2014. május. 04. 10:08 MTI Utolsó frissítés: 2014. május. 04. 09:48 Kult

Bemutatják a romagyilkosságok peréről készült dokumentumfilmet Budapesten

Bemutatják a romagyilkosságok ügyében lefolytatott perről készített, számos nemzetközi fesztivált megjárt díjnyertes dokumentumfilmet május 14-én Budapesten. A film címe: Ítélet Magyarországon.

Hajdú Eszter, a dokumentumfilm rendezője a stáb tagjaival a per összes 167 tárgyalási napját rögzítette. A forgatások az első tárgyalási napon 2011. március 25-én kezdődtek és 2013. augusztus 6-án, az ítélet kihirdetésével értek véget - olvasható az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban.

Mint írták, amikor nyilvánossá vált a per kezdő dátuma, Hajdú Eszter elhatározta, hogy az egész tárgyalás-sorozatot dokumentálja, emléket állítva ezzel az áldozatoknak.

A film világpremierje a dokumentumfilmek Cannes-jaként számon tartott Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (IDFA) volt. A fesztiválra 2013-ban mintegy négyezer filmet neveztek, amelyből száz jutott be a versenyprogramba, és az Ítélet Magyarországon az első három legjobb között végzett - olvasható a tájékoztatóban. A film idén januárban díjat kapott a 25. trieszti filmfesztiválon, majd márciusban elnyerte a prágai One World emberi jogi nemzetközi filmfesztivál fődíját.

Hajdú Eszter alkotása 2014. április 15-én megnyerte a fődíjat és a vele járó 10 ezer eurót a kelet-európai műveknek szentelt wiesbadeni goEast filmfesztivál dokumentumfilmes szekciójában is.

A tájékoztató szerint a filmet közel egy évig támogatás nélkül, önerőből fejlesztették és forgatták. Az Ítélet Magyarországon állami támogatás nélkül, teljesen független dokumentumfilmként készült el magyar-német-portugál koprodukcióban a Perfect Shot Films Gmbh-val.

A film kizárólagos képviselője és jogtulajdonosa a Miradouro Media LDA, lisszaboni bejegyzésű, portugál vállalkozás. A film producere és zeneszerzője Mester Sándor (MS3) gitárművész.

A romagyilkosságok büntetőperében tavaly augusztusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű vádlottat és két társát, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot.

Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. A negyedrendű vádlott, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő büntetése első fokon 13 év.

 A büntetőbíróság az ítélet szóbeli indoklásában kimondta a rasszista indítékot.

Miszori László, az öttagú bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában arról beszélt: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük "romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen", a rasszista indíték pedig nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, a vádlottak sem tagadták.

A múlt év augusztusában kihirdetett elsőfokú ítélet ellen akkor a vádlottak felmentésért, illetve új eljárásért fellebbeztek, így az nem jogerős. A vádlottak előzetes letartóztatásban maradtak.

hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.