Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben június elsejétől alapvetően megváltoztatták a Petőfi rádió műsorstruktúráját, a közszolgálati adónak lényegében fogalma sincs, hogyan érintette a hallgatottságot ez a lépés. Iparági híresztelések drasztikus csökkenésről szólnak, az MTVA azonban azt állítja nincsenek adatok, ha meg adat nincs, akkor rossz adat sincs, ergo a pletykák alaptalanok.
Mint többször is írtunk róla, május 30-tól a közszolgálati zenei adó megvált egy sor munkatársától, és új műsorstruktúrával jelentkezett. Mindez – a színvonalában és a progresszívebb zenék felvállalásában – a korábbi időket már csak kissé idéző zenei kínálatot is alaposan megváltoztatta, sokak szerint további hátrányára. (Itt írtunk erről bővebben.)
Már az első napokban kapott a csatorna hideget-meleget a rajongóktól, erősen megcsappant a Facebook-rajongóinak száma, nem sokkal később gyakorlatilag a magyar zenei szakma krémje írt közös aggódó levelet a rádió „lebutítása” miatt.
Nincs mérés, nincs adat
Mindez persze egészen mást jelentene, ha az adóforintjainkból fenntartott csatorna népszerűsége emelkedett volna. Erre azonban semmilyen adat nem mutat, igaz az ellenkezőjére sem. Mindenesetre iparági pletykák a hallgatók számának minimum megfeleződéséről szólnak.
Az MTVA tájékoztatása szerint ugyanakkor ezek a híresztelések nem igazak, hiszen nincs olyan mérés, amire ezek alapulhatnának.
"Semmilyen hallgatottsági mérés nincs a közmédia csatornáira vonatkozóan jelenleg, így iparági források sem sugallhatnak semmit.” Magának a rádiónak sincsenek méréseik az utóbbi hónapokról – írták a hvg.hu kérdésére, mert a szerződésük korábban lejárt, és nem hosszabbították meg. Ennek oka, hogy „nem volt eldöntött, hogy ki, milyen metodikával mér majd a jövőben, és azt egységesen elfogadja-e a rádiós piac”.
Hozzátették, hogy az MTVA keresi a lehetőségét annak, hogy „az összes portfóliójában lévő rádiócsatorna fejlesztéséhez, műsorának kialakításához ismét rendelkezésre álljanak a hallgatottsági adatok".
Mindez a két hónappal ezelőtti gyökeres változás után elég furán hangzik. Nemigen van olyan médiatermék, ami egy ilyen horderejű átalakítás hatásait figyelmen kívül hagyhatná. Annyit írt az MTVA, hogy amikor elhatározták „a Petőfi fölfrissítését, akkor természetesen rendelkezésre álltak azok a kutatási és hallgatottsági adatok, amik megalapozták a változtatásokat”.
A Class FM mindent visz
Az utolsó ilyen adatok februárra – még bőven a régi felállás idejére – állnak rendelkezésre. Akkor a médiaszakma által közösen megbízott és fizetett, a méréseket 2013-tól folyamatosan végző TNS Hoffmann-Mediameter konzorcium adatai azt mutatták, hogy az országos hallgatottságban december és február között a Petőfit naponta átlagosan 902 ezren hallgatták, míg a Class FM-et napi 2,8 millióan, a Kossuth rádiót pedig másfél millióan.
A „nagyon zene” csatornát Budapesten ugyanakkor megelőzte a Sláger, a Music FM és az Info Rádió is. Nagyjából ez volt a helyzet egy évvel korábban is.
Ebben a mérésben a Klubrádió nem szerepelt, de a következő időszakok (ahol viszont már a közszolgálati adók hiányoztak) grafikonjai szerint a fővárosban az is jócskán "verte" a Petőfit. (A Klubrádiónak országosan átlag napi 210, a fővárosban 145 ezer hallgatója volt a február-áprilisi időszakban, szemben a Petőfi 902/125 ezres számaival.)
A következő, áprilisban közzétett grafikonról azonban hiányzik az összes közszolgálati rádió. Ennek oka, hogy a TNS Hoffmann-Mediameter áprilistól csak azon rádiók adatait közli, amelyek továbbra is előfizetői (és finanszírozói) a kutatásnak.
Majd az állam
Júliusban egyébként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pályázati eljárást kezdeményezett a magyarországi rádióadók hallgatottságának mérésére. Ennek első lépéseként egy szakértői anyag véleményezésére kérte fel a piaci szereplőket. Elvileg hamarosan nyilvános pályázaton választja ki a hatóság a mérést jövőben végző kutatócéget. Az NMHH reményei szerint az első felmérésre még ebben az évben sor kerülhet.
Mindez azt is jelenti, hogy a jövőben közpénzből akarja finanszírozni az állam azokat a kutatásokat, amelyeket eddig a rádiós piac szereplői fizettek. A Népszabadság július végén arról írt, hogy ez az államosítás leginkább politikai szempontból értelmezhető. Ezzel az akkoriban indult Andy Vajna-féle Karc FM és Rádió 1-nek kedvezne leginkább, amelyeknek így nem kellene beszállni a rádiók által összedobott évi 60-65 milliárdos kutatásba. A közmédia ragaszkodott az új mérési rendhez, miközben a főleg a Simicska-birodalomhoz tartozó adók továbbra is maradtak és maradnának a piaci szereplők méréseinél.
Az állami szerepvállalás ugyanis nem sok jót ígér. Hiszen egy rossz hallgatottságot így nem lesz nehéz eltitkolni, és így durván beavatkozni a piaci folyamatokba.
Annyi biztos, hogy egy átlagos napon közel 6 millióan hallgatnak Magyarországon rádiót, ennek közel fele azt a Class FM-et, amelynek „simicskátlanítva” (korábbi tulajdonosaik megszabadultak az adótól) is elég bizonytalan a sorsa. Mint írtuk, a Médiatanács ugyanis elutasította, hogy a rádió november után is tovább használhassa a frekvenciáját.
Mindez azért is érdekes a Petőfi szempontjából, mert addig ugyan nem tudjuk, hogy az „elkereskedelmirádiósított” közszolgálati zenei rádiót mennyien hallgatják, viszont, ha a Class FM tényleg elhallgat novembertől, akkor a legnagyobb zenei adóval már nem kell majd megküzdenie.
Nyilván nem nehéz olyan elméleteket belelátni a fenti változásokba, vannak olyan elvárások, hogy a Class FM hallgatói majd egyszerűen átszoknak a Petőfi hasonló zenei kínálatára. Kérdés, hogy egy Morning show rajongó ilyen egyszerűen vált-e a Talpra magyarra.
