Többek között kényszeres hazudozónak nevezi, és kijelenti, hogy nagyban hozzájárult a riporteri szakma hiteltelenítéséhez. Szó van még egy egymilliós hallgatási pénzről, és álbérgyilkosokról is.
Juszt László a Facebook-oldalán írt hosszú bejegyzésben reagált néhány, a Friderikusz Sándorral folytatott beszélgetésben elhangzó Frei-állításra. Azzal kezdi, hogy „aki elhiszi, hogy egy bérgyilkos, aki 1 millió dollárért öl, az utána odaáll egy tv-műsor kamerája elé, és ezt 600 dollárért el is mondja, az ne olvassa tovább ezt az írást!"
Majd a többiekhez szólva felidézi Frei Tamás korábbi „riportsorozatát”, amelyben „nem mindig az igazság vitte a főszerepet”. Mint a Friderikusz-műsorból kiderült, ezt Frei “entertainment riport”-nak nevezi, amelyben a “szórakoztató elemeket keverte a valósággal”. Juszt szerint ugyanakkor ezt akkor nem árulta el, azaz igazságként tüntette fel például, hogy ott járt, ahol az ebola született.
Ebben a sorozatban volt a nevezetes „interjúja egy bérgyilkossal”, aki azt is elmondta – épp a 2002-es választási kampányban – hogy Orbán Viktort egymillió dollárért ölné meg. Juszt állítása szerint ezt ő már nem hagyta, és 24 óra alatt kiderítette, hogy a „bérgyilkos” egy moszkvai autókereskedésben dolgozik, aki mellékesen statisztál filmekben. Erre a szerepre is így szerződtették 600 dollárért. (Egy másik “bérgyilkosról”, aki „megjárta az idegenlégiót” pedig az derült ki, hogy egy szerencsi kisstílű tolvaj volt.)
A balhé végül Juszt szerint oda futott ki, hogy kötöttek egy megállapodást, hogy „mostantól nem nyilatkozunk egymásról semmit, s aki ezt megszegi, az fizet a másiknak 1.000.000 forintot. A megállapodást két ügyvéd készítette el. Az övé akkor Bárándyné dr. volt. Az enyém dr. Pap Gábor. A megállapodás az ügyvédeknél maradt letétben. Nem sokkal később megszegte. Az ügyvédje ki is fizette az 1.000.000-t." Ehhez képest, Juszt szerint, most a Friderikusz-műsorban ezt is meghazudtolta.
Juszt cáfolja még bejegyzésében még Frei mintacsaládapa képét, végül megállapítja, hogy igaza van Friderikusznak abban, hogy a regényírásban találta meg Frei önmagát. „A regényírásban szabadon szárnyalhat a fantázia. Nem köti a valóság.”