Wendy Lower: Hitler fúriái (Európa)

Ahogy a Cannes-ban díjnyertes Saul fia című film, úgy Wendy Lower történészprofesszor könyve is azt bizonyítja: még mindig lehet újat mondani a holokausztról. Például keveset tudunk a német nők életéről a II. világháború idején. Néhány bűnös nevén, valamint a náci vezetők hírhedt feleségein kívül hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a német nők csak a hátországban kaptak szerepet.

A Hitler fúriái című hiánypótló munka most mindezt megcáfolja. Az amerikai holokausztkutató könyvéből kiderül, hogy nem csupán a koncentrációs táborok őrei között voltak nők, de a tömeggyilkosságok elkövetői és a zsidóüldözők között is. Tanítónő, ápolónő, szociális gondozónő, titkárnő, feleség: több mint félmillió nő vett részt a holokausztban, akik gyakran még nagyobb kegyetlenséggel vetették bele magukat az esztelen tömeggyilkosságokba, mint a férfiak. Wendy Lower könyvében olyan démoni gonoszságokat fed fel, amelyekkel eddig a legsötétebb holokausztfilmekben vagy regényekben sem találkozhattunk.

(Fordította: Szántó Judit)

Luca Cognolato és Silvia Del Francia: A láthatatlan hős (Manó Könyvek)

A könyörtelen náci asszonyokról szóló könyv után lélekemelő olvasmány lehet egy igazi hős, Giorgio Perlasca élettörténete, aki 5200 zsidó életét mentette meg Budapesten. A láthatatlan hős című kamasz és felnőtt olvasóknak egyaránt szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45.

Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai is tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud. Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség.

(Fordította: Todero Anna)

Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? (Magvető)

Leginkább a Kistehén Tánczenekar dalszerzőjeként és frontembereként ismert Kollár-Klemencz László ezúttal szépíróként is bemutatkozik. Miért távolodnak a dolgok? – Új természetírások című szinte regénnyé összeálló novellaciklusának hőse a szerző lírai alteregója: egy szelíd, töprengő, érett férfi, aki csak figyel, él, szeret, próbál egyenes és tisztességes lenni.

Toszka leginkább csak hagyja, hogy megtörténjenek vele a dolgok, miközben ellenállhatatlan derű, életigenlés és pimaszság árad belőle. Ez leginkább abból fakad, hogy a főhős a természet közelében, egy tanyán él, ahol nap, mint nap szembesül azzal, hogy a halál az élet része, látja, milyen egyszerűen szép dolog a vágy, az elmúlás és a hűség. És Toszka mindenre rácsodálkozik, gyönyörködik a létben, hogy milyen sokfélék vagyunk és mennyi mindent tudunk akarni.

Csányi Vilmos: Íme, az ember (Libri)

Hazánk legismertebb etológusa, az idén 80 éves Csányi Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetével most nem kevesebbre vállalkozik, mint nagyszabású kísérletet tesz arra, hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi az embert emberré. Fajunkat genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. A szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző emberi tulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is. Az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem.

A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem) rendszerek kidolgozását és azok generációról generációra való átörökítését.

Benedek Szabolcs: A kvarcóra hét dallama (Libri)

A felszabadulás 40. évfordulóját ünnepli az úttörőcsapat a párt magas rangú vezetője jelenlétében, amikor valaki lezuhan az iskolát övező panelházak egyikéről. Hátborzongató események sorozata veszi kezdetét, amelyhez fogható nem volt még a lakótelepen (pedig a minap föltörtek egy Trabantot, igaz, nem volt mit elvinni belőle), és mindenestül föl is forgatja a kisváros békés unalommal csordogáló életét.

A nyomozásba belekeveredő Tóth Bence örömmel cseréli föl az őrsi foglalkozásokat és az edzéseket a titkos ügynöki megbízatásra, ám hamarosan rádöbben, hogy a rendőrséget a sorozatos tragédiáknál jobban érdekli, hogy ki hallgat Szabad Európa Rádiót, és hogy ki mit gondol 1956-ról.

A Focialista forradalom szerzőjének új regénye egyszerre korrajz és krimi. Miközben lapjain megelevenedik a késő Kádár-kori Magyarország, a főhős azzal szembesül, hogy a biztosnak és rendíthetetlennek látszó világ roppant törékeny.

 Jennifer Clement: Elveszett lányok országa (Libri)

„A nevem Ladydi Garcia Martínez, barna a bőröm, barna a szemem, és barna gyapjas hajam van, pont úgy nézek ki, mint bármelyik ismerősöm. Gyerekkoromban anyám fiúnak öltöztetett, és Boynak is nevezett. Ha lány lennék, elrabolnának. Elég, ha a drogkereskedők meghallják, hogy van valahol egy csinos lány, már száguldanának is fel a földjeinkre egy fekete Cadillac Escalade-ban, és vinnék a lányt. Soha senki nem jött vissza” – így kezdődik a Mexikóvárosban élő Jennifer Clement nagy nemzetközi sikert aratott regénye. Az elveszett lányok országa Mexikó déli részére, Guerrero állam dzsungel borította vidékeire kalauzolja az olvasókat, ahol a mákföldeket, marihuánaültetvényeket és a lakosságot helikopterről permetezik gyomirtóval, minden lány „fiúnak születik” – nehogy elrabolják a drogbárók lelketlen pribékjei. A szerző a regény tizenhat éves főszereplőjén keresztül meséli el, milyen veszélyes az élet a hegyi faluban, ahonnan minden férfi elmenekült, hogy átszökve a határon, az Egyesült Államokba keressen magának elviselhető életet, és milyen sorsokat cipelnek az ott élő fiatal nők.

(Fordító: Mesterházi Mónika)

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás (Corvina)

Csiffáry Gabriella Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa több évtizede kutatja és publikálja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. A szerző eddig megjelent tizenhárom kötetének történeti forrásanyaga jórészt közgyűjteményekben lévő hagyatékokból és feltáratlan kéziratos anyagokból került ki. Legújabb kötetében az elmúlt évszázad magyar emigráns értelmiségének állít emléket. Egyesek politikai okokból, mások egy jobb élet reményében hagyták el az országot. A kötetben a nagyvilágba szétrajzó írók, színészek, művészek, filmes szakemberek és tudósok emlékeznek vissza eredetükre, felmenőikre, gyermekkorukra, iskolai éveikre, és mindarra, ami az anyaországhoz kötötte őket. Vallomásukat életükhöz fűződő dokumentumok és fényképek teszik hitelesebbé és árnyaltabbá. Olyan világhírű, az egyetemes és a magyar kultúrában meghatározó szerepet játszó egyéniségek szerepelnek a kötetben, mint Joseph Pulitzer (Pulitzer József), Andre Kertesz (Kertész Andor), vagy Victor Vasarely.

Gyömrői Edit: Szemben az árral (Jelenkor)

A Csiffáry-kötet egyik szereplője lehetne Gyömrői Edit, József Attila pszichoterapeutája is, akihez a költő hol szerelmesen vádló, hol szerelmesen becéző költeményeit címezte. A Kommün Budapestjén, a két háború közötti Bécsben és Párizsban, a náci hatalomátvétel Berlinjében, majd Ceylonban, s végül egy Amerikába tartó teherszállító hajó fedélzetén játszódó, számos önéletrajzi elemet tartalmazó regény azt bizonyítja, hogy Gyömrői Edit méltó volt erre a szerelemre.

A németül írt, magyarul most először megjelenő önéletrajzi regényből kiderül, hogy milyen erők sodorták Európa és a világ nagy városaiba a kalandos életű asszonyt. Ki volt Gyömrői Edit? Pszichoanalitikus, író, költő, szőnyegszövő, a madarak nagy barátja? Milyen színes élet jutott osztályrészül neki?

(Fordító: Kis János)

Tabajdi Gábor: Budapest a titkosszolgálatok hálójában

A főváros ismert és ismeretlen helyszíneit a pártállami titkosszolgálatok tevékenysége mentén veszi lajstromba ezúttal a szerző. A kötetből az rajzolódik ki, hogy a különböző rezsimekhez kötődő politikai rendőrségek nemcsak a korszak sorsfordító eseményeit alakították, hanem az itt élők mindennapjaira is hatást gyakoroltak. A megfigyelők és megfigyeltek ugyanazokat a városi tereket használták. Ebből számos abszurd eset következett. Például, amikor a fiatal Antall József Ferenciek téri lakását figyelték meg a titkosszolgálatok 1968-ban, a néhai miniszterelnök személyesen írt levelet Kádár Jánosnak és Fock Jenőnek, amelyben panasszal élt a zaklatása miatt. A pártközpont vizsgálatot rendelt el, és számos hibát tárt fel a „Tóni” fedőnevű, akkor történelemtanárként dolgozó Antall elleni akcióval kapcsolatban. Még az ügynökök „viszontmegfigyelésére” is fény derült. A kötet valódi fővárosi útikalauzként is forgatható: itt egy konspirációs lakás, ott egy megfigyelt célszemély albérlete, amott a titkosszolgálatok irodája.

Dan Ariely : Az (őszinte) igazság a hazugságról - Miért csapjuk be önmagunkat és másokat? (HVG Könyvek)

„Egyetlen módon lehet kideríteni valakiről, hogy becsületes-e – meg kell kérdezni tőle. Ha igennel felel, akkor szélhámos.” Ezzel a Groucho Marx idézettel indul Dan Ariely új könyve, amelyben a vallási vezetők és a politikusok gyakorlatától, a kisstílű csalókon át eljutunk saját magunkig, és megértjük, milyen – látszólag jelentéktelen és irracionális erők – hatnak ránk, amikor kisebb-nagyobb hazugságokkal, vagy önámításokkal operálunk. És mit tudunk a tisztességtelenséget kiváltó okokról? A racionális közgazdaságtanban a csalásról alkotott uralkodó nézet a Nobel-díjas közgazdásztól, Gary Beckertől származik, aki szerint az emberek az egyes helyzetek racionális kielemzése alapján követik el a bűntetteket. A racionális bűnözés egyszerű modellje szerint lényegében mindnyájan – a hétköznapi bűnözök és mindenki más, aki valaha tilosban parkolt, vagy puskázott egy vizsgán –  racionális költség-haszon elemzést végzünk a stikli előtt, amelynek során eldöntjük, mi jár nagyobb haszonnal „bűnözni”, vagy nem. Ez azonban nem ilyen egyszerű; addig rajzoljuk át a vonalakat, amíg, azt látjuk, amit látni akarunk – állítja a könyv, amely segít nekünk felismerni a mindennapi életünket becsületesebbé (vagy éppen tisztességtelenebbé tevő) pszichológiai és környezeti tényezőket, azt, hogy miként csalunk a saját érdekünkben úgy, hogy közben megőrizzük az önmagunkról alkotott pozitív képet.

(Disclaimer: A hvg.hu kiadója tulajdonosa a könyvkiadással foglalkozó HVG Könyveknek.)

Johanna Basford: Titkos Kert – Színezőkönyv mesébe illő rajzokkal (Manó Könyvek)

A kifestőkönyv és a színes ceruza az új őrület! – Legalábbis ezt igazolja, hogy a skót illusztrátornő, Johanna Basford rajzaiból összeállított Titkos kert című kifestőkönyv már több mint 35 országban, másfél millió példányban kelt el, és hetek óta uralja az Amazon eladási listáinak első helyeit. Az elsősorban felnőtteknek szóló színezőkönyv végre megérkezett a magyar könyvpiacra is! Miért lehet nagy élmény a gyerekek kedvelt szórakozása a felnőttek számára is? A tervezés, a minták színekkel való megtöltése és életre hívása relaxál, tartalmas és kreatív kikapcsolódást nyújt, az alkotás utáni jóleső és szétáradó elégedettség érzés pedig kifejezetten stresszoldó hatású. A különleges kreatív és meditatív színezőkönyv elbűvölő indáival, virágaival és leveleivel kellemes kikapcsolódás lehet a nyári vakáció és a nyaralás alatt a rajzolás és természet szerelmeseinek 10-től 100 éves korig.