Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Virtuózok cukiságfaktor és a ciki kategória nélkül is helytáll – véli a műsor producere és a licenc egyik kitalálója, Vadász Dániel. Az első három adása után a műsorkészítők elégedettek, úgy tűnik, a klasszikus zenei tehetségkutató beteljesítheti kultúrmisszióját: a komolyzene és a hazai zenei oktatás népszerűsítését. Bár a kereskedelmi csatornákon futó műsorokhoz hasonlóan tálalják az ifjú zenészek produkcióit, a formátum nagyon sokban különbözik az X-Faktortól és társaitól.
A köztévé klasszikus zenei tehetségkutatójának formátuma Peller Mariann ötlete volt, Vadász Dániellel karöltve egy, a világon eddig ismeretlen műsort hoztak létre, aminek már túl vagyunk az első három adásán, az előválogatásokon. Az ötlet onnan jött, hogy most a tehetségkutatóknak áll a világ. Nem csak itthon, ahol például a Virtuózok kezdi a hétvégét az M1-en, szombaton az X-Faktor kínál egész estés elfoglaltságot az RTL Klubon, a Rising Star pedig zárja a sort vasárnap a TV2-n.
Nincs cukiságfaktor
A fülbemászó, rádiókban és tévékben is népszerű dalokkal persze nem tud versenyezni egy concerto, egy több tételes zenemű, még ha a műsorban le is rövidítik, könnyebben fogyasztható időtartamokra is a darabokat (amiket teljes egészében csak a Facebookon vagy egy mobilapplikáción keresztül lehet meghallgatni).
Virtuózoknak ugyanakkor a készítők szerint komoly missziója van. A legfontosabb vállalása, hogy közelebb hozza a klasszikus zenét az emberekhez. De nem csupán ez. Vadász szerint az is cél, hogy bemutatva a 6 éves kortól induló kategóriákban (6-13, 14-19, 20-24 éves korúak; az énekeseknél a felső korhatár 28 év) versenyző virtuózokat, egyre többen buzdítsák zenetanulásra a csemetéiket. Az egyik zsűritag, Batta András szerint ugyanis a zenei képzésünk hungarikum, péntekenként bekapcsolva a tévét pedig valóban ámul-bámul még az is, akinek lövése sincs a komolyzenéhez.
A készítők szerint az általános iskolás gyerekek nincsenek kitéve a rivaldafénynek, hiába szerepelnek a műsorban alig tízévesek. „Az egyik 11 éves fiút, amikor megkérdeztük, hogy izgul-e, azt válaszolta, hogy nem, mert a római és a varsói versenyén sem izgult” – meséli Vadász.
"A műsor után nem fogjuk a gyerekeket minden hétvégén szórakozóhelyeken felléptetni, mint ahogyan eleve minden szereplésüket pedagógusokkal egyeztetjük le. Az a legfontosabb szempont, hogy minél jobb lehetőségek szülessenek a gyerekek köré, amelyben tehetségük a lehető legideálisabb módon tud majd kibontakozni. Mind a fellépések mennyisége, mind jellegük úgy lesz kiválasztva, hogy a showbiznisz ne tudja veszélyeztetni sem a gyerekek tanulmányait, sem a gyerekkorhoz illő életmódot. Legyen szabad megjegyeznem, hogy Londonban, Bécsben és Budapesten is külön osztályokat indítanak a 18 évet el nem érő különleges tehetségeknek az adott ország Zeneakadémiáján. Mi nem a showbiznisz hamis illúzióját kínáljuk, hanem az oktatási rendszerbe integrálva bátorítjuk a különleges tehetségeket" – mondja.
Tehát szerintük nem a „cukiságfaktor” miatt szerepelnek a nagyon-nagyon fiatal zenészek, hanem mert a zenei képzés is ettől a kortól kezdődik. Nincs extra teher a versenyzőkön, a komolyzenei karrierben általános kihívás az, hogy tanulás, gyakorlás révén érvényesülhet csak a tehetség. Ezzel is szembemegy a műsor a mai világ hazug sikerreceptjével, ami azt sugallja, hogy elég jó időben, jó helyen lenni.
A pedagógia fontos szerepet tölt be a műsorszerkesztésben, a több mint 2000 jelentkező közül 27 zeneiskolai tanár választotta ki azt a 75-öt, akik a műsorban is láthatóak voltak. Ahhoz is ragaszkodtak a műsorkészítők, hogy a kommerciális tehetségkutatókkal ellentétben itt ne legyen „ciki kategória”, ami máshol a műsor kezdete során a nézettség felfuttatására szolgál.
| Virtuózok külföldön |
A Virtuózok teljesen magyar licenc, a német köztévé, az ARD rendez még klasszikus zenei versenyt, az 1952 óta létező műsor azonban nem a manapság népszerű tehetségkutatók formátuma szerint működik, évente más kategóriákra írják ki. 2014-ben a csellisták között például a magyar Váradi István lett a győztes 65 indulóból. Az Operalia versenye pedig az operaénekesek nemzetközi megmérettetése 1995 óta, 18 és 30 év között énekesek vehetnek részt rajta, akik négy áriát adnak elő a saját nyelvükön, illetve egy zarzuelaáriát. A legnagyobb operaházak igazgatóiból áll össze a zsűri. A 40 énekes fele kiesik az első körben. A második körből már csak tíz énekes lép a következő körbe, az utolsó körben pedig csak öt résztvevő énekelhet, ahol már szimfonikus zenekar kíséri az énekeseket. 2008-ban Québecben a magyar bariton Szemerédy Károly is a legjobbak közé került, és harmadik helyezett lett. |
New York, Miami, Torontó
Az első három adásban minden kategóriában 9 versenyző jutott tovább, ezek után következik a középdöntő, melyben már csak a korcsoportonként kiválasztott 9 legjobb lép fel az öttagú zsűri előtt, és egyénileg előad egy újabb klasszikus zenei darabot a zsűri előtt. Emellett együtt is fellépnek majd: a középdöntő során egy közös produkcióra is felkészülnek – egy-egy sztárvendég mellett. A 9 középdöntős közül mindhárom korcsoportból 3 versenyzőt juttat tovább a zsűri a döntőbe.
A műsorkészítők az eddigi eredménnyel mindenesetre elégedettek lehetnek.
