, te pedig még mindig nem szoktál le az alkoholról, viszont nagyon lefogytál, és letetted végre a cigit is. Hogyhogy nem lettél végtelenül el- és megkeseredett? Mi történt veled és Mr Darcyval? Hiszel még benne, hogy egyszer lehet családod és gyereked?
Épp csak megfogalmazódnak a fejünkben a komolykodó kérdések, amikor egy váratlan snittel emlékeztetnek bennünket, hogy nana, kuss legyen, ez még mindig a Bridget Jones, nem pedig egy súlyos gender- és társadalomfilozófiai egzisztencialista dráma a korszellem áradásáról a kiszáradóban lévő női petefészkek problematikájának prizmáján át ábrázolva. Ez itt a legjobbfajta vígjáték hatalmas dumákkal, és elképesztő szituációkkal, amin az ember gátlástalanul könnyesre nevetheti magát. Kár, hogy az alkotók hülyének nézik a nézőket, és a biztonság kedvéért kimondtatják Mr Darcyval, hogy elpusztíthatatlan, viharos életkedve és sajátos, önironikus humora teszi Bridget Jonest örök túlélővé.
A filmmel egyébként nincs semmi baj: a harmadik rész is hozza mindazt, amit megszerettünk az előző két film és a könyvek olvasása során a kalória- és a cigiszámolgató naplóíróban. Bridget Jones még mindig a vérciki helyzetek koronázatlan királynője: továbbra sem okoz gondot számára, hogy bárhol és bármikor komplett idiótát csináljon magából. Ki más lenne rajta kívül, aki fehér magas sarkúban, fehér farmerben és fehér pulóverben, csini kis gurulós bőrönddel érkezik egy Glastonbury típusú fesztiválra, ahol az a poén, hogy mindenki részegen dagonyászik a sárban? Na, és ki az, aki egyből arccal esik a sárba? Ki más szexelne lejárt szavatosságú óvszerrel, majd sodorná magát végtelenül égő helyzetbe azzal, hogy nem tudja, kitől van a gyerek, majd a lehetséges apáknak csupán azt mondja el, hogy terhes, azt viszont nem, hogy bármelyiküktől lehet a gyerek.
Tulajdonképpen a Bridget Jones babát vár másból sem áll, mint ezekből, az egymást követő kínosabbnál kínosabb jelenetekből, melyek közt találunk néhány Mr Beant is meghazudtoló mélységű vagy épp magasságú bénázást, de ugyanúgy klasszikus, félreértésekre alapozott helyzetkomikumot is. Ehhez kitűnő alapanyagot szolgáltat, hogy Bridget egy országos brit csatorna esti hírműsorának producere, a legjobb barátnője pedig Miranda, a szabad szellemű harmincas műsorvezető, aki inkább szép, mint okos. Szinte süt a vászonról az a kéjes élvezet, amiért az alkotók egy televíziócsatorna komplett éves bakiparádéját beszuszakolhatták a filmbe.
A milfek dícsérete
Ezen a ponton akár be is fejezhetnénk a recenzióírást, hiszen mit lehetne még mondani egy romkom vígjátékról, ami pár új szereplővel kiegészülve pont olyan, mint az előzményei, sőt, még szórakoztatóbb és jobb is, mint azok. A történetről pedig végképp nem szeretnénk több szót ejteni, hiszen azzal lelőnénk a poént, hogy ki Bridget gyermekének apja. Távozz tőlem, spoiler! Ám mégis van itt valami, ami a sajtóvetítés óta nem hagy nyugodni, ez pedig a film társadalmi vetülete, és az a méltatlan body shaming, ami a Bridget Jonest alakító színésznőt, René Zellwegert az elmúlt években körülvette.
Ma már kicsit mókás is kézbe venni a Bridget Jones első magyar kiadását, aminek fülszövegében a szerkesztőknek még el kellett magyarázniuk, hogy a szingliség pontosan mit is jelent. Bár fikciós alkotásról van szó, amitől hiába várjuk, hogy tökéletesen hű képet fessen a kilencvenes és a kétezres évek, majd napjaink valóságáról, a Bridges Jones mégis kilóg a művészetből. Mivel a szingliség fogalmát nagyrészt a Bridget Jones-könyvek és filmek helyezték a társadalmi viták homlokterébe, azt az üzenetet hordozva, hogy egy nőnek ma már nem kell mindenáron a külső, társadalmi elvárásoknak megfelelnie, vagyis „időben” családot alapítania, talán továbbra is joggal kérjük számon Bridgeten a valós társadalmi üzenetet.
De mit üzen nekünk Bridget Jones 2016-ban a filmvászonról, ha egyáltalán üzen valamit? Bármennyi ciki helyzetbe is kerül, Bridget különösebben nem tartja cikinek, hogy 43 évesen még mindig egyedülálló, és az sem okoz benne depresszióval járó meghasonulást, hogy nem tudja, ki gyermeke apja. Bridget Jones továbbra is egy igazi példakép lehet, aki még mindig a saját útját járja, és csak azért sem hajlandó tönkremenni, mert más, mint a többiek. Ráadásul a kora ellenére hihetetlenül példamutatóan, fitten, nyavalygás nélkül viseli a terhességet, kiáll magáért, és azt sem hagyja, hogy új, fiatal főnöke terrorizálja.
Ez a Bridget Jones már egy másik nő: gyönyörű, csinos, érett negyvenes, aki keményen megharcolt önmagával, a testével, a lelkével, és győzelmet aratott saját maga felett. Az évek során megbékélt, jóval magabiztosabbá vált, fényes karriert épített föl, elfogadta saját magát olyannak, amilyen. Így nem véletlenül árasztja magából azt a csodálatra méltó harmóniát, amit csak egy bizonyos kor felett lehet. A vásznon látottak alapján mind biztosak lehetünk benne: Bridgetből fantasztikus anya lesz.
