Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az érdemjegyek mellett szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelésre is szükség lenne ahhoz, hogy pontos képet kapjunk gyermekeink iskolai teljesítményéről – vélik a hvg.hu olvasói, akik szerint az oktatási változásoktól az addig sem jó magyar iskolarendszer csak rosszabb lett.
A félévi bizonyítványosztás apropóján kértük olvasóinkat, hogy állítsanak ki ezúttal ők bizonyítványt az iskoláról, annak értékelési gyakorlatáról, és az elmúlt években bevezetett oktatási változásokról.
A kérdőívet kitöltőket többek között arra kértük, hogy néhány paraméterben hasonlítsák össze (1-5-ig tartó osztályzattal) a jelenlegi és a korábbi oktatási rendszert.
Úgy tűnik, a válaszolók nem voltak elégedettek az előző kormány alatti iskolával: minden másodikuk hármasra vagy attól rosszabbra értékelte például azt, hogy mennyire kaptak biztos tudást akkoriban a diákok, több mint négy százalékuk egyenesen elégtelennek tartotta e téren a 2010 előtti magyar iskolát. Aggasztó, hogy az új kormány által bevezetett reformok után szerintük mindez jelentősen tovább romlott: 85 százalékuk gondolja közepesnek vagy attól rosszabbnak ugyanezt, minden ötödik elégtelent jelölt meg.
Nagyjából hasonló a helyzet (és a romlás) az iskola nevelő funkciója esetében is (ami elvileg az új változások egyik legfontosabb célja volt), sőt, talán még erősebb az ellenérzés, hiszen e kérdésnél a válaszolók közel harmada jelölt elégtelent az új kormány, 8,43 százalék az előző kormány esetében.
Közepesen voltak elégedettek a korábbi rendszerben a válaszolók azzal, hogy mennyire segíti elő a gyerekek képességei kibontakoztatását az oktatási rendszer. E tekintetben volt talán a legnagyobb a romlás: most 28 százalék elégtelennek, 30 százalék elégségesnek, 26 százalék közepesnek tartja az iskola e feladatát.
Az iskolarendőrök bevezetése, a lógás megszigorítása, a diákok intézményből való könnyű eltávolítása, az erkölcstan/hittan bevezetése és a többi szigorítás ellenére lapunk olvasói korántsem tapasztaltak javulást a biztonság terültén, sőt most sokkal kevésbé biztonságos helynek gondolják az oktatási intézményeket, mint korábban.
Ami az értékelést, a bizonyítványt, osztályzatokat illeti, a válaszolók több mint fele úgy véli, az nem ad reális képet a tanulók valós teljesítményéről. Az osztályozást és a szöveges értékelést nagyjából ugyannyian tartják jónak (16-17 százalék), döntő többségük szerint (65 százalék) e kettő kombinációja lenne az optimális megoldás.
Olvasóink 40 százaléka minden nap, 24 százaléka hétvégén segít otthon a gyerekének a tanulásban, mindössze 15 százalékuk válaszolta azt, hogy nem tanul együtt vele, mert az kizárólag a gyerek dolga.
A válaszolók nagy többsége valamilyen mértékben fontosnak tartja a félévi bizonyítványt, ám több mint felük semmilyen összefüggést nem lát az iskolai érdemjegyek és az életben való beválás között. Ötödük viszont úgy gondolja, igenis van, „mert az iskolában a gyerek megtanulja, hogy kell megfelelni az elvárásoknak, és ezt később is kamatoztatja”.
Hangsúlyozzuk, a vizsgálat nem volt reprezentatív. Köszönjük azoknak, akik kitöltötték a kérdőívet!
