Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nyíltan ellenezték, az állam sem támogatta, mégis megvalósult. Magyarországon szinte elképzelhetetlen, de Lengyelországban film készült egy olyan valós történetről, melyben csak úgy hemzsegnek a korrupt és hatalmukkal visszaélő állami szereplők, akik ártatlan embereket juttatnak börtönbe. A mindig bátor témákat választó rendezővel, Ryszard Bugajskival beszélgettünk a demokráciák sötét oldaláról, és a film nagy vihart kavaró előéletéről.
A Zárt rendszer című lengyel filmet már a bemutatása előtt nagy médiafigyelem övezte hazájában. Az érdeklődés egyértelműen a film kényes témájának szólt: a korábban is komoly kérdéseket feszegető Ryszard Bugajski ugyanis egy megtörtént eseményt dolgozott fel, melyben az állami szervek (területi ügyészség, adóhatóság, minisztérium) szereplői egy sikeres vállalkozást tesznek tönkre korrupt eszközökkel.
Ártatlanok voltak, mégis tönkretették őket
A filmben kicsit kiszínezett és dramatizált történet még 2003-ban kavart nagy vihart Lengyelországban. Három fiatal és innovatív vállalkozó vásárolt meg egy külvárosi tejfeldolgozót és egy csődbe jutott, állami tulajdonban lévő vágóhidat. Utóbbit Krakkó belvárosától nem messze. A lepukkant helyet modern húsfeldolgozó üzemmé akarták alakítani, de már a tejgyár melletti, külvárosi területen.
A helyi ügyészség a húsfeldolgzó megvásárlásának idején kezdett el szimatolni az ügylet után, ami egészen odáig fajult, hogy a három üzletembert és feleségeiket őrizetbe vették. A három vállalkozó kilenc hónapot töltött börtönben, ezalatt az ügyészség lázasan kereste a bizonyítékokat, ám az egészen 2009-ig tartó pereskedés végén ejteniük kellett minden vádat. A kárpótlás azonban nevetséges volt. Az ártatlannak bizonyuló trió nem csak anyagilag járt rosszul: a történtek miatt egyikük azóta is teljesen elzártan él a külvilágtól, ketten (Pawel Rey és Lech Jeziorny) pedig üzleti renoméjuk helyreállításán dolgoznak.
A Zárt rendszer forgatókönyve nem csak ebből az egy ügyből táplálkozott, hiszen nem ez volt az első ilyen, az állam és a gazdasági szféra közötti szürkezónában zajló látszatper. Mégis ez volt mind közül a legbrutálisabb következményekkel járó ügy.
| Névjegy |
| Ryszard Bugajski lengyel filmrendező, író és forgatókönyvíró. Varsóban született 1943-ban. A Varsói Tudományegyetem filozófia szakán végzett, a Lodzi Filmfőiskolán filmrendező szakon szerzett diplomát. Krzysztof Zanussi munkatársa volt az Illumináció című filmben. Regényeket és novellákat írt, dokumentumfilmeket rendezett. 1982-es Kihallgatás című filmje filmtörténeti legendává vált. A 80-as évek közepén Kanadába emigrált, ahol főleg tévésorozatokat rendezett, majd 1997-ben visszatért Lengyelországba. |
A filmben egy „a gyengéket” minden áron levadászó ügyész illetve az ő közvetlen közelébe tartozó adóellenőr és egy miniszter dönt úgy, hogy akár koholt vádakkal is, de tönkreteszik a sikeres céget. Az így keletkező hasznot pedig bezsebelik. Bugajski és a forgatókönyv írói azonban árnyalni akarták a főszereplő karakterét, mivel inkább azt akarták megmutatni, milyen könnyen alakulhatott volna másképp is az ügyész sorsa, ha fiatal korában nem hoz meg egy rossz morális döntést. „Nem magányos farkasként akartam bemutatni a dörzsölt és szinte maffiafőnökként viselkedő államügyészt. Ezért is ábrázoltam úgy a filmben, mint aki a hétköznapokban egy szórakoztató, jó kedélyű családapa, akiről a felesége sem tudja, hogy konkrétan bűnöző” - mesélt motivációiról a rendező.
„Személyesen nem beszélgettem az ügyben érintettekkel, nem akartam, hogy a személyiségük, vagy a véleményük hatással legyen a filmemre. Amúgy sem a teljes valóságot akartam vászonra vinni, muszáj volt egy kicsit a mozi műfajához közelíteni a megtörtént eseményeket. Ugyanakkor rengeteg részletet a valóságból vettünk át. Az egyik letartóztatott felesége tényleg elvetélt a trauma után, míg az egyik kislány hosszú időre megnémult a történtek miatt” – árult el néhány részletet a Zárt rendszer készítésének hátteréről Bugajski.
Az állam nem támogatta, néhány közszereplő nyíltan ellenezte, mégis öszejött
A film már elkészülte előtt erős ellenállásba ütközött néhány befolyásos személynél: „elsősorban államügyészek és egyéb állami szervek dolgozói szólaltak fel nyilvánosan a film ellen, hiszen arról már lehetett értesülni a lengyel sajtóból, hogy erről az ügyről készítek filmet. Úgy gondolták, hogy rossz színben tüntetem fel őket, és megpróbálták különböző sajtóorgánumokban bemocskolni a film producereit. Nem jártak sikerrel.”
A Zárt rendszer másik különlegessége, hogy a produkció nem vett igénybe állami támogatást, ami a lengyel filmfinanszírozási rendszerben elég ritka eset. „A Lengyel Filmintézet nem indokolta, hogy miért nem támogatja a filmet. Vannak sejtéseim, de ezeket inkább nem osztanám meg, hiszen mindez csak találgatás lenne. Nem is tudtuk lehet-e ebből a tervből valami. Végül néhány gazdasági lapban is megírták, hogy film készül a témáról, így aztán több független gazdasági szereplő is felhívott minket azzal a kérdéssel, hogyan támogathatnák a produkciót.”
Bugajski alkotása ezekből a céges támogatásokból valósult meg, így a Zárt rendszer teljes mértékben magánfinanszírozású produkció. Néhány cég azonban azt kérte a rendezőtől, hogy a nevük ne szerepeljen sehol a filmben. „Az esetleges adóellenőrzésektől és más vegzálásoktól féltek. Elfogadtam ezt a kérésüket, mivel ez valós félelem, még akkor is, ha nincs titkolnivalójuk.”
Bugajski azonban a filmjében nem akart általánosítani: „azt akartam illusztrálni, milyen vékony a határ az emberi gonoszág és az igazságosság között. A korábbi filmjeim is általában ezt a témát feszegették. Az volt a célom, hogy az emberek megértsék, milyen csábító ereje lehet egy nagyobb összegnek, és hogy milyen könnyen belecsúszhat valaki a korrupciós ügyek mocsarába, ahonnan már nagyon nehéz kiszállni."
A Zárt rendszer központi figurája, a korrupt államügyész még a régi szocialista rendszerben nevelkedett, de Bugajski azt is meg akarta mutatni, hogy a korrupciót nem kell összemosni a régi rendszer örökségével. „A fiatal, ambiciózus ügyész, akire a filmben végül rábízzák a piszkos munkát még izgalmasabb szereplő. Ő nem élt a régi rendszerben, mégis olyan eszközökhöz nyúl, amik azt a korszakot idézik, vagy még felül is múlják azt.. Az ő jellemének formálódása a film során szerintem sokkal fontosabb és aktuálisabb kérdésekkel szembesíti a nézőt" – vallja a rendező.
Több, mint félmillióan látták, még az elnök is dicsérte
Bugajski egyáltalán nem ódzkodik a vitát generáló témáktól, sőt 1982-es bemutatkozó művét, a Kihallgatást a lengyel hatóságok akkoriban be is tiltották. A Kihallgatás azonban az illegális másolatoknak köszönhetően rengeteg emberhez eljutott, és így igazi betiltott klasszikussá vált Lengyelországban. A sztálinista rendszer, 50-es években elkövetett könyörtelenségeiről szóló filmet végül a rendszerváltáskor, 1989-ben mutatták be hivatalosan, és 1990-ben Cannesban is levetítették.
Mostani filmje miatt azonban aligha kell elhagynia hazáját, főleg azok után, hogy a lengyel elnök, Bronisław Komorowski a film premierjén az mondta, „ezt a filmet minden olyan embernek látnia kell, aki mások életéről dönthet”. Bugajski szerint a tény, hogy egy ilyen kényes témájú filmet egy állami vezető dicsér, a valódi demokrácia jellemzője.
Ugyanakkor ennél sokkal fontosabb helyről is jó visszajelzéseket kapott a film, elég, ha csak a rekordszámú, 600 ezres nézőszámot említjük. A Zárt rendszer a nyitó hétvégén jobban szerepelt a pénztáraknál, mint Tarantino nagyszabású Django elszabadul című mozija. „Lengyelországban most elég jó a fogadtatása lengyel filmeknek. Tíz évvel ezelőtt ezt el sem lehetett képzelni. Ha akkor megkérdeztél volna valakit, hogy lenne-e kedve lengyel filmet nézni, biztosan nemet mondott volna. Időbe telt, mire a nézők elkezdtek hinni a hazai gyártású filmekben.”
"Aggaszt, hogy Magyarországon sokan nem hisznek az EU-ban"
A Zárt rendszer a kitiltási botrány miatt rendkívül aktuális Magyarországon, bár itthon szinte elképzelhetetlen hogy valaki filmesként ehhez hasonló témába vágja a fejszéjét. A lengyel rendező szerint azonban csak ilyen kérdésekkel érdemes foglalkozni.
"A művészeknek mindig is kritikusan kell hozzáállniuk a hatalomhoz, és a körülöttük zajló eseményekhez. Véleményem szerint az a feladatunk, hogy azokra a jelenségekre, változásokra, kételyekre hívjuk fel a figyelmet, amik mellett a mindennapi teendőink miatt könnyen elsiklunk.”
A rendező a magyarországi eseményekről is értesült, és néhány dolog aggasztja is a külföldre kijutó hírekből. „Lengyelországban az emberek optimistábbak az uniós kérdéseket illetően. A többség hisz a közös Európában, ezért az esetleges hátulütők és áldozatok ellenére is az Unióban képzelik el a jövőjüket. A fiatalok előtt korábban elérhetetlennek tűnő lehetőségek nyíltak meg: könnyebben utazhatnak, más országokban dolgozhatnak, nyelveket, kultúrákat ismerhetnek meg. Ebből profitálni kell. Ezért is aggasztanak azok a hírek, hogy Magyarországon sokan nem hisznek az EU-ban.” - osztotta meg véleményét Bugajski.
A Zárt rendszert november 27-től vetítik a hazai mozik.
