Ioan Holender a Virtuózok fővédnöke szerint a komolyzenei tehetségkutatónak túl kell nőnie Magyarországon és meg kell hódítani Európát, ugyanúgy, ahogy Conchita Wurstnak.
Ioan Holender nem szereti a marketing szót, főleg, ha komolyzenéről van szó, de hiába a Virtuózok sem teheti meg, hogy ne használjon marketingeszközöket. Hiába fut az köztévén, a producerek úgyanúgy aggódnak a nézettségi mutatók miatt. Peller Mariann és Vadász Dániel ugyanis egyben a formátum kitalálói is, és miután kiötlötték a műsort, sokat hezitáltak, hogy melyik csatornának adják el a komolyzenei tehetségkutatót. Peller Mariann még, ha tudta is, hogy köztévére való ez a fajta tehetségkutató, a kereskedelmi csatornák is csábították. De nem bánta meg, hogy az M1-re került a program, mely azóta közönségkedvenc lett. És bár nyomába sem ér az X-Faktor átlagosan 35-40 százalékos nézettségi rátájának, túllépte a 8 százalékot, ami azért is győzelem, mert a Mezzo tv ebben a számban egyezett meg Pellerékkel. Az ígérte, ha ezt elérik, akkor a leghíresebb komolyzenei csatorna átveszi a műsort. Tehát átveszi, ami nagy szó, ahogy Ioan Holender fővédnöksége is komoly presztízst jelent.
Mitől nem X-Faktor a Virtuózók?
A romániai magyar származású Holender a Bécsi Operaház leghosszabb ideig regnáló igazgatója (2010-ben mondott le), manapság pedig azzal foglalatoskodik, hogy a New York-i Metropolitannak ajánl zenészeket és komolyzenei darabokat, Tokióban pedig a tavaszi fesztiválnál a műsorokat és a szereposztást felügyeli. Ezen kívül romániai és orosz komolyzenei tehetségkutatókban is zsűrizik a 80 éves művész és szakember, aki többek között Rost Andreát is felfedezte.
A Virtuózok fővédnöke csütörtökön a New York Hotel Vörös szalonjában a komolyzenei tehetségkutatást promotálta, és Conchita Wursttal példálózott. Azt szeretné, ha ugyanakkora figyelmet kapnának az ifjú tehetségek Európában, mint az Eurovíziós sztár.
A producerek is azon dolgoznak, hogy minél több nemzetközi lehetőséghez jussanak a versenyzők, ez pedig nagyban megkülönbözteti ezt a műsort a többitől. De az még inkább, hogy óvják a résztvevőket a reflektorfénytől: pedagógusok és tanácsadók egy független alapítvány keretében istápolják az első két korosztályban versenyzőket (6-13 és 14-19 évesekig) és lebeszélik őket arról, hogy vállaljanak olyan fellépéseket, melyek gátolnák zenei tanulmányaikat.
Pedig már csábítják őket, de Peller és Vadász szerint úgy tudják jó irányba terelni majd őket, hogy komolyabb lehetőségeket kínálnak a megnyilatkozásra nekik a haknizásnál. "Folyamatosan érkeznek újabb és újabb felajánlások, egy komolyzenei szereplésre, és találkozásra már elismert és világhírű művészekkel", (legutóbb a francia Gilles Apappal), ami hozzáad a tehetségek fejlődéséhez.
Holender úgy véli, nem könnyű a klasszikus zenét közel vinni olyanokhoz, akik eddig nem érdeklődtek iránta. Eddig mégis úgy tűnik, egy ilyen műsor segíthet, de ehhez azért mégis csak szükséges a marketing: a Facebookos rajongói oldal például már majdnem 80 ezres rajongói számmal büszkélkedhet, és bár Vadász nem hisz abban, hogy annyi tehetséget ki lehet termelni, mint amennyit belénk sulykolnak a különböző tehetségkutatók, ők sem állnak meg egy évad után. A következő évben újra klasszikus zenészeket keresnek, később pedig karmestereknek és jazz-zenészeknek között keresnének virtuózokat, és nem állnának meg az országhatárnál: a magyar formátumot szívesen elterjesztenék más európai országban is.
A Virtuózok élő döntője, amin Ioan Holender is részt vesz, december 19-én lesz.