Februárban két évre bezár a Szépművészeti Múzeum a Múzeumnegyed kialakítása, és az épületkomplexum lezárt részeinek feltárása miatt. A két utolsó nagy kiállítás a kedden nyíló Toulouse-Lautrec és a Rembrandt lesz, utána a Magyar Nemzeti Galériába költözik át az állandó kiállítások nagy része, de a Várnegyedben is lesz időszakos "szépművészetis" tárlat. Baán Lászlót, az intézmény főigazgatóját kérdeztük.
hvg.hu: 2014 februárban zár be, előreláthatólag két évre a Szépművészeti Múzeum, mi lesz az itt dolgozók sorsa?
Baán László: Miután 2012 őszén a Magyar Nemzeti Galéria (Galéria) és a Szépművészeti Múzeum (Szépművészeti) intézményei egyesültek, senki nem marad munka nélkül. A Szépművészeti kiállítási tevékenységét felvisszük a Galériába, lesznek klasszikusan szépművészetis kiállítások, például 2016 őszén az El Greco-kiállítást a mi gárdánk fogja megvalósítani. Továbbá felvisszük az állandó kiállításaink magját, egy keresztmetszetet a tárlatból.
hvg.hu: Nem lehetett volna megoldani, hogy részlegesen zárják csak be a Szépművészetit, sok turista lesz csalódott, hogy az egyik legfontosabb látványosság helyett építési területet talál.
B.L.: Itt olyan nagyívű munkálatok lesznek, hogy ez nem megoldható. Továbbá az épület olyan részeit tárják és újítják fel, például a Román csarnokot, amit a háború óta nem látott a nagyközönség. A pincétől a padlásig felforgatják a komplexumot, 100 éves, elavult fűtési rendszert kell kicserélni. Az, hogy nincs légkondicionálás, nem csak kényelmetlen, de megviseli a műtárgyállományt is.
Toulouse-Lautrec |
A vérfertőzés legfénylőbb gyöngyszeme, Henri de Toluouse-Lautrec szülei első unokatestvérek voltak, de a família már nemzedékek óta kavart egymással, hogy nehogy megszakadjon a vérvonal. A genetikai hagyaték elszenvedője a művész, aki kihozott állapotából mindent, amit manapság a pozitív gondolkodók is nyüstölnek: a mának élt, de még annak a velejét is kiszívta. Párizs gurméja, akinek főfogása az abszint és a nők voltak, idén ünnepelné 150. évét, bár csupán 37-et élt meg. Nem vágyott díjakra, elismerésekre, az viszont fontos volt neki, hogy minél több emberhez eljussanak művei. Korát, és a többi művészt megelőzve kifejezetten lelkesítették a tömeggyártásban készülő művek, melyeket egyenrangúnak tartott festményeivel. Ő a világ leghíresebb reklámplakát-készítője, imádta megörökíteni a kor sztárjait, méghozzá olyan újszerű módon, hogy volt olyan színházigazgató, aki felháborodott ábrázolásmódján, és visszadobta munkáit. A múzsái megvédték, az énekes, Artistide Bruant például ragaszkodott hozzá, és csak úgy volt hajlandó fellépni az Ambassadeurs-ban, ha Toulouse-Latrec rajzával jelenik meg a plakát: a híres vörös sálas, fekete kalapos kép a rajongó sztár nélkül eltűnt volna a süllyesztőben. A litográfiái visszaadják a Montparnasse és a Mouline Rouge akkori hangulatát, ezt most már keresve sem találjuk, ha Párizs oly híres, koszos, és olcsó szexshopokkal tarkított negyedébe felcaplatunk. Woody Allen időutazós Éjfélkor Párizsában ezért nem csoda, hogy az 1920-as évek művészvilágából Adriána inkább Toulouse-Lautrec-kel marad az 1800-as évek végén. Nem lehet visszahozni, bár az olajzöld kontúrokkal, a rouge különböző dimenzióival Toulouse-Lautrec azt az illúziót kelti, hogy még mindig úgy táncolnak a ledér lányok, mint Jane Avril, akinek harisnyás lábait a zenekari árokból csodálhatjuk meg. A szerdán nyíló kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Toulouse-Lautrec gyűjtemény ilyen nagyságban – mintegy százhetven művet láthat majd a közönség – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban. A kiállított műveket archív fotók, mozgóképek és hanganyagok egészíti ki, bemutatva az 1900 körüli Párizs világát is. A kiállítás augusztus 24-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban. |
hvg.hu: Mekkora bevételkiesés várható a két év alatt?
B.L.: Ezt nem tudom megmondani pontosan, de a kiadási oldal is jóval csökken: nem kell üzemeltetni a házat. Továbbá a nagy kiállítások több száz milliós kiadásai is kiesnek erre az időszakra. És bár sok múzeumnak az az általános költségvetési politikája, hogy nem csinálnak nagy kiállítást, mert akkor nincs kiadásuk, így azonban bevételük sincs. Régen ez volt a Szépművészetiben, de most már valóban jelentős kiadásaink vannak, de jelentős bevételünk is. Ez pedig hosszútávon kiegyenlíti egymást. Azért remélem, hogy a Rembrandt-kiállítás például ugyanúgy százezreket fog vonzani a Galériába. A bevételkiesést tehát csak a kiadások csökkenésével együtt lehetne értelmezni.
hvg.hu: Hogyan kommunikálják külföldön a zárást, hisz az útikönyvekben és prospektusokban szinte első helyen szerepel a Szépművészeti a turistacélpontok között.
B.L.: Azért ez nem ismeretlen dolog a nagyvárosokban, az amszertdami Rijksmuseum 10 évig volt zárva, addig ők is áthelyezték a gyűjtemény egy kisebb magját máshova. Az antwerpeni Szépművészeti Múzeum átépítése alatt pedig a város szélére vitték át a gyűjtemény javát. Az online felületeken hirdetni fogjuk, és arra fogjuk kérni az érdeklődőket, hogy sétáljának át a Galériába. Így pedig a magyar remekművekhez is odavonzzuk őket, a 2018-as tervek alapján úgyis újra kell gondolni a gyűjtemények elhelyezését.
Az új Múzeumnegyedben ugyanis majd megvalósul az európai gyakorlat, miszerint művészeti korszakok szerint lehet keresni a tárlatokat. Így a régi mesterek, az európaiak és magyarok vegyesen 1800-ig a Szépművészetiben kapnak helyet, az 1800-1950-es időszak művészei az új Galériában lesznek fellelhetőek, az 1950 utáni és kortárs alkotókat pedig a Ludwig múzeumban lehet majd megtekinteni, ami ugyancsak a Múzeumnegyedbe kerül. Így a Ligetben egy teljes képzőművészeti sétát lehet tenni az antikvitástól a kortársig.
hvg.hu: A belépőjegyek árai változnak az áttelepítés során?
B.L.: Ugyanazokat a jegyárakat kérjük majd a Galériában, mint itt a Szépművészetiben. Az időszaki kiállításokat 2500-3500 forint között árazzuk be, az állandó kiállítások pedig 1800 forintba kerülnek.
hvg.hu: És utána az új Múzeumnegyedben?
B.L.: Nem gondolom, hogy olyan mértékű lesz az infláció 2018-ban, hogy indokolt lesz majd a jegyárak drasztikus emelése.