Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Pofátlanul jófej, friss, őrült, csajos, erotikus, nem komolykodós. Sok mindent mondtak már Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála Oscar-jelölés közvetlen közelébe került animációs rövidfilmjéről, a Limbo-Limbo Travelről. Megkérdeztük az alkotókat, hogy ők mit gondolnak róla.
„Egy országban, ahol a férfiakat jobban érdeklik az elektronikus kütyük, mint a társas kapcsolataik, egy csapat magányos és kiábrándult nő útra kel a Limbo-Limbo busszal. Egy távoli egzotikus ország felé tartanak, ahol reményeik szerint megtalálják a várva várt boldogságot. A szigetet, ahova megérkeznek, a bajszosok törzse uralja. A találkozás előhozza a primitív ösztönöket a nőkből, akik nem törődve a civilizált viselkedés szabályaival, elkezdik üldözni az őslakosokat. A versenyszellem következtében még a természet erőivel is harcba szállnak, hogy megszerezzék a prédát: a férfiakat” – erről szól röviden a magyar-francia koprodukcióban készült Limbo-Limbo Travel rövidfilm az IMDb szerint. Mint korábban írtuk, a filmnek komoly esélye van, hogy bekerüljön az Oscar-díjra nominált alkotások közé.
hvg.hu: Honnan jött az ötlet, hogy elküldjenek nyolc nőt a bajszosok szigetére?
Kreif Zsuzsanna: Egy női magazinban láttam egy hirdetést, amelyben szingli nőknek kínáltak kubai utazást. Innen indult az alapsztori, hogy nagy nők vadásszanak kis férfiakra egy egzotikus szigeten. A városból kivonulást jól szembe lehet állítani a természeti környezettel, ahova megérkeznek.
Zétényi Borbála: Én pedig nem sokkal később egy gyönyörű levelet kaptam rózsaszín papíron, egy galamb hozta, a lábára kötözve. Vagyis jött egy email Zsuzsitól, hogy van-e kedvem beszállni. Találkoztunk, megbeszéltük, jókat röhögtünk már akkor is, és nem sokkal később együtt kezdtük el fejleszteni a filmet.
hvg.hu: Miért lett Limbo-Limbo Travel?
K. Zs.: Először a szigetlakókat akartuk bevonni a címbe, de végül az utazási irodának lett ez a neve. Gondolkoztunk rajta, hogy megváltoztassuk, de végül megszerettük. Jól hangzik, még akkor is, ha nincs sok értelme.
hvg.hu: Milyen témákat dolgoz fel a film?
K. Zs.: A középpontban a férfi-női viszony áll, de fontos a csapatot alkotó nyolc nő közti kapcsolat is. Az elején még valamennyire együtt tudnak működni, de ahogy meglátják a férfiakat, megőrülnek, és elkezdődik a rivalizálás. A megmentő ősanya felbukkanásával megjelenik az anya-fiú kötelék is. Az anyósi féltékenység hatalmas természeti erőket szabadít fel, amikor az anya rájön, hogy a lányok nem tudnak viselkedni. Ezeket a témákat és viszonyokat próbáltuk szimbólumokkal megjeleníteni. A bajusz jó képi eszköznek bizonyult: az elsődleges jelentésén túl érzelemkifejezésre, kommunikációra is alkalmas. Az anya szimbóluma volt a barlang, ahova a kis férfiak könnyedén bejuthatnak, de a harcos nő kívül reked.
hvg.hu: A nyolc női karaktert szinte be sem kell mutatni. Nem szólnak egy szót sem, mégis beszédes, ha csak rájuk nézünk.
Z. B.: A női sztereotípiák a szöveget váltják ki. Nem akartuk a szájukba adni, hogy „ó, igen, szerelmes vagyok beléd, te bajszos”. A filmünkben sokkal nagyobb a szerepe a testbeszédnek, jobban is lehet így vicceket generálni.
K. Zs.: Már a kezdetektől inkább az akcióra akartunk hangsúlyt fektetni. Ez volt a legjobb része a munkának: a karakterek kialakítását, a ruháik megtervezését, a harci módszereik kidolgozását élveztük a legjobban.
hvg.hu: „A szereplőkben nagyon nem szeretnénk magunkra ismerni, mégis szinte azonnal sikerült” – mondták korábban egy interjúban.
K. Zs.: Sokszor jönnek azzal, hogy mi bajunk a férfiakkal. Természetes, hogy a saját frusztrációinkat is beleraktuk a filmbe, amiket nagyon jó kirajzolni magunkból időnként. De azért nem egy terápia volt, annál általánosabbat szerettünk volna létrehozni.
hvg.hu: Mi teszi csajos filmmé a Limbo-Limbo Travelt?
K. Zs.: Mi igazából mindkét oldalt, a nőket és a férfiakat is hasonló megközelítéssel próbáljuk bemutatni: kritikusan, de egyben humorosan és kedvesen. A szexről és a párkapcsolatokról viszont úgy tűnik, a lányok szívesebben készítenek filmet. Könnyebben csinálunk viccet a szerelmi dolgokból. A fiúk ritkábban nyúlnak ezekhez a témákhoz.
hvg.hu: Milyen volt a kezdeti fogadtatás?
K. Zs.: Az elején a férfi tanároknak az egyetemen (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – szerk.) voltak aggályai... Miért kell ennyire kicsiben ábrázolni a férfiakat? Ehhez hasonló kérdéseket kaptunk, de azért később sokat segítettek. És a francia koprodukciós vonal még inkább meggyőzte őket. Látták, hogy a francia producerünk (Christian Pfhol – szerk.) is egy férfi, és mégis inkább viccesnek tartja az egészet.
hvg.hu: Azóta eltelt pár év... Mikor készült el végül a film? Milyenek a reakciók a vetítéseken?
Z. B.: Négy évig készítettük a Limbót, nekem közben kinőtt a narancssárga bajszom. A legszebb éveinket, az ifjúságunkat a nyolc őrült nővel és a bajszosokkal töltöttük. Tavaly november elején fejeztük be, pont egy éve. A premieren, a Kiskakas Animációs Filmnapokon berakták a filmet az egész napos vetítés legvégére, amikor már mindenki fáradt volt. Mire elkezdődött a film, kb. 500 volt a vérnyomása mind a kettőnknek külön-külön. Ültünk a síri csendben 16 percen keresztül. Akkor azt gondoltam, hogy ez így kuka, ennek semmi értelme. Utána még aznap volt egy másik vetítés, ahol már sokkal jobb hangulat volt. A Friss Hús fesztiválon pedig egyenesen őrjöngtek az emberek.
Limbo-Limbo Travel trailer from Zsuzsanna Kreif on Vimeo.
K. Zs.: Azt vesszük észre, hogy általában szeretik és értik az emberek, sok helyen nevetnek rajta. A diplomavetítésen ott volt az egész családom. És mi volt anyukám első kérdése? Hogy miért nem adtunk a bajszosokra bugyit... Nagyon nehezen tudott belenyugodni, hogy meztelenek. Apukám viszont az egészet végigröhögte, csak az ő hangját lehetett hallani a teremben.
hvg.hu: De azért gondolom, előfordulnak még furcsa kérdések...
K. Zs.: A buszon pár nappal ezelőtt odajött hozzám egy srác a következő szöveggel: „Ne haragudj, nem téged láttalak a tévében? Te rendezted a Nimfo Limbo című filmet?”.
Z. B.: Mit szólnak a feministák ehhez? Volt-e már komoly párkapcsolatotok? Ilyesmi kérdésekkel is találkozunk a vetítéseket követő beszélgetéseken.
K. Zs.: Franciaországban pedig egy közönségtalálkozón kérdezték meg tőlünk, hogy a filmünk a magyarországi menekülthelyzetre akar-e utalni azzal, hogy jönnek az idegenek, és nem engedik be őket. Erre azért nem számítottunk.
hvg.hu: Ha már a külföldi fogadtatásnál tartunk, mi a helyzet az Oscar-jelöléssel?
Z. B.: Egyelőre semmi, most várunk. Nem tudjuk, mikor derül ki pontosan, hogy bekerülünk-e az előválogatott filmek közül a 10-es listára. Tavaly már november elején megvoltak az eredmények, de most csúszik az időpont.
K. Zs.: Van egy lista: ha az itt felsorolt fesztiválokon nyer a film, akkor automatikusan bekerül ebbe a körbe. A Limbo-Limbo Travellel megnyertünk a Krakkói Filmfesztiválon a legjobb animációért járó Ezüst Sárkány-díjat, így jutottunk be a legjobb 60 közé.
hvg.hu: „Különleges és valószerűtlen atmoszféra-teremtő erő”, „pofátlanul jófej hangulattal szórakoztat”, „őrült, groteszk erotikus munka”. Sokféle véleményt láthattunk már a médiában is. Szerintetek mi a film erőssége?
K. Zs.: Többen mondták, hogy a grafikája nagyon bátor és friss. A fesztiválokon a rövidfilmes szekciók gyakran tele vannak barna filmekkel. A közönségnek és a kritikának, úgy látszik, tetszett, hogy ez nem annyira komolykodós, hanem inkább vicces és sokszínű. De mégis van benne valami szomorú...
hvg.hu: Megtalálják végül a nők az igaz szerelmet?
Z. B.: Mindenki szűrje le magának, hogy mi a válasz.
K. Zs.: A mi verziónkban ez nem jön össze, de leginkább azért, mert hibbantak a nők. Ott van végre egy hely, ahol lehetnének boldogok, de annyi frusztráció van bennük, hogy nem tudnak élni a lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban is kaptunk kritikákat, hogy miért vagyunk ilyen negatívak, és hogy ezzel azt sugalljuk, hogy otthon se jó, máshol se jó, akkor sehol nincs helye a nőknek? Nem akartunk happy endet.
A Limbo-Limbo Travel Budapesten legközelebb az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál keretében látható november 25-én, 26-án és 27-én.
