Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Semmit nem tehetünk ellene, kockulni fognak a gyerekeink – véli a meseíró, aki szerint a dolgunk a tiltás helyett inkább az, hogy értékes tartalmakat is találjanak a képernyőkön. Számos jó fejlesztés van például az olvasás megszerettetésére, persze vannak a tableten olvasásnak veszélyei is. A digitáliával újfajta gondolkodás alakult ki, ami nem jobb vagy rosszabb, mint az eddigiek, de más.
„Párizsban mindenki olvas… Mindenki – főként a nők – könyvet hord magával. Olvasnak a kocsiban, séta közben, a színházban az előadás szünetében, a kávéházban, a fürdőben. A boltokban nők, gyermekek, segédek, tanoncok egyaránt olvasnak. Vasárnap a férfiak házuk ajtaja előtt olvasnak; a lakájok a hátsó ülésen, a kocsis a fogaton, a katonák őrállás közben” – jegyzeték fel német utazók a 18. század Párizsáról. Nagyon egyszerű lenne ugyanígy leírni a 21. század Párizsát és Budapestjét is - csak a könyv szót kell kicserélni mobiltelefonra vagy tabletre.
Ez a jelenség természetesen a gyerekekre ugyanígy igaz, sőt ők (a digitális bennszülöttek, az Y, Z generáció) egyenesen beleszülettek ebbe az új világba. Sokan az olvasás végét vizionálják a képernyők korában, mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a képernyőn ma is olvasunk betűket, mondatokat.
Tízmilliárdos gyerekirodalom
Hogy (egyelőre) nincs itt a Gutenberg-galaxis vége, arról például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése statisztikáiból győződhetünk meg, amelyek szerint épp a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás bővül drasztikusan évek óta. 2014-ben több mint 10 milliárdos forgalmával 23,8 százalékos volt e terület piaci részesedése a magyar könyvpiacon. A ma olvasó gyerekek pedig jó eséllyel lesznek olvasó felnőttek is.
Emellett egyre szaporodnak az olvasást tanuló, gyakorló és a már olvasó gyerekek számára kifejlesztett digitális anyagok: különböző weboldalak gyűjtik össze a jó minőségű gyerekirodalmat és turbózzák fel képpel, hanggal, animációkkal, applikációkat készítenek kifejezetten e célközönségnek.
Kockulva olvasás
Szülőként a legtöbben továbbra is idegenkedünk attól, hogy a gyerek, mondjuk iPaden olvasson mesét, hiszen az is csak egy „kockulás”. Nyulász Péter író, számos gyerek- és ifjúsági regény szerzője, a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökségi tagja szerint ugyanakkor nincs ok emiatt aggodalomra.
„Kockulni fognak a gyerekek, ez ellen nem tudunk tenni semmit. Az ellen viszont igen, hogy ne csak mérges madarak vagy gyümölcsnindzsák legyenek a választékban, hanem legyenek értékhordozó tartalmak is” – mondja.
Ehhez kapcsolódik a Magyar Gyermekirodalmi Intézet alapítója is, aki szerint szintén nem kell félteni attól a gyereket, ha tableten olvas. „Ha olvas, az már nagyon jó dolog. Ha tableten találkozik értékes irodalmi szövegekkel, az ugyanolyan hatást tud elérni nála, mintha könyvet olvasna” – mondja Sándor Csilla. Úgy véli, a korral együtt kell élni, és az új eszközöket is ki lehet és ki is kell használni az olvasás megszerettetésében.
A könyvet egyébként szerinte még mindig könnyebben használják a gyerekek, mert „azt nem kell bekapcsolni, mint a gépet, nem kell hozzá internet, ugyanakkor tény, hogy a kicsik vonzódnak az új eszközökhöz. Ha unalmasnak tartják a könyvet, de egy tableten szívesen olvasnak, akkor miért kéne tiltani őket ettől?”
Külső kép-belső kép
Igen ám, de egy interaktív meseoldal, vagy meseapplikáció nem csak a szövegről szól, hiszen abban villogó ábrák, animációk, képek, hangok veszik körül a mondatokat. A pszichológusok viszont úgy vélik, nagyon fontos, hogy a szövegek, mesék hallgatása közben (abban mindenki egyetért, hogy jó olvasóvá az a gyerek válhat könnyen, akinek gyerekkorában sokat olvastak föl a szülei) a gyerekek fejében képződjenek képek, a „kis belső mozik”. Vekerdy Tamás pszichológus szerint nem is tudnak különbséget tenni a külső (például a televízió, a számítógépes animációk nyújtotta képek) és belső képek között, ráadásul az előbbi blokkolja az utóbbi képződését.
Sándor Csilla ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy Comenius már a 17. században megírta az Orbis Pictus című művében, hogy sokkal hatásosabb a nevelés-oktatás folyamatában, ha a gyerekek több érzékére egyszerre hatunk. A pedagógia ezt a tudást – jó esetben - azóta használja is, a modern információs eszközök pedig éppen ebben nagyon erősek.
Persze - teszi hozzá a Csodaceruza című gyermekirodalmi folyóirat főszerkesztőjeként is ismert szakember -, minden azon múlik, mennyire intelligens maga a digitális tartalom. „Vannak öncélú szájtok, applikációk, amik inkább csak elterelik a gyerek figyelmét, mintsem esztétikai élményt okoznának.” Ráadásul gyerekfüggő is mindez, hiszen vannak inkább vizuális típusú és vannak auditív típusú gyerekek.
Lapozgatás vs görgetés
Néhány éve egy amerikai olvasáskutató, Anne Mangen, a University of Stavanger docense végzett egy kutatást, amelynek eredménye szerint a könyvolvasáshoz kapcsolódó mozdulatok, műveletek (a könyv kézben tartása, lapozás stb.) segítik, ezzel szemben a képernyős olvasáshoz kapcsolódók (egérkattintás, görgetés stb.) gátolják a figyelem összpontosítását.
A könyv fizikai valósága, mozdulatlan szövege nyugalmat áraszt – ellentétben a képernyőn olvasható szöveggel. A képernyőről való olvasás során az olvasó nem érzékeli az olvasott mű fizikai valóságát és alkotórészeinek egészlegességét – ez bizonyosan újfajta gondolkodásmód kialakulását idézi elő.
Nem butábbak, nem okosabbak - mások
A digitália megjelenésével átalakuló gondolkodásmódról beszélt korábban Gyarmathy Éva pszichológus is. Ma már az óvodában sem egyszerű egy hosszabb mesét elmondani a gyerekeknek – magyarázta -, mert unják, szükségük van a képekre. „A digitális generációk könnyedén kezelnek nagy ingertömegeket, gyorsabban tudnak dönteni, hamar kiismerik a különböző helyzetekben magukat, és szimultán képesek több tevékenységet folytatni. Viszont, minthogy minden információt könnyen elérnek, azok megjegyzésére már szinte egyáltalán nincsen szükségük.”
Ez az oka annak is, hogy az emlékezőképességünk rohamosan romlik. (Ezt a folyamatot manapság digitális amnéziaként emlegetik.)
Nem okosabb vagy butább az újfajta gondolkodás, hangsúlyozta Gyarmnathy, csak más. „Egy feladatot ugyanúgy meg lehet oldani az elemző, mint az egészleges gondolkodással. Vannak feladatok, amiknél az egyik, másoknál a másik a hasznosabb.”
Hol keressünk?
Tehát nem kell félteni a gyerekeket az olvasást segítő (és a más funkciójú) digitális eszközöktől (sem), csak meg kell találni a megfelelő színvonalú tartalmakat.
Mára szerte a világon, és szerencsére Magyarországon is egyre több jó digitális anyag jelenik meg, amely valóban hasznos lehet a gyerekek olvasástanulásában, az olvasás megszerettetésében, és később az élményszerű olvasásban. A Móra Kiadó gondozásában fejlesztették ki például nemrég a Bookr Kids applikációt, amely olyan klasszikus mesék sokaságát tartalmazza, mint A három nyúl, A kis herceg, a Vuk vagy éppen Benedek Elek, Janikovszky Éva művei. Ez tulajdonképpen egy mobileszközre tölthető virtuális könyvtár (illetve könyvesbolt, hiszen megvásárolhatjuk a frissítéseket), egy hangoskönyvtár, animációs filmtár és számos interaktív játék egyben.
Több korosztály számára is rejt izgalmas tartalmakat, de talán az egyik legérdekesebb az olvasástanulást nagyban segítő újdonság, a „mese-karaoke”. Itt a kiválasztott művet színészek (Básti Juli, Dörner György, Szacsvay László és mások) hangján hallják a gyerekek, miközben a szövegben kiemelve követhetik, hol tart épp az előadó. A termékhez készült egy önálló mesetablet is, amelyre ezeket a tartalmakat alapból feltelepítették.
Van számos ugyanilyen elvekre épülő honlap is. Ilyen például a számos díjat elnyert egyszervolt.hu, amelyen szintén igényes mesék, olvashatók-hallhatók, emellett diafilmeket, animációkat nézhetnek a gyerekek, vagy épp játszhatnak is. 5-10 éveseknek szól a Csodaceruza című irodalmi és művészeti magazin.
E célból netes támogatási kampányba kezdtek az IndieGogo-n.
Egy kicsit a felnőtt irodalom felől közelít, de értékes, gyerekeknek szóló kortárs verseket, meséket mutat be a Lovász Andrea által szerkesztett Papírhajó, de van például a Magyar Olvasástársaság honlapján is egy gyermekirodalmi adatbázis. Érdemes felkeresni még az Olvasni Jó, a Népmese szájtokat is. (További oldalakat itt talál).
„Az Olvasó Gyerekről hosszú évek óta az a hivatalos, a MTA és a KSH által is megerősített álláspont, hogy igen ritka. Ritkább, mint az indiai fehér tigris, pedig abból (belőle) már tényleg alig van (a tigrisek kihalni tudnak a legjobban? – pardon). Az Olvasó Gyerek azonban nem tudja magáról, hogy ő majdnem nincs, vagy legalábbis elvétve található. Az Olvasó Gyereknek egyébként sincs ideje hisztériázó statisztikákat böngészni, mert ő olvas; mesét, a szentem, mivel ilyen neki a természete” – idézi egy tanulmányában Tószegi Zsuzsanna Böszörményi Gyula meseírót.
Még azt tehetjük hozzá, hogy az Olvasó Gyereket egyáltalán nem bánja (sőt!), ha nem könyv van a kezében, hanem valami kütyü.
