hvg.hu: A Mensa klubokba azok kerülhetnek be a világon mindenütt, akik az IQ-teszteken jobban teljesítenek, mint a népesség 98 százaléka. A magyar szervezetnek jelenleg 1700 tagja van. Elvileg – ha a legintelligensebb 2 százalékos arányt vesszük – Magyarországon közel 200 ezer ilyen szuperintelligens ember él?

Balanyi Bibiána.: Bajban is lennénk, ha 200 ezer tagunk lenne…, de igen, elméletileg ennyien vannak egy 10 milliós országban.

hvg.hu: Hogy lehet megbizonyosodni, hogy elég intelligens-e valaki a klubtagsági kritériumhoz?

B. B.: Rendszeresen szervezünk hivatalos intelligenciafelméréseket. Akik erre eljönnek, és megírják adott időre a pszichológusok által összeállított, nagyon komolyan bemért tesztet, és a teljesítményük megüti a kívánt a szintet, a tagdíj megfizetésével kérhetik a felvételüket a klubba. Sokan egyébként csak kipróbálják magukat, és nem csatlakoznak, még ha olyan eredményt érnek is el, ami elegendő lenne. De az a jellemző, hogy akinek sikerül ezt a szintet teljesíteni, az belép.

Túry Gergely

hvg.hu: Mennyiben mások ezek a hivatalos tesztek, mint amiket a neten számos helyen fellelhetünk, vagy könyv alakban időnként kiadnak?

B. B.: Ezeket ne is nevezzük IQ-teszteknek. Legjobb esetben is csak feladatsorok. Az intelligenciateszt rengeteg pénzbe kerül, évekig tartó munkával, pszichológusok állítják össze, mérik be. Ennek ugyanis mindig megbízható eredményt kell adnia. Egy ilyen netes teszt – amit sokszor valóban IQ-tesztnek neveznek, mert ez most nagyon divatos, és jól meg lehet élni belőle – jobb esetben minőségi feladatok sora, amit megold az ember és örül, rossz esetben meg hibás helyesírással, tört magyarsággal megfogalmazott teljes zagyvaság. Ezeknél az intelligencia legjobb fokmérője az, hogy az ember ki sem tölti. (Vagy ha kitölti, és jön az SMS, hogy utaljon át valahova 25 dollárt az eredményért, akkor nem teszi meg.) Egyébként épp a magyar Mensa dolgozott ki egy adaptív IQ-tesztet, ami online tölthető ki (ingyenesen), és amelynek az eredménye erősen korrelál a hivatalos eredménnyel. Ha valaki itt sikeres, érdemes a hivatalos felvételi tesztnek is nekiugrania.

hvg.hu: Lehet trenírozni magunkat az IQ-tesztekre? Ha sok feladatot csinálunk, könnyebben boldogulunk élesben?

B. B.: Az a rossz hír, hogy az IQ érdemben nem fejleszthető. Tesztrutint persze lehet szerezni, és nem mindegy, milyen kipihenten, koncentráltan ülünk be a vizsgára, de ez pár pluszpontot jelenthet mindössze. De ettől egy 100-as IQ-ból (ami az átlag) még nem lesz 130-as. A komoly tesztek kiküszöbölik ezt a hatást, nem lehet rájuk készülni. Bármennyi ilyen feladatsort tölt ki az ember, érdemben nem lesz jobb az éles teszt eredménye.

hvg.hu: Elég nagy zavar van a közbeszédben az intelligencia fogalma körül. Gyakran keverjük ezt a műveltséggel, az okossággal. Hogy lehetne meghatározni, mi az az intelligencia?

B. B.: Valóban keverednek a köznyelvi és a tudományos fogalmak. Aki jó szellemi képességekkel bír, arra a köznyelv azt mondja, hogy okos. Aki nem, az buta. Tudományosabb szempontból intelligensebb, illetve kisebb intelligenciával rendelkező emberekről beszélünk. Ebbe keveredik még bele a műveltség – ami megint egy teljesen más tészta. Az intelligenciának számtalan definíciója van, de senki nem rukkolt elő a tuti meghatározással. A legjobb talán az, hogy intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Nyilván itt a gondolkodás rugalmasságára, egyediségére, sebességére, eredetiségére kell gondolni. Ezek kognitív képességek, amiknek elegye adja ki valahogy az intelligenciát. Ráadásul a kutatók szerint többféle intelligencia van, logikai, térbeli, verbális intelligencia stb.

Túry Gergely

hvg.hu: És aki intelligens az művelt is?

B. B.: Ez nem feltétlenül van így. A műveltséget tanulás során szerezzük meg. Az intelligenciát viszont inkább hozzuk, a génjeinkbe van kódolva. Azt nem lehet megszerezni. De mégis van összefüggés, hiszen aki nagyon intelligens, az éhezik az információkra, többet hall, lát, olvas, meg is jegyzi, fel is tudja használni ezeket a szerzett információkat, azaz szert tehet egy átlagosnál nagyobb műveltségre. Tehát, aki nagyon művelt, nem feltétlenül intelligens. Aki intelligens, az viszont nagyobb valószínűséggel művelt is. De vannak kivételek, olyan intelligens emberek, akiknek a műveltsége gyakorlatilag zéró.

hvg.hu: A Mensa HungarIQának – annak honlapja szerint – a legkülönbözőbb foglalkozású tagjai vannak. A legtöbben informatikusok, mérnökök, de van patkolókovács, gumijavító szakmunkás, masiniszta, becsüs vagy pornósztár is.

B. B.: Egy mensástól egyvalamit nem szabad megkérdezni: azt, hogy mivel foglalkozik. Nemigen lesz olyan válasz, hogy orvos vagyok, informatikus vagyok, ez vagyok, az vagyok. Olyasmi monológok várhatók inkább, hogy ez vagyok eredetileg, de most ezzel és ezzel foglalkozom, meg még ezt és ezt csinálom, és még sok minden érdekel. Nagyon jellemző a tagságnál a szakmahalmozás, és a hobbik sokirányúsága. De valóban, mivel a tesztek összeállítása miatt szükség van logikára, egyfajta gondolkodásmódra, ezért halmozottan sokan vannak informatikusok, mérnökök.

hvg.hu: De azért a pornószínész meg a patkolókovács elég meglepő volt ebben a listában.

B. B.: Igen. A legőrültebb szakmákat űzőket is találunk itt, és, ha a hobbikat nézzük, akkor egészen elképesztő, agyament dolgokra bukkanunk. A Mensában az a normális, ami nem normális – szoktuk mondani.

hvg.hu: Ha az intelligencia adott, azt a génjeinkkel hordozzuk, akkor ez azt is jelenti, hogy akár egy világvégi kis faluban, ingerszegény környezetben felnövő gyermek is lehet ilyen szuperintelligens?

B. B.: Igen. Intelligens ember bárhol lehet. A legváltozatosabb helyekről ismerünk ilyeneket. És nem csak két akadémikus gyermeke lehet Mensa-tag, hanem kis faluban, közepes városban, akár csonka családban, vagy rossz körülmények között felnövő gyerekek között is vannak magas intelligenciájúak. A szüleinket kell „nagyon jól megválogatni”. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: felerészben a gének, fele részben a gyerekkori környezet határozza meg az IQ-szintünket.

hvg.hu: Akkor mégiscsak meghatározó a környezet is?

B. B.: Igen, de ez nem tisztán vagy-vagy dolog. Ha ott van a génjeidben, de a gyerekkori környezet kedvezőtlen, akkor sem vész el az intelligencia. Ha nincs ott a génjeidben az intelligencia, de a gyerekkori környezet a legtutibb, akkor sem leszel Mensa-tag.  Intelligencia nem vész el, és nem is keletkezik a környezettől önmagában.

hvg.hu: De ahogy öregszünk, kicsit hülyülünk, nem? Azaz csökken az intelligenciaszintünk.

B. B.: Nem. Az intelligencia így is állandó. Nagyjából 17-18 éves korunkra kialakul az IQ-szintünk, és ez egész életünkben megmarad. Persze van egyfajta szellemi hanyatlás minden embernél, de egyrészt a nagyon magas intelligenciájú embereknél ez a lejtő sokkal laposabb, kisebb mértékben hülyülünk. Másrészt a tesztek mindig a korcsoporthoz viszonyítják a teljesítményeket. Tehát a 80 éveseket a 80 évesekhez viszonyítják – és nyilván a többiek is arányosan leépülnek addigra.

Túry Gergely

hvg.hu:  Az elviekben létező 200 ezer magyar szuperintelligens emberből minél többet meg kellene találni – ez lenne a közösség, az ország érdeke is. Itt nyilván a családnak és az iskolának lenne nagy szerepe. Honnan lehet felismerni, hogy egy gyerek magasabb intelligenciával rendelkezik, mint az átlag?

B. B.: Az intelligens gyereket elég korán fel lehet ismerni: gyorsabban beszél, többet kérdez, minden érdekli, jó a memóriája, inkább a felnőttek társaságát keresi stb. A szülőnek nagy felelőssége van abban, hogy ha felismeri ezt a gyerekében, utána igyekezzen minél nagyobb teret biztosítani neki, hogy kipróbálhassa magát mindenféle tevékenységben. De persze erőltetni sem szabad. A gyerek nem arra való, hogy a szülő rajta keresztül valósítsa meg saját elvetélt vágyait, nem lehet minizseniként körbehordozni szegényt. Ez a gyereknek csak rosszat tesz. Az iskolában pedig sokkal nagyobb odafigyelést igényelnének ezek a diákok. De a családi szerető-ösztönző közeget, illetve az iskolában az érdeklődve tanulást, a tanári odafigyelést minden gyereknek meg kellene kapnia. Nem csak az intelligensebbeknek, hanem mindenkinek. Szerencsére attól, hogy egy gyerek esetleg nem kapja meg a tanártól a kellő odafigyelést, még nem fog elveszni az IQ-ja.

hvg.hu: Az igaz, hogy a férfiak között több a magas intelligenciával rendelkező, mint a nők körében?

B. B.: Igaz. De a férfiak között több az alacsony intelligenciával rendelkező is. A férfiak és a nők intelligenciaeloszlását mutató haranggörbe picit eltérő. A férfiak közül többen esnek a szélsőségek felé: azaz több a nagyon intelligens és több a nagyon alacsony intelligenciájú férfi, mint nő. A nőknél ugyanakkor többen vannak az átlag körül. De ezek pár százalékos különbségek. Viszont, a Mensa-tesztre jelentkezők körében a sikerarány szinte azonos.

hvg.hu: Összefügg az intelligencia és az életben való boldogulás? Sikeresebbek az intelligens emberek? Jobban eligazodnak a világban?

B. B.: Erre nem lehet egyértelműen válaszolni. Miben mérjük a sikert, a boldogulást, a boldogságot? Van, akinek az is siker és boldogság, hogy fizetség nélkül afrikai éhező gyerekeket ment. Ez siker, vagy nem? A sikert pénzben mérjük? Az intelligens ember is arra törekszik, mint mindenki más, hogy hosszú és boldog életet éljen, megtalálja azt a hivatást, elfoglaltságot, amiben jól érzi magát.

hvg.hu: Például a munkavállalásnál előny vagy hátrány a magas intelligencia?

B. B.: Is-is. Ha olyan a vállalati közeg, az adott főnök is elég intelligens, akkor szívesen vesz maga köré hasonlóan jó szellemi képességekkel rendelkezőket. Mert annak a vállalatnak ez egy érték. De van olyan cég és főnök, akik azt mondják, hogy nem kell ide túl intelligens ember, legyen jó végrehajtó, csinálja azt, amit mondanak, illeszkedjen be a hierarchiába, ne zavarjon sok vizet. Tehát vannak, akiknél bejött, hogy beírták a Mensa-tagságot az önéletrajzukba, de olyanok is vannak, akiknek ez kimondott hátrányt jelentett. A Mensa egyébként pont azért küzd, hogy az intelligenciát értékként ismerjék el.

Szóval semmiképp nem mernék kijelenteni olyat, hogy áldás vagy átok a magas intelligencia. De ha valaki intelligens, annak jól kell felismernie a helyzetet, és jól kell tudni alkalmazkodnia. Például azt is tudnia kell, mikor mutassa meg, hogy intelligens, és mikor húzódjon inkább a háttérbe. Egy tökéletes társadalomban persze nyilván nem kellene az intelligenciát eltitkolni.

hvg.hu: Ha már a tökéletes társadalomnál tartunk. Platón szerint az ideális államot a filozófusoknak kellene irányítani.

B. B.: Milyen unalmas lenne!

Túry Gergely

hvg.hu: Bár tudom, hogy a Mensa deklaráltan soha nem politizál, mégis, nem gondolja, hogy besegíthetnének a szuperintelligens emberek az ország mindenkori irányítóinak az állam irányításába? Volt ilyen felkérésük?

B. B.: A Mensa nem kötelezi el magát semmilyen ideológia, filozófia, politika, vallás mellett vagy ellen sehol a világon, és semmilyen közös véleményt nem erőltet a tagjaira. Annyira sokszínű társaság ez, hogy a legváltozatosabb vélemények, meggyőződések, politikai nézetek jelennek meg benne. Nincs olyan ügy, amellyel minden egyes Mensa-tag egyetértene. A legenda szerint egyébként azért alakult meg a Mensa, mert a világháború sokkja után kimutatták, hogy a náci vezetésben feltűnően sok volt a magas intelligenciájú ember. És azt mondták, hogy az emberiség javára kellene fordítani ezt az intelligenciát, nem pedig annak a kárára. Kitalálták, hogy alakuljon olyan szervezet, ami a világ intelligens embereit fogja össze, és ülteti le egy nagy kerek asztalhoz, ahol ők egyenlőként a világ jobbításán munkálkodhatnak. Voltak ilyesmire próbálkozások, de gyorsan hamvukba haltak. Ez nem járható út. A Mensa nem azért van, hogy – mint szervezetet – kormányok, csoportok keressék meg és tanácsot kérjenek tőle. Az persze nincs kizárva, hogy egyes Mensa-tagok mint egyének bedolgozzanak valamilyen területen, akár kormányzati projektekbe is. Társadalmi szinten a Mensa fő célja az intelligencia mint érték népszerűsítése, a természetére, használatára irányuló kutatások támogatása, továbbá a tehetségek felkarolásában, oktatásában való közreműködés.

hvg.hu: A magyar Mensa összejövetelein vannak viták, esetleg politikai „anyázások”?

B. B.: 30 mensásnak 50 féle véleménye van. Számtalan politikai irányzat jelenik meg az összejöveteleken. De azt figyeltem meg, hogy – talán a kimagasló intelligencia miatt – itt van egyfajta vitakultúra. Úgy tudjuk megbeszélni az aktuális politikai történéseket, hogy mindenki elmondja a véleményét (és ilyenkor azért van egy kis adok-kapok), de nem fajul gyűlölködő anyázássá a vita. El tudjuk fogadni, hogy másnak más a véleménye. A politika amúgy is gyakorlatilag egy hitvita. A legkülönbözőbb személyiségű tagjaink vannak. Itt mindenkinek a fejlövését, idiótaságát, hobbiját, politikai nézetét, vallását tolerálják.

hvg.hu: Miért lép be valaki az Mensa egyesületbe?

B. B.: Van, aki közösséget keres, mert a hasonló a hasonlót keresi. Van, akinek presztízst jelent a tagság. Van, aki barátokat szeretne szerezni. Van, aki értékesnek találja az itt meglévő kapcsolati hálót. Van, aki a szabadidő hasznos eltöltését keresi nálunk. Számtalan motiváció lehet.

hvg.hu: Július 1-jétől ön lesz az elnöke a Mensa Internationalnak. Mi lesz a dolga?

B. B.: Alapvetően olyan elnöki feladatokat kell ellátnom, mint bármely civil szervezet vezetőjének. Intézni az adminisztrációt, irányt szabni a szervezetnek, képviselni azt a különböző fórumokon, vinni a napi ügyeket, vezetni az elnökségi üléseket. Hogy egy ennyire sokszínű, sok országot, sok kultúrát felölelő – és erősen angolszász túlsúllyal rendelkező – szervezetben pont egy magyar nőt választottak meg elnöknek, az nagyon megtisztelő. A nemzetközi Mensának 46 országban van tagszervezete, és további 30 országban élnek még mensások.