Sokak szerint méltatlanul későn, tíz évvel a hazai megjelenés után fordították le angolra Spiró György gigantikus történelmi regényét, a Fogságot. A magyar olvasók nagy kedvence november elején jelent meg a Restless Books gondozásában, angolra a neves és széles körben elismert műfordító, Tim Wilkinson fordította, aki többek Kertész Imre műveit ültette át angolra.
Amint megjelent Spiró György Fogsága az amerikai könyvpiacon, máris pozitív visszhangot váltott ki az amerikai kritikusok körében. Az egyik helyi magazin kritikusa, Adam Kirsch kiemelte, hogy a magyar regény jobb, mint a Ben Hur, és méltatta a szerző kivételes történelem ismeretét, amivel megjeleníti a politikai intézményeket és a társadalmi berendezkedést az időszámításunk szerinti első században. Kirsch szerint Spiró regényének legfontosabb üzenete, hogy a judaizmus mindig is inkább változatos civilizációként, mint koherens etnikai vagy vallási identitásként volt jellemezhető.
A Wall Street Journal éves irodalmi toplistáján szereplő regény a legjobb szépirodalmi művek közt foglalt helyet, többek között a Nobel-díjas török író Orhan Pamuk legújabb kötetének társaságában. A lap különösebb indoklást vagy méltatást nem csatolt a könyvekhez, csak a kötet borítója és fülszövege szerepel a válogatásban.
A Fogság témája a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse Uri, az egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A regény az ő útján vezeti végig az olvasót: a római diaszpórában felnőtt fiú tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú fiú Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába.
Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a politikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra.
A kötet bár vaskos, nyolcszáz oldal, gyorsan és jól olvastatja magát, kalandos, változatos olvasmány tele életbölcsességgel és humorral.
Ha már olvasta a fogságot, itt további remek könyveket talál karácsonyi könyvajánlónkban.
Spiró György hétfő esti szerepléséről itt írtunk, ahol Kertész Imréről és a hozzú fűződő barátságáról beszélt.