Hamarosan búcsút inthetünk a hagyományos tévécsatornáknak, mivel egyre több online nézhető filmeket kínáló oldal jelenik meg Magyarországon is, bár a nyugati országokban már bekövetkezett nagy áttörés még azért várat magára. A szkeptikusok szerint nehéz lesz az ingyen letöltéshez szokott magyar közeget a legális, fizetős tartalomszolgáltatókra áttéríteni, a külföldi példák ugyanakkor azt mutatják, egy jutányos áron kínált felület nagyon sikeres lehet. Melyik a legjobb hazai online filmes felület, és mikor érkezhet Magyarországra a piac királya, a Netflix? Belenéztünk a nagy online képernyőbe.
Magyarországról nézve még úgy tűnhet, nem jött el a korszakváltás ideje, de a jövőben aligha fogunk előfizetni a hagyományos kábeltévés szolgáltatásokra. Az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát már teljesen meghódították azok az oldalak, (Netflix, Hulu, Amazon prime) melyek havi előfizetési díjért cserébe nagy filmes adatbázishoz nyújtanak hozzáférést. Joggal merülhet fel a kérdés, lehet-e létjogosultsága hazánkban egy fizetős filmes szolgáltatásnak. Tudható, hogy Magyarország még mindig igazi torrent-paradicsom, de az egyre izmosodó hazai piac azt mutatja, hogy igenis számolni kell a közelgő hatalomátvétellel. A nagy áttörést azonban várhatóan a Netflix régóta pedzegetett közép-európai terjeszkedése hozhatja majd el.
Régóta nyilvánvaló, hogy a hagyományos televíziózás elavult. Ki böngészné a csatornák előre meghatározott kínálatát, ha saját maga is összeállíthatja az aznapi műsort néhány gombnyomással, egy havi előfizetői díjért cserébe? Ma már nem az a fő igény, hogy a kedvenc műsorunk jó időpontban kerüljön levetítésre, hanem az, hogy a kedvenc sorozatunkat akkor és ott nézhessük meg a számítógépen vagy egy tableten, amikor csak akarjuk. Egy új fogyasztói szokás, az úgynevezett „binge viewing”, azaz "filmhabzsolás", vagy "filmdarálás" is megjelent az átalakulásnak köszönhetően, mivel ezek a szolgáltatások lehetővé teszik, hogy az igazán nagy rajongók és függők akár egy ültő helyükben is végignézzék egy sorozat teljes évadát.
Havi kétezer forintért a szobába jön a filmvilág
Erre az új jelenségre éreztek rá ügyesen a Netflixhez hasonlóan gondolkodó cégek. Az úgynevezett SVoD- szolgáltatások (havi díjas "házi videótéka") lényege az, hogy a felhasználó olyan modellel találkozzon, amelyben úgy érezi, az ő kezében van a döntés. A korábbi „annyit fizetsz, ahány filmet nézel” modell könnyen elbukott ezzel a formával szemben, nem véletlenül. A havi vagy éves előfizetői díjért cserébe kapott hatalmas, folyamatosan frissülő filmes adatbázis a végtelen választási lehetőség érzetét kelti a felhasználóban. Ráadásul nem kell tartani egy esetleges rossz döntéstől sem: az előfizetéses modellben bármikor másik filmre lehet áttérni, újabb összeg kifizetése nélkül. Külön készülék sem kell az igénybevételhez - a szélessávú internetkapcsolat bőven elegendő.
Az USA-ban a legnépszerűbb online filmeket kínáló oldalak közé a Netflix mellett a Hulu, és az Amazon tartozik, de mindegyiknek más és más a karaktere. Így mindenki saját ízlése szerint választhat. A legtöbben több előfizetést is megengednek maguknak az Államokban, mivel még egy Hulu és Netflix előfizetés együttes költsége sem éri el egy kábelszolgáltatás ottani díját.
A Hulu alapszolgáltatása például ingyen kínál sorozatokat és filmeket – ezen az oldalon a már nálunk is elérhető Spotifyhoz hasonlóan a reklámokat kell a felhasználónak tolerálnia az ingyenességért cserébe. A Hulu plus viszont már komolyabb lehetőségeket kínál az ingyenesen elérhető verziónál: havi nyolc dollárért (kb. 1800-1900 Ft) cserébe még több produkcióból válogathat az előfizető, és így már okostelefonon és tableten is elérheti a szolgáltatást.
Nem csoda, hogy az Államokban ennyire hamar betörtek ezek a szolgáltatások, hiszen ezért az árért a felhasználó jó minőségben nézheti a filmeket, ráadásul a legnépszerűbb sorozatok, régi filmklasszikusok vagy népszerű rajzfilmek között is kedve szerint válogathat. Viszont minden szolgáltató másban jó. A Netflixé a legszélesebb kínálat, (körülbelül százezer film és sorozat) és persze csak náluk elérhetők a saját készítésű díjnyertes sorozataik (Kártyavár- House of Cards, Orange Is The New Black), de ha valaki a többi széria legújabb részeire kíváncsi, akkor azt aligha találja meg a Netflixen. Ez a platform inkább azoknak kedvez, akik a sorozatok korábbi teljes évadjait szeretnék bepótolni, vagy újranézni. A Hulu ezzel ellentétben épp a frissességre összpontosít: itt ugyan kevesebb az elérhető sorozat, de a legújabb részek a tévés premierrel sokszor párhuzamosan válnak elérhetővé az oldalon is.
A Netflixnek jelenleg körülbelül 48 millió regisztrált tagja van világszerte, a felhasználók havonta több mint egymilliárd órányi televíziós felvételt és filmet néznek meg. A szolgáltatás Európában először 2012-ben vált elérhetővé, méghozzá az Egyesült Királyságban, Írországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban, majd tavaly Hollandiában is. Az európai terjeszkedéssel a regisztrálatk száma még csak tovább nőhet, sőt mint arról beszámoltunk a legnagyobb riválist, az HBO-t a bevételi mutatóban már be is érte a cég.
Még nem elterjedt, de már itthon is érezhető a változás
A Netflix európai terjeszkedése, egy a részvényeseknek küldött levél szerint szeptemberben folytatódhat: eszerint a szolgáltatás Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Belgiumban, Svájcban és Ausztriában lesz elérhető, de a tervek szerint a Netflix később keleti irányba is tovább bővítené a piacát. A belépés persze nem biztos, hogy azonnal sikertörténet lesz, hiszen ezekben a országokban már más szolgáltatók is ráéreztek a piaci résre. Németországban a Sky indított hasonló szolgáltatást Snap néven, míg Franciaországban a Canal próbálkozik a havi előfizetéses modellel. Arról, hogy pontosan mikor érkezhet meg hazánkba a Netflix még nincs hivatalos információ, de addig is érdemes áttekinteni, jelenleg milyen szolgáltatások között válogathatunk.
Itthon talán az HBO GO nevű szolgáltatás áll a legközelebb egy versenyképes modellhez, bár az előfizetés a Huluval vagy a Netflixszel ellentétben nem lehetséges közvetlenül az oldalról. Ahhoz, hogy igénybe vehessük az HBO GO-t rendelkeznünk kell egy HBO előfizetéssel a televízió szolgáltatónknál, ugyanis csakis ennek birtokában, és bizonyos tévé szolgáltatóknál igényelhetjük a hozzáférést.
A plusz költség nélkül igényelhető hozzáférés birtokában azonban már jóval egyszerűbbé válik a dolog: innentől kezdve minden internet hozzáféréssel rendelkező eszközünkön élvezhetjük az HBO GO (jelenleg) havi kb. 2000 órányi mozgóképes tartalmát. Fontos megjegyezni, hogy ezen a felületen nem az HBO csatorna műsora nézhető párhuzamosan, vagy ismételve, hanem egy folyamatosan frissülő, a csatorna kínálatával csak részben egyező kínálatból válogathat az előfizető. Az HBO GO előnyét a hazai versenytársakkal szemben egyértelműen a saját készítésű produkciók jelentik, hiszen a rendkívül népszerű Trónok Harca, vagy a sikeres magyar produkciók, mint a Terápia, vagy a Társasjáték is itt érhetőek el a legjobb minőségben legálisan. Az új sorozatok esetében pedig egyre gyakrabban fordul elő, hogy az HBO-s tévés premier előtt fél nappal már felkerül az adott sorozat első része. Így az illegális letöltés és a magyar felirat vadászása is sokszor értelmét veszti. A Trónok harca például itteni idő szerint vasárnap éjjel ment az USA-ban, és már hétfő reggel fent volt felirattal a GO-n, míg a hagyományos adásba csak hétfő estére került.További előnye még a GO-nak, hogy egy azonosítóval akár négy különböző eszközt is lehet regisztrálni, tehát akár a laptopon és az okostelefonon is követhető a kedvenc sorozatunk.
A Telekom még tavaly indította be MoziKlub nevű szolgáltatását, amely tervek szerint a közeljövőben nem csak a Telekom ügyfelek számára lesz elérhető. Jelenleg azonban még csak a cég előfizetői élvezhetik a MoziKlub egyre bővülő kínálatát. A szolgáltatás díja az első két hónapban 390 forint, a harmadik hónaptól azonban már 1500 forintot kell fizetnie annak, aki mondjuk szeretné ezen a felületen nézni a 24 című sorozat új évadát. A filmes kínálat azért még hagy kívánnivalót maga után, és a magyar feliratos, eredeti nyelvű filmek aránya is kisebb, mint az HBO-nál, de a Telekom például nemrég egyezett meg a Foxszal abban, hogy csatorna népszerű sorozatai, a Da Vinci démonai, A híd, vagy A Simpson család új epizódjai is megtekinthetőek legyenek a MoziKlubon keresztül.
A Telekom kérdésünkre úgy válaszolt, hogy az újonnan indított sVoD alapú MoziKlubot egyelőre az előfizetők kb. 2% veszi igénybe. Ennek az alacsony számnak az egyik oka a konstrukció újdonsága lehet a cég szerint. "Az ismertség és a használat növelése érdekében a Telekom folyamatosan bővíti az elérhető tartalmak mennyiségét, és havonta frissíti azokat (kb. 5%-át) annak érdekében, hogy az előfizetők számára folyamatosan legyen újdonság" - vázolta elképzeléseit a telekommunikációs cég.
Tavaly novemberben lépett a hazai piacra a főleg a Disney és Miramax filmstúdió filmjeit kínáló fuso Premium szolgáltatás. A fusóra ingyenes a regisztráció, a teljes körő Premium-kínálatért azonban az első hónapban 1495, a második hónaptól már 2990 forintot kell fizetni. A szolgáltatás azonban bármikor lemondható. A filmes kínálat itt is folyamatosan bővül, és külön plusz pont, hogy itt is figyelnek arra, hogy az otthoni mozizás eredeti nyelven is élvezető legyen.
Magyaroszágon még a UPC és Telenor is rendelkezik hasonló szolgáltatással, de a UPC Videótárban például csak egyenként "kölcsönözhetők" ki 48 órára a filmek, míg a Telenor MyTv szolgáltatás inkább az televíziós adásban szereplő műsorok online elérhetőségét teszi lehetővé, és nem filmes adatbázisként funkcionál.
De ki fog a legális filmezésért fizetni?
"A szolgáltatóknak a vonzó ajánlat, a felhasználóbarát fizetési modell és az alacsony ár megfelelő kombinációjával kell előállniuk" -írja Devecsai János a DigitalHungary-n egy a témában megjelent cikkében, majd hangsúlyozza, főleg ez utóbbin állhat vagy bukhat a modell hazai sikeressége. Ha ezt ahárom szempontot nézzük, akkor világosan látszik, hogy a hazai online filmes felületeknek még van min finomítaniuk, hacsak nem akarják, hogy a Netflix közelgő belépésekor letarolja a piacot.
A filmek ingyenes otthoni megtekintése ma már nem csak az illegális letöltő oldalak segítségével oldható meg, hiszen még gyorsabban terjednek az illegális stream-portálok, ahol már a letöltésre sem kell várni, ráadásul az ilyen oldalak kezelése is pofonegyszerű. Devecsai szerint a hazi piac szerelői ugyan bizakodóak, a számok egyelőre még nem mutatnak óriási áttörést itthon: "az egyik nagy hazai szolgáltatónál a 330 ezer előfizetőből csupán 50-60 ezren veszik igénybe a VOD-ot, de ők is főleg akkor, ha ez nem jár plusz kiadással. A ténylegesen fizető ügyfelek száma a statisztikai hibahatárt sem éri el."
Ugyanúgy veszélyezteti ezen modellek itthoni sikerességét a "kalóz-Netflixnek" becézett oldalak megjelenése, ahol legálisan ingyen nézhetünk filmeket HD minőségben. Az első ilyen nagy sikerű szoftver a Popcorn Time volt, amely a netről elérhető torrentekből azonnal letölthető és fél percen belül már lejátszható filmeket kínált a felhasználók számára. Az oldalt készítői három hét után megszüntették, de a rajongók már többször is újraélesztették a programot. Egy élelmes orosz csapat aztán nagyjából lemásolta az ötletet, azzal a különbséggel, hogy a Zona nevű programmal már sorozatokat, zenéket, sportközvetítéseket is lejátszhatunk.