A cantabriai Santillana del Mar illetékesei szombaton bejelentették, hogy hamarosan elkezdődik egy augusztusig tartó kísérleti időszak, amely alatt egyszer egy héten öt látogató egy vezető kíséretében felkeresheti a barlangot.

Azt szeretnék ezzel felmérni, milyen hatással van az emberi jelenlét a barlangi sziklarajzok állapotára. Ezt követően döntenek arról, folytatódhatnak-e és miként ezek a látogatások - közölte José María Lasalle kulturális államtitkár.

A festmények rohamos pusztulása miatt 1982 és 2002 között naponta csak néhány látogatót engedtek be a barlangba, amelyet 2002-ben bezártak, mivel a szakemberek úgy vélték, hogy az emberek jelenlétéből eredő hőmérsékletemelkedés, magasabb páratartalom károsítja az őskori sziklafestményeket.

A falfestményeiről híres barlang a paleolitikum művészetének legismertebb lelőhelye, az észak-spanyolországi Santandertől 30 kilométerre nyugatra fekszik. A 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlangban 1879-ben az ásatást vezető Marcelino de Sautuola kislánya fedezte fel a mennyezeten az ősember festményeit. Valódiságukat csak 20 évvel később ismerték el, amikor Franciaországban is találtak hasonló barlangfestményeket.

A freskók az úgynevezett magdalénien kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban. 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az Altamira-barlangot. 

2001-ben nyílt meg turisták számára a barlang "hasonmás" változata, az Altamira Múzeum, amelyet tavaly 240 ezer látogató keresett fel.