Az MTA érintett osztálya nem szeretne hivatkozási alap lenni a névváltoztatás mellett kardoskodó államtitkárok – a Ságvári gimnázium esetében például Rétvári Bence – számára. Különösen úgy, hogy a minisztériumnak nem is kell tekintettel lenni az MTA ajánlására. Ez ügyben levelet írtak Lovász László MTA-elnöknek, kérve, hogy változtassák meg az akadémiai véleményezés módszertanát.
Megelégelte a Magyar Tudományos Akadémia II., Filozófia és Történettudományok Osztálya, hogy a közterületek és közintézmények elnevezésekor az Akadémiára szeretné kenni a kormány a felelősséget. Az akadémikusok azon háborodtak fel, hogy Rétvári Bence államtitkár a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium nevének megváltoztatása ügyében többször is az MTA-ra hivatkozott.
Az MTA-nak törvényi kötelezettsége közterületi névadásoknál az önkormányzatoknak ajánlást kiadni, s Ságváriról azt írta egy akadémiai bizottság, hogy "a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk". Ezt vette alapul az államtitkár is, az akadémiai osztály állásfoglalása szerint jogtalanul, s ezért levélben fordultak Lovász Lászlóhoz, az MTA elnökéhez, hogy az Akadémiára háruló utcanév-véleményezési gyakorlatot vizsgálják felül.
Hunyady György osztályelnök Lovász Lászlóhoz írt levelében azt írta, hogy osztálya a napokban megtárgyalta a közterületi névadásokkal kapcsolatos akadémiai ajánlások társadalmi következményeit, különös tekintettel a szegedi Ságvári gimnáziumra, amelynek szülői közössége meg is kereste az ügyben a tudományos műhelyt.
A levél szerint a törvény által előírt akadémiai eljárás eredményeként "sommás ítéletek születtek névadó történelmi szereplőkről", s az osztály szerint ezt az eljárásrendet felül kell vizsgálni, mert a tényfeltáró tudománynak "nem az egyszempontú kategorizálás, hanem a történeti szerep elérhető teljességére törekvő, változásokkal és ellentmondásokkal számoló, szempontgazdag leírása felel meg". Erre a törvény lehetőséget is ad az Akadémia számára.
A minisztériumnak nem kell az MTA ajánlása
A konkrét üggyel kapcsolatban azt írta: Ságvári Endre esete alátámasztja, hogy kívánatos változtatni az akadémiai véleményezés módszertanán. "Esetében sztálinista elkötelezettsége és ’45 után kibontakozó kultusza mellett halálának ’44-es időpontja, a kor önkényuralmi rendszerével szembeni kiállása, a nyugat-európai ellenállási mozgalmak analógiái mind megfontolandó körülmények" – írta Hunyady György.
A Filozófia és Történettudományok Osztálya szerint érthető, hogy a szülők és a pedagógusok szeretnék megőrizni az érintett iskola nevelési kultúráját, identitását. Ugyanakkor számot vetnek azzal is, hogy a gyakorlóiskolai státus a minisztériumhoz rendeli a névadás jogát, a tárcának pedig a helyi önkormányzatoktól eltérően az intézkedéshez nincs szüksége az MTA szakmai ajánlására, és hivatkoznia sem kell arra, ha kultúrpolitikai céljaitól vezérelve a névváltoztatás mellett érvel vagy dönt – állt a levélben.
A szülői munkaközösség megkeresésére írásban válaszol az MTA érintett osztálya, és ebben le fogják írni, hogy jogi úton nincs ráhatásuk az iskolanév megőrzésére vagy megváltoztatására, és hogy kezdeményezik az akadémiai véleményezési módszertan magújítását.
Hunyady György kéri az akadémia elnökétől a fentiek tudomásul vételét.